2018. január 7., vasárnap

Arany Bálna-Díj 2017 Díjazottak

Az idei Arany Bálna eseményünk blogunk történelmében a negyedik volt, és ez alkalommal  is kicsit újítottunk a szavazáson. Azon felül, hogy mindegyik kategóriában megadott jelöltekre lehetett szavazni, nyitva hagytunk egy közönség kedvence sorozat részt, hogy mindenki azt írhassa be, amit csak szeretne. Ráadásul mivel ezévben megrohamoztak minket koreai és japán előadók is, így egy rögtönzött koncertfelmérést is kértünk tőletek, amire szép számmal jeleztetek is vissza.

Nagyon szépen köszönjük az összes résztvevőtől, hogy idén is velünk volt és szavazott.

A szavazás idén eléggé egy alkotás köré rendeződött, mivel a mi "szabályzatunk" szerint most 2017-re csúszott át a Goblin és még így 1 év távlatában is tarolt. 

Nézzük is az idei nyerteseinket (illetve a TOP3 listát):



Legjobb sorozat

Goblin - 41,1%

While You Were Sleeping - 13,8 %
Weightlifting Fairy Kim Bok Joo - 12,1%

Legjobb férfi főszereplő

Gong Yoo - 20,6 %

Park Hyung Sik - 15,2 %
Lee Jong Suk - 14,2 %

Legjobb női főszereplő

Kim Go Eun - 24,5 %

Park Bo Young - 20,6 %
Ha Ji Won - 14,9 %

Legjobb férfi mellékszereplő

Yook Sung Jae - 24,1 %

Ji Soo - 23 %
Jung Hae In - 18,8 %

Legjobb női mellékszereplő

Yoo In Na - 32,3 %

Kim So Yeon - 29,8 %
Park Jin Joo - 14,9 %

Az év OST zenéje

Goblin OST (Chanyeol, Punch - Stay with me) - 47,5 %

Hwarang OST (V, Jin - Even if I die it's you) - 12,8 %
Goblin OST (Heize - Round and Round) - 12,4 %

Legjobb film

Midnight Runners - 40,1 %

Fabricated City - 22 %
Battleship Island - 20,2 %


Koncertek tekintetében úgy tűnik, olvasóink közt is nagy húzóerő volt az, hogy Lee Hong Ki hazánkba látogatott egy feledhetetlen FTISLAND koncert keretében :) Gondolom sokunk életének egyik meghatározó doramája volt a You're Beautiful és így lehetőség adódott a személyes találkozásra is. Nem mellesleg lehengerlő hangja miatt is sokakat a Barba Negrába csábított és ennek mi is nagyon örülünk :)
Az alábbi grafikonon láthatjátok, hogy a válaszadók hány %-a vett rész 1 vagy több hazai koncerten ezévben.


Közönség szavazásunk kedvenc sorozatai közé bekerült még:
Because this is my first life
Black
Chicago Typewriter
Fight My Way
Hospital Ship

Legnagyobb csalódás kategóriánkat fölényesen vitte a Vízisten menyasszonya (Bride of the Water God).
Ezen felül bekerült még a fekete listába:
Criminal Minds
My Sassy Girl

Kiváncsian várjuk, hogy a 2018-as év miket is fog tartogatni nekünk. Tartsatok velünk ezévben is :)


64 megjegyzés:

  1. Nekem is tetszett a Goblin, mikor néztem, de utána szerintem voltak számomra jobb, érdekesebb sorozatok is pl.: Circle: Two Worlds Connected , vagy The best hit . Ez egyéni véleményem. A film kategória győztesével egyetértek, nagyon jó kikapcsolódást nyújt .

    VálaszTörlés
  2. Sziasztok!

    A Goblin-nal magam is úgy vagyok, hogy jó volt és tetszett, aztán láttam jobbakat is tőle. A Circle nekem is tetszett, emellett még, ami egyben a legjobban, a Rebel: Thief who stole the people, ami érdekes, hogy e sorozat szereplőit nem láttam, hogy bármiféle jutalomban részesültek volna a díjátadón, pedig olyan színészi játékokat láthattam benne, ami engem lenyűgözött. 30 rész, 30 óra, de megérte minden percét! S vannak benne igazán kiváló színészek, mind veterán, mind feltörekvők között, és egy sem kapott díjat!
    A vízisten menyasszonyából egy részt is alig bírtam ki, úgyhogy az annyiban maradt. A Suspicious partner-nél a 9. rész elejéig jutottam. A When you were sleeping-nek az első és utolsó részét néztem meg, de érdekes lett volna, csak azt éreztem, ne nézzen meg. A Hwarang időpazarlás volt nekem, a Voice-t a brutalitása miatt nem néztem, annak viszont örülök, hogy megtörtént eseteket dolgoztak fel benne, a többit pedig abszolút nem láttam.
    A Midnight runners egy kis kikapcsolódáshoz valóban jó volt, habár nem értem, mit esznek annyira azon a színészen, hogy két díjat is kapott, ha jól emlékszem? Vannak tőle jobb színészek is.
    A Criminal minds-ot sem néztem meg, pusztán az első részébe tekergettem bele. Nem értem, mi Koreánál és Japánnál ez az Amerika őrület? Jobban teszik, ha nem utánozzák le őket, maradjanak csak a saját elképzelésüknél.

