2016. március 26., szombat

Ismertető: Cheese in the trap

Az idei év korántsem úgy alakul dorama nézés terén, ahogy gondoltuk volna. Kicsit mindhármunknak máshova kell helyezni idén a hangsúlyt, de igyekszünk további ismertetőkkel szolgálni az idei évi doramák közül is. Kezdjük is rögtön Park Hae Jin tavalyi szárnyalásának folytatásaként a Cheese in the trap-el. :)

Cím: Cheese in the Trap (치즈 인 더 트랩)
Műfaj: romantikus, vígjáték
Epizódok száma: 16
Év: 2016
Csatorna: tvN

Szereplők:
Park Hae Jin - Yoo Jung
Kim Go Eun - Hong Seol
Seo Kang Joon - Baek In Ho
Lee Sung Kyung - Baek In Ha
Nam Joo Hyuk - Kwon Eun Taek


Történet:
Hong Seol egy teljesen hétköznapi egyetemista lány, barátokkal, és kitartásának köszönhetően jó jegyekkel. Az egyetemre visszatér Yoo Jung, aki egy évfolyammal fölötte jár, és onnantól kezdve Seol élete mini pokollá változik. Felfedezi, hogy Yoo Jung korántsem olyan kedves és mosolygós, mint amit mindenkinek mutat. Ezt Yoo Jung észreveszi és onnantól kezdve nem száll le a lányról. Kölcsönös utálatuk addig fajul, hogy Seol passziváltat egy félévet, csak hogy ne kelljen találkozniuk és folyamatos rettegésben élnie. Ám Yoo Jung új "játékszerét" egy könnyen nem engedi el, és eléri, hogy a lány újra elkezdje tanulmányait.

Whalemény:
Az első 4-5 rész számomra felettébb izgalmas volt, mert végig aközött bukdácsolt Seol és a nézők is, hogy kiderítse Yoo Jung egy szemétkupac, vagy egy csodálatos ember. Egymás után váltotta egymást a kettő és ez nagyon felpezsdítette a sorozat elejét.
Viszont ez a sorozat semmiképp nem ad többet 4 dolognál: családi viszály, iskolai élet, egy csepp romantika és egy kis titokzatosság. Ezzel a négy főbb mozgatórugóval készült el a sorozat és őszintén engem ebből leginkább egyetlen dolog foglalkoztatott igazán, a többi pedig mint jó kis kitöltő részlet feldobta a doramát.
A szerelmi szál a főszereplők között aranyos volt, de totálisan vérszegény. Közös "együttléteikben" nem értettem milyen izgalmat találnak, hogy ennyire ragaszkodni kezdenek egymáshoz. Ugyanakkor ott volt In Ho személyében a másodhegedűs, aki azt próbálta megmutatni milyen egy jajdeboldog és ideális filmbeli női és férfi viszony. Nos a valósághoz talán a kettő összegyúrásával kerülnénk a legközelebb, így nagyon szurkolni végül egyik fiúnak sem tudtam. De mindkét fél részéről kicsit alakítottak a személyes kapcsolatokon, így Yoo Jun és Seol sem volt már vérszegény, és végül In Ho se tűnt túl ideálisnak.
Az iskolai élet mint történetszál nem volt rossz, kifejezetten tetszett az előadás lopás, lusta tanuló, őrült tanuló, és a szinte semmiségnek tűnő viták a szaktársak között.
De igazán egy dolog a lényeg ebben a sorozatban: Yoo Jung egy kedves vagy ördögi ember valójában? Mivel a sorozat alapjául szolgáló manhwa még nem fejeződött be egy bizonyos pont után a történet önálló életre kelt és nem a manhwához igazodott, így senki sem tudta megmondani mi is lesz pontosan a vége. Még maga Hae Jin is azt nyilatkozta, hogy fogalma sincs mi fog történni a karakterével, de várja. És igazán ez volt az egészben a legzseniálisabb.
Látunk egy karaktert akiről kapunk a végletekig gonosz pillanatokat és nagyon kedveseket is, és végig a kettő között lavírozva a legvégén tudjuk csak meg, hogy ő valójában milyen ember. És ezt főhősnőnk ugyan úgy "átéli" velünk, mert igazán ő sem tudja eldönteni ezt a kérdést.
Nagyon igyekszem majd úgy írni a továbbiakban, hogy ez ne derüljön ki, mert egy fontos szálat lőnék le mindenkinek ha elárulnám.
Az utolsó részekre viszont (talán azért is mert egyre jobban nem a manhwa szerint alakult a történet) kicsit (de tényleg csak leheletnyit) változott a történet hangulata és ritmusa, az események komolysága és a szereplőkön lévő hangsúly. In Ho lassan-lassan szinte már főszereplővé lépett elő, ami nem volt meglepő, mert Yoo Jung karakterében nem volt több potenciál. Az elején megkaptuk belőle ami elég az "izguláshoz", de a csattanója hossza ahhoz túl kevés volt, hogy sokáig kitartson, így pihenőpályára helyezték, (nem is kevés időre) és itt jött az ág is húzza In Ho a képbe.
A végén már nem csak egyszerű iskolai civódásokat kaptunk, hanem a karakterek eddig meglévő mindig szőnyeg alá söpört problémáira kezdték a készítők a megoldásokat megtalálni. Az utolsó rész pont ezért egy hatalmas lezárás halom, ami elég listaszerűen végigvettnek tűnt. De nézzük a pozitív oldalát, ha már ilyenre sikeredett. Ezzel legalább mindenki kapott egy befejezést és nem maradtak elvarratlan szálak. Mondjátok ha mégis hiányoltatok valamit. :D Sokaknál láttam, hogy nem tetszett a befejezés, de szerintem sehogy máshogy nem tudták volna megoldani, illetve a szerelmi szál zárása tipikusan koreai, ami ugyan "nyeh"re sikerült, de ha máshogy oldják meg túlságosan pozitív lett volna a befejezés, nem pedig olyan hétköznapi mint maga a sorozat.

