2018. május 19., szombat

Ismertető: Because This Is My First Life

Cím: Because This Is My First Life / This Life Is Our First (이번 생은 처음이라)
Műfaj: romantikus, hétköznapok, házasság
Epizódok száma: 16
Év: 2017
Csatorna: tvN

Szereplők:
Lee Min-Ki - Nam Se-Hee
Jung So-Min - Yoon Ji-Ho
Esom - Woo Soo-Ji
Park Byung-Eun - Ma Sang-Goo
Kim Ga-Eun - Yang Ho-Rang
Kim Min-Suk - Sim Won-Seok

Történet:
Koreai tv-sorozat forgatókönyvíró asszisztensnek nem éppen egyszerű a helyzete, de a koreai SKY egyetemek egyikén végzett Ji-Ho álma az írás, így ugyan bármilyen más állásra sikeresen pályázna, ő kitartóan küzd, hogy végre saját forgatókönyvét a képernyőkön láthassa. Munkája miatt régen látott családjában bátyja titokban megházasodott, így közös lakásukból kénytelen szinte nincstelenül elköltözni. Barátai révén beköltözik egy minden szempontból előnyös lakás kis szobájába, ami tökéletes számára az alacsony bérleti díj miatt. Sokáig nem találkozik személyesen bérlőjével Nam Se-Hee-vel, akivel tévesen az ellenkező nem tagjának gondolják a másikat. További események hatására és az egyéni célok elérése érdekében Se-Hee-vel házassági szerződést kötnek, szerelem nélkül.


Whalemény:
Nehezen ültem ennek az ismertetőnek (nem csak a csekély időm miatt), hanem mert számos dolgon sikerült elgondolkoznom a sorozat láttán, amit sehogyan sem sikerült egy teljes rendszerbe szednem. Azonban most ezeknek egy töredékét megpróbálom nektek átadni, hátha kedvetek lesz vagy nem a sorozathoz.
Eddig azt gondoltam, hogy egy jó koreai sorozat készítésének (most a rosszakra ne gondoljunk) sarkítva talán kétféle vonala lehet. Az egyik az eredeti elképzelés és a sorozathoz tartozó visszajelzések fényében annak változtatásai például: egy karakter sorsa/személyisége máshogy alakul, tesznek bele egy-két olyan jelenetet, ami a rajongók elégedettségét szolgálja, csavarnak még egyet a történéseken vagy éppen elvesznek belőle stb. A másik, hogy végigviszik az eredeti tervet, de csak hangyányit változtatnak rajta a rajongók miatt. Itt úgy tűnt, a kettőből egyik sem játszott szerepet a sorozat alakulásában végigvitték a szépen felépített storyt.
Egy egyszerű és már a rutinosoknak megszokott problémával indítunk, érdekes személyiségű karakterekkel. Nyilván történni is fog valami 16 részben, de az eddig megszokott hétköznapi problémák és eseményeket vártam, csak más szereplőkkel és hellyel. Ezt a sorozat tartotta is egy pár részig, jól is éreztem magam. Pont ilyen kikapcsolódás kellett a megszokott romantikus hétköznapi történettel.
Meg sem tudom mondani hányadik résztől, azonban már elkezdtek  markánsan bekúszni a sorozat igazi mozgatórúgói: a társadalmi elvárás, a házasság és az ezekben hova szorul az egyén gondolati témakörei. Igazából ez a kicsit gondolkodásra sarkalló vonulat tetszett a sorozatban, talán jobban is mint a kezdeti szórakoztatónak látott részek. 
Számos hétköznapi vagy fantázia síkra terelt hasonlatot lehet viselkedési vagy érzelmi állapotok szimbolizálására kitalálni és ezt a sorozat halmozta bőven. Sajnos ezek kissé túlzottá váltak a végére. Egyik ilyen hasonlat a 19-es szobáról szóló koreai regény. Ide nekem a regényt! (Azonban eddig nem jelent meg még angol fordításban sem). Viszont a csillagtartós szimbolikát már nem kértem a végére. Sajnos ez a "csillagtartó" tönkretette a gondolati váram. Illetve Ji Ho 180 fordulatos viselkedése az utolsó részben sem hiányzott úgy igazán.
(SPOILER: minden szöszt megbeszéltek a "kapcsolatuk" alatt Se Hee-vel, láttuk az egyértelmű célját a viselkedésének, de az hogy hónapokon  át (mert a napokat még megérteném) hozzá se szól és ezt követően úgy akar beállítani egy tortával, mint aki csak tegnap ment el, ez hol és hogyan reális?  Én értem, hogy mindent a sorozat világán belül kell értelmezni, de ez annyira ellentmondott a valós problémákat boncolgató tartalomtól, hogy csak így pislogtam, hogy ezt most jól látom?)