    Még a Fullmetal Alchemist Movie (2017) változatára leszek kíváncsi, ha valahol meglesz magyar feliratozásban és online is megnézhető.

    Köszönöm a szavazási lehetőséget. A választható színészek/nők közül, tényleg ők voltak a legjobbak. A zene is tetszik, habár nekem a Round and round kicsit jobban tetszett, talán a misztikussága miatt.
    Szép napot mindenkinek!

    VálaszTörlés
  3. Huh, hogyan lehetséges, hogy lemaradtam erről? Ha jól emlékszem, hétvégén néztem rá a blogra, és akkor csak az utazós cikk volt a legfrissebb, erre nem is szavaztam? Mekkora szívás! Nem, mintha egy szavazat sokat dobott volna. :) De az biztos, hogy nem a Goblint jelöltem volna (ami fura, hogy minden színész is abban szerepelt, senki máshol nem látott jobb mellék, meg férfi szereplőt?), bár az elején emlékszem, lenyűgözött.. csak utána unalmas lett.

    GTO, ha olvasod, cserélünk eszmét, mostanában miket néztünk, s mi hogy tetszett? :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, olvasom, már vártalak :)

      Az előbbi hozzászólásomban említett Rebel tetszett idén a legjobban, nemcsak a történet, a színészi játék, hanem a mondanivalója és a zene. Éles társadalom és politika kritika a fő mondanivalója, nemcsak a múltat tekintve, hanem a jelenkort is. Pl. a zsarnok uralkodó leváltását idézik elő. Mondanak benne olyan igazságokat, melyre sokat gondoltam, és tényleg így vannak. Az egyik pl. hogy a gazdagok a rabszolgákat nem azért tekintették állatoknak, mert annak akarták tekinteni, hanem mert maguk a rabszolgák bólintottak rá, hogy "igen, azok vagyunk". Hong Gildong története, itt azonban mindenkin hangsúly volt, nemcsak rajta. A betétdalait szinte minden nap meghallgatom. Valószínűleg a mondanivalója miatt nem kapott díjat senki és semmi, vagy a koreaiaknak más ízlésük van.

      A szavazásnál nem a Goblinra tettem le a voksot, hanem a Voice-ra, s már említettem máshol korábban, pusztán a megtörtént esetek és megoldásuk miatt. A Goblin eleinte nekem is tetszett, aztán unalmas lett. Túl sok volt a Dokkebi és menyasszonya jelenetből. Ha már reinkarnáció van benne, olyan ostobaságot ne terjesszenek már, csak négyszer születünk le, és milyen meglepő, hogy a csajnak ez volt emberként az első leszületése, és legelsőként szinte tökéletes volt, míg a Kaszás előző életében kinyírt körülötte mindenkit...

      A Circle is jó volt, a Tunnel, a többiről pedig már elmondtam véleményemet.

      Ma fejezem be a Star in my heart/Wish upon a star című 1997-es romantikus dél-koreai sorozatot. Kellemesen csalódtam, nem hittem volna, hogy 20 év távlatából jó sorozatra találok.

      A többiről majd később. Neked mi tetszett a tavalyi évből, és miket nézel mostanában?

      Törlés
    2. Vártam már, mikor lesz olyan poszt, ami alatt trécselhetünk, és látom, hogy írsz te is. :)
      Összeszedem a gondolataim, mert hosszú lesz.

      Törlés
    3. Szóval... :)

      Nem tudtam szavazni... de majd most savazok, ha-ha.