Hong Seol
Az elején egy elég talpra esett lánynak gondoltam, mert szinte rögtön kiszúrta Yoo Jung gonoszságait. És a sok megfélemlítés ellenére is továbbra is elég okos észjárásról tett tanúbizonyságot, ami számomra női főszereplők terén elég pozitívnak mondható, mert a doramák többségében nem a gondolkodásról híresek a női karakterek.
Seol minden tekintetben egy teljesen átlagos lány, aki "sanyarú" helyzete miatt a tanulásba menekül és ebben éli ki magát, hogy később többre vihesse.
A Seolt alakító színésznő 2011 óta van az iparban és erősen feltörekvőnek számít. Az volt eddig első sorozat szerepe, amiben nagyszerűen hozta a teljesen átlagos és felejthető Hong Seolt.


Yoo Jung
Nem igazán szeretnék sokat írni róla, mert túl sok dolgot lőnék le. Erős távolságtartó viselkedéssel szemléli az embereket, ugyan akkor van egy nagyon kedves oldala is, ami miatt mindenki nagyon kedveli az egyetemen. Szuper tanuló, de Seol miatti érdeklődése és pénzes anyagi háttere miatt megteheti, hogy még egy évet maradjon a lány miatt.
Hae Jin igen termékeny színész, és tehetsége is van hozzá, de ebben a szerepben kicsit fakónak éreztem, nem őt hanem magát a karaktert. Igaz pont ez volt a lényeg az egészben. :D