Nem szeretnék a mellékszereplőkről sem elfeledkezni, mert Ji-Ho és Se-Hee mellett még volt két pár, akik egy-egy kapcsolati formát próbáltak megjeleníteni számunkra. Sajnos, hozzám Ho-Rang problémaköre nagyon messze állt. Úgyhogy minden elismerésem Won-Seok-nak, akinek az önmegvalósítás mellett a tradicionális koreai házassági szokásról (házasság után már nem dolgozik az asszony, hanem takarítja a szép nagy házukat) álmodozó Ho-Rang-ot dobta a gép.


Nam Se-Hee
A külvilág felé kissé furcsán egyenletes érzelmi világú főbérlő. A lakásán és a névtelen macskáján kívül talán a szelektív hulladékgyűjtés a legfontosabb dolog az életében, amelyek biztosítják számra a kiegyensúlyozott és saját maga által is kiszámítható életet. Se-Hee karaktere volt a biztos pont, a mindent  helyzetet pontosan kielemző (kivéve természetesen a sajátjait). Kimondta mások helyett, hogy mit éreznek, ezzel tették igazán vonzóvá. Azonban hiába neki szánták a karakterfejlődést, mert lesz egy kis titok a múltjában, mégis Ji-Ho elvitte ebben a fődíjat. Min-Ki meg igazán érdekes és kiváló volt egy ilyen szerepben.


Yoon Ji-Ho
A koreai SKY egyetemek egyikén végzett író, aki bármely családba szívesen fogadnak feleségnek/menynek, mert igen szépen lehet vele villogni. Az élete azonban minden színtéren megrekedt. Nem érte el munkahelyén az álmát és a lakásából is kénytelen kiköltözni. A sorozat motorja az ő cselekvéseiből állt, amelyek részről részre összetettebbé váltak, ahogy érzelmei is, azáltal, hogy a saját igényeit próbálta a környezetében elfogadottakhoz igazítani vagy éppen nem. Igazából kifogástalan a színésznő, csak sajnos olyan sok monológot adtak neki, a vége felé meg ráadásul mind lehúzós érzelmi állapotban, hogy napokig a fejembe volt a hangja.


Összességében ez egy modern hétköznapi és társadalmi problémákat boncolgató szórakoztató romantikus sorozat szeretne lenni és azzá is vált a végére. Attól eltekintve, hogy bennem sok kérdést tett fel, egy hétköznapi romantikus sorozatnak is lehet szemlélni, jó színészekkel, kiváló történettel. Ugyan ez az ismertető nem igazán tükrözi a hangulatát, de azt gondolom, érdemes belenézni, még úgy is, hogy a zárás nem éppen kielégítő.



Trailer

Magyar felirat

Pontozás:
Cselekmény: 9/10
Színészek: 9/10
Zene: 8/10

2018. május 12., szombat

Ismertető. The Great Seducer/ Tempted



Cím:  Tempted / The Great Seducer (위대한 유혹자) 
Műfaj: melodráma
Epizódok száma: 32 (1 rész 35 perc)
Év: 2018
Csatorna: MBC

