A werewolf boy (koreai film, 2012)
Egy hatalmas sóhajjal kezdtem megírni ezt a bejegyzést. De nem akarok előreszaladni.
Furcsa módon bukkantam erre a filmre. Mániám, hogy minden új CD-t vagy klipet meghallgatok, ami frissen kijön. Az "A werewolf boy" filmzenéje is ezek közé esett, de másik mániám, hogy nem nézem meg a klipeket. Megnyitom, de elkattintok. Ezt az egyet valamiért beraktam koreai fan bnőimnek és egyikük felfigyelt a tartalmára. Onnantól kezdve mondogattuk egymásnak, mikor jön az angol felirat? Mikor lesz már a film? Aztán rájöttük, hogy a Sungkyunkwan Scandal sorozatban megismert és megszeretett Csábmester a főszereplő. Innentől kezdve mindenki tűkön ült, de komolyan.
Alaptörténet:
Egy anya a lányaival vidékre költözik. Az idősebbik lány Soon Yi (Park Bo Young) valamiféle tüdőbetegségben szenved és az orvos tanácsára kellett neki egy kis levegőváltozás. Hármuknak hatalmas házba költöznek, amit egy éve elhunyt apjuk üzlettársának a fia vesz nekik. Miután szépen berendezkedtek, kiderül, hogy az előző tulaj nagyon szerette a farkasokat és velük kapcsoltban végzett kutatásokat. Egy napon egy szakad ruhájú fiú jelenik meg az udvarban, akinek a Chul Soo (Song Joong Ki) nevet adják. Egy időre befogadja a család, mert nem tudják csak úgy árvaházba tenni. A fiú nem tud beszélni és igen érdekes étkezési szokásai vannak. Az épp depresszív időszakát élő Soon Yi felfigyel a srác kutyatermészetére és elkezdi tanítani. Lassan elválaszthatatlanok lesznek egymástól, ám jön a ház tulaja, aki felségül szándékozik venni a lányt és Chul Soo titka felforgatja az életüket.
Whalemény:
Nem tudtam egybe megnézni. Egy kicsit kiborultam rajta, így jobbnak láttuk, ha az utolsó fél órára ráalszunk egyet. Aki nagyon sírós és nagyon beletudja élni magát egy filmbe, és persze kutya barát, annak javaslom a pihenést, mert így külön emészthetőbb volt. Hozzáteszem az Oroszlánkirály óta nem sírtam filmen, ezen se sírtam, de még az én beton szívem is kikészítette.
A film egyszerűen zseniális. Le a kalappal a rendező előtt. Minden a helyén. Tudta mikor kell csavarni még a szívünkön, tudta mikor hozzon ki minket a gödörből. Komolyan együtt tudsz érzeni a fiúval és a lánnyal is, nem kell gondolkoznod rajta, mit miért tesznek. A film eleje meg lélekben segít felkészülni a végére, nehogy szívrohamot kapjon mindenki a moziban vagy otthon.
Azt olvastam könyv is készült a filmből vagy lehet fordítva, a könyv előbb volt. A fene tudja, de nagyon kíváncsi vagyok a könyvre is. Lehet az egy kicsit másabb mint ez.
Ami kicsit talán visszavesz a filmből, hogy ha jobban elgondolkozunk rajta kapsz a játékidő alatt egy hatalmas érzelmi töltetet, de igazán nem megyünk bele a fiú háttértörténetébe, a mellékszereplők személyiségébe, a lány múltjába, sőt még a jövőjébe se nagyon. De ez igazából a fenét se érdekelte, azért szurkoltunk, hogy Chul Soo megkapja a simiket.
Azt olvastam könyv is készült a filmből vagy lehet fordítva, a könyv előbb volt. A fene tudja, de nagyon kíváncsi vagyok a könyvre is. Lehet az egy kicsit másabb mint ez.
Ami kicsit talán visszavesz a filmből, hogy ha jobban elgondolkozunk rajta kapsz a játékidő alatt egy hatalmas érzelmi töltetet, de igazán nem megyünk bele a fiú háttértörténetébe, a mellékszereplők személyiségébe, a lány múltjába, sőt még a jövőjébe se nagyon. De ez igazából a fenét se érdekelte, azért szurkoltunk, hogy Chul Soo megkapja a simiket.