In Ho

In Ho számomra nagyon kettős jelenség volt. Első blikkre egy nagyszájú semmi pénze utcagyerek, aki általában szereti az öklével és hangos kiabálással megoldani a dolgokat. Ugyanakkor tehetséges zongorista, és pont saját maga (a döntései) és hirtelen jelleme a legnagyobb akadályozója ebben. Picit a múltjába visszatekintve, amikor sikeres volt képes volt kicsit ő is a magas lovon ülni, ugyan akkor nem csak testvérének hála sok megpróbáltatáson megy keresztül, amit nem érdemelne meg.
Az elején mindig azon nevettem, hogy állandóan hangosan beszéli meg magával a vele történteket. :D
Én komolyan azt gondoltam, hogy az In Ho-t alakító színésszel nem találkoztam sehol máshol. Aztán kicsit meglepődtem, mert végig nézve eddigi szerepeinek listáját, vagy 4 filmben és sorozatban találkoztam vele első vagy 20-adik sírásóként, mégsem maradt meg egy másodpercre sem a fejemben. Ebből is látszik mennyire nem foglalkozik a normál néző a mellékszereplőkkel... Talán ezzel a sorozattal sikerült kiharcolnia magának további jobb pozíciókat.

In Ha
Én végig nagyjából kamionnal gázoltam volna ezt a nőt, olyan szinten irritált. Megszokta a gazdagságot, a semmittevést és ebből soha semmilyen körülmények között nem engedett. Emellett személyisége is bőven hagyott kivetnivalót. A környezetében élőket mindig valamilyen gonosz cselekedettel bosszantotta. Leöntött, kidobott, elárult fontos dolgokat... Számomra a végén is vállalhatatlan volt, és őszintén ha nem is tökéletes, de jó zárást kapott ő is. 
Okait és mélyebb érzéseit sajnos teljesen nem tudtuk meg, hiába próbáltak meg belőle adni.

Spoiler:
Őszintén szólva Yoo Jung és a testvérek kapcsolata nagyon bonyolult volt végig. Yoo Junnak semmi szüksége nem lett volna testvérekre, mégis akarata ellenére megkapta őket, azzal a felszólítással, hogy ő fura és szüksége van rájuk, hogy ne legyen az.
A két testvér pedig észre sem vette, de olyan dolgokat vettek el Yoo Jungtól, ami számára nagyon fontos volt. In Ha volt az leginkább, aki mindent csak magához vett, és azt gondolta cserébe, ha segít Yoo Jung piszkos ügyeiben majd közelebb kerül hozzá. In Ho és Yoo Jung pedig őszinte barátságot ápolt, mégis megkeserítette azt a rájuk erőszakolt testvéri kapcsolat. Lezárásként tényleg a teljes és végleges elválás volt az egyetlen megoldás, mert mindhárom fél addig a pillanatig függött a másik kettőtől és a közös múltjuktól, amin nem tudtak tovább lépni.


Összesítve:
Ha nem vígjátékot keres az ember, csak egy romantikus és családi drámás sorozatot: ajánlom. Én semmiképp nem bántam meg, hogy belefogtam, sok szempontból egy nagyon érdekes és izgalmas sorozatot kaptam. Nem hétköznapi karakterekkel, de annál hétköznapibb történésekkel.

Trailer
Magyar Felirat

Pontozás:
Cselekmény: 8/10
Színészek: 8/10
Zene: 7/10

6 megjegyzés:

  1. Megnéztem ezt a sorozatot, és azt kell mondjam, jobban tetszett, mint a Descendants of the Sun. Nem elsősorban romantikus volt, de mindvégig fenn tudta tartani az érdeklődésemet, nem laposodott el. A zenéje pedig 100x jobb, mint az előbbi filmé, ahol hidegrázást kaptam a nyálas, vinnyogós zenéktől.
    A két főhős története tipikus Büszkeség és balítélet. Hogy Yoo Jung gonosz lenne, egyszerűen sehol nem láttam jelét. Seol volt az, aki totál túllihegte az elején, hisztérikusan, hogy hűű, de gonosz, és a nézők az ő szempontjából látták az egészet. Büszkeség Yoo Jung pedig nem beszélt. Az összes probléma forrása szinte itt volt: senki nem mondott semmit ki, amikor kellett volna.
    Yoo Jung problémája pedig nem csak genetikai lehetett: az összes első gyerek küzd valamilyen szinten azzal a problémával, hogy nem olyan, amilyennek a szülők szeretnék. A következő gyerekek pedig már a jóval elfogadóbb magatartást élvezhetik. Az állandó elfojtások és csendes bosszúk mellett csodáltam, hogy Yoo Jung-nak volt egyáltalán ereje másoknak segíteni. (Ez az elfojtás egyértelműen bukkan elő a sikátorbeli verekedésnél.)