Szereplők:
Woo Do Hwan - Kwon Shi Hyun
Joy - Eun Tae Hee
Mun Ka Young - Choi Soo Ji
Kim Min Jae - Lee Se Joo
Jeon Mi Sun - Seol Young Won
Shin Sung Woo - Kwon Seok Woo
Kim Seo Hyung - Myung Mi Ri
Jeong Ha Dam - Ko Kyung Joo

Történet:
Si Hyun, Soo Ji és Se Joo éli végzős középiskolásként a gazdag örökösök életét. Erős kötelék fűzi őket össze, és a másokon való bosszútól sem riadnak vissza, ha azzal segíthetnek a másikon.
Soo Ji és Si hyun fogadást kötnek és a fiúnak el kell érnie, hogy Tae Hee beleszeressen a fiúba, hogy utána faképnél hagyhassa. Si Hyun hűséges Soo Ji felé, azonban Tae Hee-vel töltött idő alatt lassan beleszeret a lányba.
 Whalemény:
Az első két részt látva erősen kétségbeestem, mert ekkor tudatosult, hogy én egy melodrámába kezdtem bele. Nagyjából több volt a bús zongora szó mint a beszéd (költői túlzás) és annyi érzelem gyűlt fel csupán az első részekben, mint egy lightos romantikus sorozat egészében. Közel sem tudtam sajnálni gazdagék hatalmas problémáit, aminek a felét saját maguknak generálják, és egymás magas fokú körbeugrálását sem tudtam minden esetben pozitívan értékelni. Úgy voltam vele, hogy lesz, ami lesz folytatom és reménykedem, hogy nem fullasztom magam egy feszített víztükrű penthouse medencéjébe (nem mintha bármikor a közelébe kerültem volna egynek is, de a sorozat környezete minimum ezt követelné meg)
 
Mivel Veszedelmes viszonyokban eléggé nem vagyok otthon, ami a sorozat alapját adja, így nézzétek majd el nekem, hogy szinte semmilyen párhuzamot nem fogok tudni vonni majd a kettő között. Talán annyi maradt meg hogy egyszer még fiatalabb koromban az egyik filmes feldolgozásból láttam 30 percet, de olyan nyomasztó volt, hogy félbehagytam. Gyenge vagyok. :D
Igazából ez a "nyomasztó" légkör itt is megvan az elején. A részek előre haladtával nagyon enyhül a műfaj szorítása, (majd vissza-visszatér) ami számomra nagy felüdülés volt az első két részhez képest.
Abból a szempontból viszont nem volt mindegy ez a lazulás, hogy még így is túl hosszúnak és lassúnak éreztem a sorozatot és túlságosan is összekapcsolódónak, mindenki valahogy a múltban keresztbe tett/ártott valakinek, amik miatt most a gyerekeik bőgnek/szenvednek végig éjszakákat. Emellett a főszereplő párosunk, ha tényleg cukik is voltak együtt és tényleg Kim Woo Bin hiányát pótló űrt tölt be Do Hwan (legalábbis számomra biztosan) iszonyatosan csöpögős és érzelgős néha a karakter. Konkrétan számomra hihetetlen számba ment az a mennyiségű nyáltenger és papucs hozzáállás, amit kaptunk az első pár részben látott "kemény" srác után.
Soo Ji-t nagyon nem tudtam megkedvelni, tipikusan a mindene megvan, mégis mindenen hisztizik és elvárja, hogy csak úgy legyenek a dolgok, ahogy ő akarja. A két fiú maximálisan adja alá a lovat, kb. megbüfiztetik a csajt, miután belekanalazták a szájába az ebédjét. Ő tipikusan a semmit soha nem fog változni karakter, aki vágyik a szeretetre, de semmit nem enged lényéből és nem veszi figyelembe a másikat. Őt és Si Hyun-t ha ketten osztoztak egy jeleneten kb. elviselni nem tudtam az elején, annyira kitörtek belőlük a hatalmas érzelmek és a csillagokat leígérte minden alkalommal Si Hyun. Ezeknél a jeleneteknél nagyon böngésztem a feszített víztükrű medencés airbnb szállásokat Budapesten.
 
