2014. május 14., szerda

Mi a dorama? avagy egy kis dorama történelem

Ha már doramákkal foglalkozik az oldal, úgy gondoltam érdemes a doramák történelmének szánni egy bejegyzést, egyfajta magyarázatként is azoknak, akik esetleg csak nem rég csöppentek bele az ázsiai sorozatok világába.

Mivel mással kezdődött volna az egész mint a Japán doramákkal? Ők az angol drama szó alapján nevezték el sorozataikat, így alakult ki mindenhol máshol ugyan ez az elnevezés. A doramák országonként eltérő kulturális elemeket tartalmaznak az adott országra jellemzően és az ottani nézők igényeinek megfelelően alakították ki a sorozatok hosszát is. (Például a Japán sorozatok többsége valamilyen mangán vagy animén alapulnak és főként fiataloknak készülnek.) Tehát Japán mintára a környező országok átvették a sorozat készítési mintát, és mára már hatalmas iparággá fejlődött. 
Fajtáik: Kínai dorama - C-Drama, Japán dorama - J-Drama, Koreai dorama - K-Drama, Tajvani dorama - T-Drama

Koreai dorama (한국드라마)
Hogy teljesen elvesszünk a különböző fajták erdejében a koreai sorozatoknak is vannak fajtái, szám szerint három:

1. Modern dorama
A mai modern Koreában játszódó, hol akció dús, hol romantikus sorozatok gyűjtőforgalma. Példa rá: God's Gift, Who You Came From The Stars, Full House Take 2. De a családi sorozatok is ide tartoznak például: Stars Falling from the Sky.

2. Tradicionális  (사극)
Talán kis hazánkban a legismertebb fajta, amely a régi időkben játszódik, hagyományos koreai öltözet és házak övezte környezetben. Általában a királyi család szövevényes ügyei, titkos kapcsolatok állnak a középpontban. A tradicionális sorozatokban gyakori a halál, és általában sokkal több részesek, mint a modern időkben játszódók. Általában 50 rész körüliek, mint egy modern családi sorozat, de előfordul 62 és 70 körüli is. (OMG :D)

3. Játszótéri mix
Jó, nyilván nem ez a hivatalos neve. :D
Pár éve kezdek terjedni a tradicionális és modern elemeket is egyaránt tartalmazó drámák. Legtöbbször időutazós sorozatokban használják,(Queen In Hyun's Man, Rooftop Prince) ahol egyszerre játszódik a múltban és a jelenben is. Vagy a tradicionális környezet ellenére sok modern megoldással élnek a készítők. (Sungkyunkwan Scandal)

Jellemzői:
Egy dolog azonos mindhárom fajtában. A hagyományos televíziós sorozatokkal ellentétben általában egy évadosak, 15-20 részből állnak, melyek nagyjából egy órásak. Én még nem találkoztam két évados sorozattal. (de szóljatok ha van) Olyannal viszont igen, hogy totál más színészekkel az előző hírnevét meglovagolva készül úgynevezett "folytatás" lásd: Dream High vagy IRIS.
Többségében sok váratlan fordulat néha szappanoperákra jellemző betegség vagy baleset színesíti a történetet, melyben nagy átlagban a férfi mindig kőgazdag, a női főszereplő pedig egy párkapcsolatokban járatlan közép vagy alsó osztályba tartózó személy. A koreai doramák sokszor próbálják nem csak a fiatalok, hanem a közép/idősebb korosztályt is leültetni, például azzal, hogy a főhősök szülei is előtérbe kerülnek, (Love Rain) de sokszor tipikus fiataloknak szánt alkotások is születnek. (The Heirs, Boys Over Flowers, To The Beautiful You)
Ezen a blogon egy nagyon vicces, de nagyon igaz bejegyzést találni a doramák jellemzőiről:
A románc 10 akadálya a koreai doramákban illetve itt egy videó, amiben kiválóan összegzik öt percben egy dorama stílusát és főbb elemeit.