    Baek In Ha: ha valaki pszichopatát akar látni, akkor ő tökéletes példája ennek. Onnan ismerhetők fel, hogy bár elméletileg tudják a szabályokat, de sohasincs lelkifurdalásuk (nincs is lelkiismeretük), mindig a saját érdekeiket nézik, másokat kihasználnak, felhasználnak ezért. Nem lehet rajtuk segíteni. A kisgyerek In Ha is hozta pontosan a mintapéldányát egy pszichopatának. A színésznő amúgy rendkívül jól csinálta. Az első meglátásomra volt viszolyogtató, utána határozottan mulattatott, ahogyan meggörbült háttal is előadta magát.

    Ez egy jól megírt, végig érdekes dorama volt, ha 10-est nem is, de 9-est adnék rá, mert itt az összes mellékszereplő is jól játszott, a főszereplők pedig rendkívül.
    A zene pedig végre nem a nyálas brazil szappanoperás "megrohadokértedjöjjnyálazdelaszívem" jellegű volt. Tökéletesen beleillettek a részletekbe a zeneszámok is.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon jól leírtál sok dolgot a sorozatban! Egyetértek! :)

      Köszönjük a whaleményt!!! :)

      Törlés
  2. Közben túljutottam a befejező részén is a sorozatnak, és azt kell mondjam, elég nagy csalódás volt. Egyrészt eltolódott benne valahogy a ritmus, nem volt harmonikus, nem tartotta fenn az érdeklődést: túl sok volt pl. a kórházas semmitérő jelenet.
    Igen, valahogy meg kellett oldani, hogy mindenki megoldja a lelki válságát, de:
    1. Baek In Ha - az ilyenek nem változnak. Hisztiznie kellett volna, hogy a jelenlegi pasija a volt rivális nővel egyáltalán beszélget + totális csődbe vinné bármelyik eltartóját. Kizárt, hogy megelégedik a kevéssel.
    2. Baek In Ho - hát gratulálok, ha csak ennyit ért a nagy érzelme. Egész a végéig azért nem lépett semmit, mert annyira a csaj mellett akart lenni, még akkor is, mikor végszükségben volt ő maga. Erre a végén boldogan klimpírozik? És a koncertjén nincs ott a csaj, aki 3x elmondta, hogy ott lesz? Vagy csak én nem láttam? Ez nekem minden, csak nem hiteles. Kénytelen vagyok azt gondolni, hogy a karakter túl sekélyes.
    3. A két főszereplő kapcsolata meg... ha különválnak, és 3 évig az egyik ott marad, ahol volt, ő a múltra emlékezve vár valakire, aki közben változott! Nem fogják tudni ugyanott folytatni, és az ilyet újrakezdeni, vagy elölről nagyon kis esélyes.

    Ahogy néztem a szereplőket, Park Hae Jin (Yoo Jung) lesz a 2017-es film főszereplője is, nagyon várom, hogy ha az eredeti író írja, milyen lesz.