Sajnos a sorozat zárása a tipikus kategóriába sorolható, amit eléggé sajnáltam. Spoiler: (van bárki, aki megérti miért vártak mosolyogva egymásra öt éven keresztül? :D)

Kwon Si Hyun
Iszonyatosan szolgálatkész, aki mélyen eltemet magában mindent és kívülről egy titokzatos, karizmatikus szépfiút látunk. Valójában egy általános műveltségben közel sem jártas srác, aki nem találja helyét és nincs jövőképe a nagy gazdagságban. Egyedül rajzolni szeret, de nem törődik tehetségével. Erre Tae Hee picit rávilágít, így ő is idővel elkezdi tervezni életét és tenni saját magáért és azokért, akik tényleg megérdemlik a környezetében a törődést. Egy iszonyatosan érzelmes figura, aki kb. két részenként képes elsírni magát és a végtelenségig babusgatni azokat akiket szeret. (és ha kell gyötörni azokat, akiket nem) Én picit más vártam a karaktertől, így eléggé felemás érzésekkel zártam Si Hyunnal kapcsolatos benyomásaimat.

Eun Tae Hee
Egy alapvetően nagyon határozott lánya, aki hamar felnőtt autó balesete és szülei válása után. Egyedül boldogul, határozott elképzeléssel lépdelve a jövője felé ösztöndíjat kap, amivel Szöulban kezd el egyetemre járni.
Szülei kapcsolata miatt alapvetően elutasítja a szerelem intézményét, de Si Hyun kitartó udvarlása miatt oldódik ebben. Az egész sorozat legfelnőttebb karaktere, a legstabilabb érzelmekkel és ész szerű döntésekkel.
Picit féltem mikor Joy (Red Velvet lányformáció tagja) kapta a szerepet, de mivel alapvetően szimpatikus adtam neki egy esélyt. Nos, hátast nem vágtam az alakításáról, de remélem fejlődik az évek során.

Összefoglalva: Számomra pozitív csalódás volt a sorozat az első két rész után. Izgalmas és kellően szövevényes volt, majd nem kevéssé zuhant le a lendület és kezdett túl szövevényessé válni. Nem igazán kedvelem a sokat szenvedünk mindenen típusú sorozatokat és itt sajnos azért akadt bőven ilyen jelenet. Nem bántam meg hogy belekezdtem, egy érdekes történetet és (néha túl) cuki főszereplő párost kaptam. A melodrámák továbbra sem fognak a kedvenceim közé tartozni, ennek ellenére tudom ajánlani bárkinek. :)

Trailer

Magyar Felirat

Pontozás:
Cselekmény: 8/10
Színészek: 8/10
Zene: 6/10

2018. május 7., hétfő

Filmajánló: The Battleship Island

Hatalmas híráradat és várakozás előzte meg ezt a filmet, mely megint egy japánok általi sérelmet dolgoz fel és amelyhez a stáblistát is úgy alakították, hogy tényleg nagyot üssön. Nos, ütni ütött (....1x...talán egy picit) de maradandó tuti nem lesz.


Cím: The Battleship Island (군함도)
Rendező: Ryu Seung Wan
Műfaj: háborús, történelmi, dráma
Bemutató: 2017. július 26.
Játékidő: 132 perc


Szereplők:
Lee Kang Ok - Hwang Jung Min
Choi Chil Sung - So Ji Sub
Park Moo Young - Song Joong Ki
Mal Nyeon - Lee Jung Hyun
So Hee - Kim Soo Ahn


Történet:
A második világháború végén járunk, ahol is több, mint 400 koreait tartanak rabszolga körülmények közt egy japán bányász szigeten. Lee Kang Ok zenekarával és kislányával indul útnak, hogy Japánban jobb és biztonságosabb életet élhessenek, ám látszólagos jó kapcsolata a japánokkal mégis azt eredményezte, hogy ők is ezen a szigeten kötöttek ki.
Mindenre képes, hogy kislányának ne essen semmi baja. Mindeközben szövődnek a szálak a koreai függetlenséget elérni vágyó mozgalom környékén is, melynek megbecsült tagja Yoon mester, aki a mozgalom arca és mozgatórugója. Kimenekítésére beküldenek hozzá egy hivatásos, képzett katonát, Park Moo Young-ot, azonban nem minden sikerül úgy, ahogy tervezték és nem mindenki az, mint akinek kint gondolják.