Egy kis dorama történelem:
1937-ben Japán megszállás alatt Japán hatásra a rádiókban Nyugati színházi darabok fordítását adták először adásba. Ennek sikere után az első igazi koreai dráma 1934-ben debütált The Elder Coachman -노 차부 címmel, majd később az első dráma sorozat 1936-ban. 1944-ben teljesen leállt a koreai nyelvű adás, de a Japán megszállás után azonnal visszatért.
A Koreai háború után továbbra is a rádió volt a domináns médium annak ellenére, hogy a tv-ben már 1956-ban látni lehetett egy 50 perces drámát, de még az 1950-es években mindig nem sorozatok készültek, hanem színházi előadások és könyvek adaptációi.
A nagy változás azután történt miután a Nemzeti Tanács a TV hálózat újjáépítése mellett döntött, így került sor arra, hogy pár hónap leforgása alatt 1962 januárjában debütált a KBS tv.  I Want to Become a Man -나도 인간이 되련다 volt az első egy részes dráma, amit adásba adtak, majd ezt követte az első sorozat, ami egy gyerekeknek szóló dorama volt, (Young's Diary - 영이의 일기) ami 1962 februárjában kerül adásba, majd ezt követte egy felnőtteknek szóló is.
A legelső tradicionális (사극) sorozatot 1964-ben láthattak a nézők, ami akkor még "csak" 16 részes volt. Mint minden iparágban itt is megjelent a "konkurencia" a magán TBC adó, amely maga is doramákat sugározott. Ennek hatására 1969 után már egyre inkább arra kezdtek összepontosítani az adók, hogy minden hétköznap és több héten át tartóan adjanak le sorozatokat.
Az 1980-as színes TV megjelenés (mint mindenhol máshol) itt is új távlatokat nyitott. A TBC-t bekebelezte a Koreai Köztársaság és KBS2-re keresztelték és az MBC 70%-át is a KBS kezei közé adták. 1987-ben az MBC egy drámája majdnem elérte a 75%-os nézettséget. Magukat a tv adókat viszont csak 1992-től kezdtél el rangsorolni. 1991-ben megjelent egy újabb magánhálózat az SBS, ami az elején először csak Szöulban sugárzott, de lassan kiépítette a saját kis hálózatát Szöulon kívül is.
Ebben az időben már az írók/készítők egyre nagyobb hangsúlyt fektettek a nézettségre. Mely elhozta a TV csatornák számának növekedését, és ekkor tájt alakult ki a doramák epizódszámainak hossza is.
2003-ben először adtak le koreai sorozatot Japánban címe: Winter Sonata - 겨울 연가 (KBS, 2002) ami hatalmas sikert aratott, közben pedig a Dae Jang Geum - 대장금 (MBC, 2003-2004) is hasonló sikereket ért el Hong Kongban (és más országokban, pár éve Magyarországon is), aminek utolsó része nézettségi csúcsot döntött. Lassan-lassan egyre nagyobb erőre kapott a koreai hullámra keresztelt áradat és egyre több koreai sorozatot forgalmaztak külföldön is.

Hogy készül el egy dorama?
Erre talán a legjobb példa lenne a King of Dramas sorozat, amely egy dorama elkészülését mutatja be, és azt hogy ez korántsem egy meseszerű dolog. De nézzük én mit tudtam kihámozni különböző oldalakról:
Az alapeset, hogy egy producernek van elég pénze arra hogy belekezdjen egy sorozatba, ehhez egy íróra vagy írói párosra (pl. Hong nővérek) van szüksége vagy már egy alapból meglévő forgatókönyvre. Ha a forgatókönyv és a stáb (rendező... stb) megvan akkor be kell cserkészni hozzá az megfelelő potenciállal rendelkező színészeket. Lehetőleg minél Hallyubb legyen és természetesen pár Kpop énekesnek is fel kell tűnnie a sorozatban, hogy minél eladhatóbb legyen, nem csak a nézők, de a Tv-k számára is. Volt rá példa előző évben, hogy egy TV adó se vette meg végül Kim Hyun Joong City Conquest névre keresztelt sorozatát és végül csak Japánban vetítették le.
Ha forgatások megkezdődnek és pár hónap elteltével elkészül az első pár rész és vele együtt a média kampány is, hogy népszerűsítsék az adott sorozatot. A sorozatok többségét az első részek leadása után is forgatják folyamatosan és a nézettsége és visszajelzések is alakítanak a történéseken. Nem egyszer fordul elő, hogy egy sorozat a magas nézettség miatt a tervezetthez képest plusz részekkel gyarapodott,(I Hear Your Voice) vagy a történet közepe a visszajelzések miatt más irányba terelődött, esetleg pár szereplő előtérbe kerül a mert a nézők megszerették.
A történet emiatt elég rugalmas, sok tényező alakítja a hónapok alatt, ezért nagyon nehezen is kezelhető. Sokszor előfordul például nem várt baleset, ami miatt egy szereplő hirtelen kiíródik, vagy valamilyen nézeteltérés miatt kikerül a sorozatból egy szereplő. Több helyen olvastam, hogy a sorozatok finanszírozása a legtöbb esetben veszteséges. A híres színészek fizetése a költségvetés nagy részét ki szokta tenni, és sok esetben a technikán kell spórolni. Például a nemrégiben véget ért Inspiring Generation-nél elterjedt a hír, hogy a színészek többsége az elején rendesen megkapta a fizetését, azonban az utolsó részletet teljesen nem tudják nekik kifizetni, ezért megpróbálnak velük aláíratni egy alacsonyabb fizetést ígérőt. Egy biztos az ahogy készül és amit mi látunk többségében nincs összhangban, de nem úgy tűnik, hogy ez a sorozatok mennyiségének kárára válna.

Forrás:
Többségében az angol Wikipédia és Koreana 

1 megjegyzés:

  1. És a japán doramák? Amúgy a japán doramák sem csak a fiatalokat célozzák meg, és nem mind mangából készül.

    VálaszTörlés