    Összességében ez a sorozat napokra rám telepedett a hangulatával, és azóta sem találtam olyat, amit ekkor érdeklődéssel megnéznék. Két zenéjét máig hallgatom:

    https://www.youtube.com/watch?v=nW8YMFnnHIA
    https://www.youtube.com/watch?v=INRhPhu47YI

    Köszi, hogy olvastátok a véleményem, annak is örülök, hogy nagyrészt egyetértettünk. :)

    Anura

    VálaszTörlés
  3. Szerettem ezt a sorozatot, épp a furcsa, szokatlan hangulata/hangvétele miatt. Engem két dolog fogott meg benne különösen. Mindünknek van sötét oldala, a kérdés az, mikortól számítunk „furának”, ki dönti el, van, aki így is képes elfogadni minket? A másik a manipuláció, ill. ahogy a dolgok képesek dagadni általa jelentéktelen semmiségből egészen odáig, hogy vki megsérül általa. A cím épp ezért is találó, kinek mi az a bizonyos sajt, amire ráharap, amivel megfogható, manipulálható…
    „A szerelmi szál a főszereplők között aranyos volt, de totálisan vérszegény. Közös "együttléteikben" nem értettem milyen izgalmat találnak, hogy ennyire ragaszkodni kezdenek egymáshoz.”
    Hmm, én nem így láttam. A kapcsolatuk érdekesen építkezik, más-más indíttatással Hong Seol miért kezd el vonzódni Yoo Junghoz? Talán ott van először a bűntudat, hogy félreismerte, hogy talán tévedett vele kapcsolatban. Aztán további lelkiismeret-furdalás forrása számára, hogy kedves hozzá a fiú, sőt, mennyi mindent „köszönhet” neki. Aztán szinte észrevétlenül kötődni kezd hozzá. Nehéz ellenállni, ha vki kitüntetetten kezel bennünket!:)
    Yoo Jung számára egy manipulációs játéknak indul az egész, lám, vki előtt „lebuktam”. Vajon sikerül megváltoztatnom a véleményét? Aztán rá kell jönnie arra, hogy neki is fontos ez a kapcsolat, amiben megtalálta azt az egyetlen embert, aki elfogadja őt olyannak, amilyen. Hiszen épp ettől szenvedett egész eddigit életében, az apja rásütötte a bélyeget…”fura”, ahogy említettétek, kénytelen lefojtani a természetes indulatait, vágyait. Szerepjátékra kényszerül… „jófiú”.. Belül pedig mardossa az állandó kétely, tényleg fura vagyok?
    Bocs, hogy így elsőre ilyen terjengősen írtam. Már kicsit régebben láttam, de ezek a benyomások nagyon megmaradtak bennem. Lehet, hogy épp ezért jó ez a sorozat?:)
    üdv, edimir

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon megfogtad azt, ami nekem is tetszett benne. :)
      Pont ez a "fura" vagyok, már én is azt gondolom magamról, azonban valaki ezzel együtt tud szeretni. És a hol indul el igazán az egymáshoz való kötődés.
      Szerintem a "fura" mikroközösség és a kicsivel nagyobb közösség értékeibe és a ki nem mondott, de mindenki által elfogadott és elvárt viselkedéstől, (amit ő is mindennap csinál, de utál, pl. jó pofizni a szomszéd nagyonidős bácsi perverz poénjaira, holott te megjegyeznéd ez nem ide való, azonban a többiek csak legyintenek rá és mosolyognak) való eltérés, ami azonban nem feltétlen rossz, negatív, de ott nem illik az elvárásokhoz. A bácsi példája: legyünk tekintettel rá és a korára, régen ez így ment, ne legyünk prűdek és még jöhetnek az érvek. Neki ezt mindenki elnézni, mert korábban is elnézték, nem jegyzi meg neki senki, de ha kimondja amire mindenki gondol, fura lesz, hisz annyi pasi/nő volt már itt, még mindig nem állapodott meg, egy gyereke van csak, folyton rövid nadrágba jár stb., pont őt zavarja?

      Szerintem is pont ezért jó ez a sorozat :)

      Törlés