Whalemény:
A Japán megszállással kapcsolatos filmek sosem könnyűek. Mindig előjön a mérhetetlen brutalitás és az emberi élet semmibe vétele. Ezt itt is megkaphattuk, ráadásul jópárszor elég kendőzetlenül. Viszont mivel ez már az (x+1)-dik japán sérelmekkel kapcsolatos film csak az elmúlt 2 évben, így már tényleg várnánk egy kicsit film szempontból is több igyekezetet és nem csak a nagy nevek bevonzását és megint csak a japán brutalitás előtérbe hozását (mivel ugye először mindenki nézzen szét a saját háza táján is mielőtt újra meg újra felhoz régi sérelmeket)
A történetet majdnem végig Lee Kang Ok nézőpontjából vagy éppen hozzá köthető oldalról láthatjuk, így végig izgulhatunk kislányáért és vele együtt az összes koreaiért.
Koreaiak mindig odateszik magukat az ilyen történelmi filmjeiknél azonban számomra még mindig nem tudták azt a közeget megteremteni, amit átéltem a 71-Into the Fire c. filmnél. Persze, borzalmas időket élhettek át és így el is hiszem, hogy ezekkel a filmekkel próbálnak ha nem is visszavágni elnyomóiknak, de legalább a világ számára újra meg újra mutatni egy kis darabot abból, ami érte őket. Mégis valahogy a legtöbb esetben szerintem már átesnek a ló túloldalára. Ez a film is sokkol, elborzaszt, viszont már olyan szinten, hogy egyszerűen nem tudsz úgy tekinteni rá, hogy az sokáig megmaradjon benned, mert legszívesebben csak "Én kicsi pónim"-at néznél utána. És ebben a sok borzalomban maguk a karakterek sem tudnak kibontakozni, mivel minden egy kaotikus brutalitás köré épül. Ennél a filmnél mondjuk gondoltak erre is, így beraktak egy kislányt, akiért végig izgulhattunk. Ő az egyetlen pont, ami megtöri ezt az egész miliőt, mivel annyira nem illik oda, hogy akaratlanul is csak az a cél kezd el lebegni mindenki szeme előtt, hogy "csak a gyerek jusson már ki onnan".
Szereplőink között szinte mind nagy név. Song Joong Ki-t vártuk már vissza, mint a Messiást, So Ji Sub és Hwang Jung Min is mind-mind képernyő elé szegező. Mégis normális mértékben csak Hwang Jung Min-t hagyták játszani is a filmben, még Song Joong Ki karaktere is csak olyan "ott van, jól van, menjünk már" érzet.
So Ji Sub pedig egy töltelék karakter lett, aki sajnos sok vizet nem zavart. Úgyhogy kicsit olyan érzésem volt ennél a filmnél, hogy direkt telepakolták húzó nevekkel, hogy ezzel kiemeljék már a sok-sok japánokkal foglalkozó filmek közül ezt az alkotást, de nem sikerült olyan hatást kelteniük bennem, mint a fent említett filmnél, ahol szinte ismerni sem lehetett a legtöbb szereplőt, mégis olyan mélyen megmaradt mindenkiben, hogy ezt a címet akár álmából felkeltve is bárki megemlítené, mint történelmi/háborús film.

Összefoglalva: Nem ajánlom nyugodt szívvel. Igazából ha nincs más éppen talonban és pont egy keményebb lelkű filmet keresünk, akkor egyszer ajánlatos megnézni. Ha a történettől eltekintünk, akkor egy szokvány film+ csatornás bumm-bumm filmet kapunk, amit hétvégén délután újraismételnek, csak mert kifizették.

Trailer




Magyar Felirat


Pontozás:
Cselekmény: 8/10
Színészek: 7/10
Zene: 6/10