Spoiler!
Persze mint néző, azért látunk benne elég sok kis hibát. Először is megjelenik a koreai filmekre és sorozatokra idegesítően jellemző várás. A srác élete csak a várásról szól és a végén megkapjuk a koreai filmtörténet és sorozattörténet legnagyobb várásást. 47 év, nem semmi. Aki ismer hosszabb várást, az kérem jelezze, nem akarom kihagyni a repertoáromból.
A másik, hogy miután megoldódik a probléma, újra egymásra találnak, happy mindenki, a nő fogja magát és újra elhagyja (muszáj megemlíteni Song Joong Ki arckifejezését a legvégén, zseniális, de komolyan). És mégis, mindenki üvölt és szidja a rendezőt még a nemlétező unokatesóját is, de ez kellett Chul Soo-nak, hogy tovább tudjon élni, egyedül. Láthattuk, hogy lassabban öregszik, a csaj meg már eléggé benne volt a korban. Ami nem igazán tiszta az az, hogy erre miért is kellett 47 évet várni? Ez rejtély marad.
Illetve a lány üzenete: Várj, mindjárt visszajövök. Kérlek, ha vissza akarsz menni hozzá, akkor menj!!! Vagy ha nem akarsz, akkor ne írogassál üzeneteket, amikor jól tudod, hogy maradéktalanul szót fogadott neked a drágaság. Persze, akkor még nem tudott olvasni. Így legalább adott egy apró cél a fiúnak, de írhatott volna sekélyes dolgot is a levélbe. Ötleteim: Jó fiú vagy, Chul Soo. Vigyázz magadra! Vagy ha már gitár: Szeretlek, vigyázz magadra!
Színészek:
Song Joong Ki
Besza-behu ez a színész. Nem sok szövegkönyvet kellett tanulnia, de ahogy alakított... Oscart neki! Most írom le asszem harmadjára ezt a szót, de zseniális volt! Le a kalappal előtte. Minden jelenetben tökéletes az arckifejezése, a gesztusai, nem tudod nem el elhinni neki, hogy ő félig kutya és félig ember. Nagyon szépen visszaadta a kutyák természetét a karakterben, ahogy várja a gazdáját, ahogy eszik vagy ahogy igényli a simogatást, dicséretet. Egyszerűen kedvem lett volna jól megsimizni a buksiját és pacsiztatni.
Most kénytelen leszek az összes sorozatát és filmjét megnézni, kössz.
Park Bo Young
Ő elég ismeretlen számomra, még. Nem is sok filmjét vagy sorozatát jegyzik, oké mihez képest nem sok. Most találkoztam vele először, de nagyon szimpatikus volt, így vele is fogok tuti nézni valamit. Ő is meglehetősen jól hozta a karakterét a filmben. Nem volt idegesítő hangtónusa és nagyon szép színésznő szerintem.
Meg nagyon jól lett kibontva a karaktere. Ebben a pár órában szép kis jellemfejlődést produkált, de megtartotta a karaktere jellegzetességeit a film végéig.
Egyszerűen kötelező megnézi! Nem értem én se miért csinálnak ilyen szívfacsaró történeteket, de kihagyhatatlan, nem vitás.
Csüccs és kapcsoljátok be a filmet, garantál a 300 db zsepi fogyás.
Linkek
A filmről << Ázsiawiki
A filmről << Facebook oldal
A filmről <<Hivatalos oldal
Trailer
Zene:
Én a "kemény vagyok, mint a kád széle, és egybe megnézem" táborba tartozok, de lehet, hogy nekem is kellett volna aludni rá egyet.
VálaszTörlésAzt már észrevettem magamon, hogy jellemzően csak akkor tudok elérzékenyülni, amikor állatokkal történik valami, de ez ennél a filmnél hatványozottabban jött elő, mivel Csábmestert nagyon meg szerettem, és ahogy ebben a filmben játszott..... Tényleg OSCAR-t neki!!!!
Több hozzáfűznivalóm nincs is, maximum csak ennyi:
"가지마(kajima)!!!!"