      Romantikus kategóriában egyértelműen a Weightlifting Fairy Kim Bok Joo és a Because this is my first life nyert nálam. Ez utóbbit teljesen véletlenül, nulla várakozással kezdtem el nézni, és teljesen megvett. Mindkettő sorozatra jellemző, hogy NINCS benne főgonosz, ami bevett feszültségkeltő elem ugye általában (csak bunkó emberek, mint a valóságban is). Nincs, és extrém brühühű-k sincsenek, sem az a végzetes szenvedés, hogy a második felében már mindenki elválik, szétmegy, soha többé nem fognak... Olyan hihetetlenül normális mindkét sorozat. A mellékszereplők teljesen élnek, hihetőek, sőt élvezhetőek, a főszereplők meg végre emberiek. Utóbbi sorozat szerintem valódi tapasztalat alapján íródhatott, sok önismereti tanulságot vonultattak fel a főszereplők, és végig olyan jó volt nézni, tudod, hogy kellőképp élvezed, nevetsz, meghatódsz, és úgy hagyod abba, hogy jó érzésed van utána. Nem frusztrálóak.

      Törlés
    4. Ami engem a tavalyi év végén meglepett, hogy rákaptam az ügyészi sorozatokra úgy látszik. Ugye te mondtad, hogy a jövőutazós mellett ezt is szereted?
      No, hát először megnéztem a Stranger-t (Secret Forestként a soribarin), ott kaptam magam azon, hogy "hűha". Egy kis, alacsony, sértődös képű színész a főszereplő, és nem tudom most elképzelni, hogy más karaktert hogyan játszik, mert annyira hiteles volt. (tervezem tőle a Horse doctort, ajánlották a többi nézők :) A női főszereplőtől meg el voltam ájulva, annyira karakán, emberi, empatikus, pártatlan volt, és még mimikával is rendelkezett, nem csak púderrel! :)
      Ezek után vágtam bele a Witch at Court-be (Witch's Court néven van fent asszem), és ja, ez is marha jó volt. Igaz, több hibával (pl. főgonosz), de nagyon bírtam a főszereplőnőt, aki kaján vigyorral szedte szét az áldozatait, és a nagyképűségéből mindig pofára esett.. persze végül nyer, de igazi esendő ember. A férfi főszereplő meg.. nna, miatta most már fogom nézni a Tunnelt, ugyanis abban is ő van. Itt konkrétan lehidaltam tőle. Vannak ráncai! És olyan mimikája van, hogy a sovány (úgy értve: vérszegény) karakterébe bele kell esni. Áá.. mindkét sorozatban nagyon tehetségesek.

      Törlés
    5. És akkor lássuk a befejezőmet: fantasy kategóriában sajnos marad a Goblin, bár ugye 13. résztől nem láttam, és dunsztom sincs, mi a vége, teljesen hidegen hagy.
      De a szereplőktől én nem voltam annyira elájulva, hogy bármelyiket is beszavaztam volna a legjobbak közé. A szerepük volt jó, nem a játékuk.

      Még elmondom, miket nézek:
      Chief Kim - Nam Gong Min főszereplésével, szerintem nagyon jó vígjáték, remekül élvezhető a bohóckodásával, állandó szervezkedés, és az ún. főgonosz legyőzése, akit viszont muszáj megemlíteni, mert a legjobb tavalyi színészek közé őt raknám be! Olyan részletes testbeszéde is van, ami ritkaság, és mindig meglep, amikor pl. az asztalra csap, vagy nekiáll csokit zabálni. :)

      Age of Youth - hát erre nagyon rákaptam a múlt héten. Egyetemista csajokról szól, bár fókuszban nem az egyetem van, hanem mindenféle apró-cseprő vagy épp nagyobb magánéleti bajok. 5 különböző lány, 5 különböző vérmérséklettel, és hiába nem az én korosztályom, nagyon szeretem nézni! Elég egyedi a hangulata is, pl. az első évad végén a részek végén interjúk vannak a szereplőkkel: ezek miatt először azt hittem, nem is színészi játékot láttam, hanem igazi egyetemistákat. :D

      Unkind women - igazából ezt már befejeztem, vajandinál találtam, és a vártnál jobban lekötött. Ismerős fiatal színészek vannak benne, de nem ők vannak a középpontban, hanem az öregek. Elképesztő habitusú a nagymama, aki elmegy a meghalt férje volt szeretőjéhez, hogy aztán... nem mondok el többet, de tök jó volt. :)

      Avengers social club - az Elvált nők klubjának továbbgondolása (szinte a főszereplők is totál ugyanolyanok alkatilag, és hátterileg), de jóval több a csavar, és ugye tipikusan koreai dráma lesz, ez nagyon érdekel egyenlőre, szeretem nézni, az első harmadánál tartok.

      Elkezdtem még a Revolutionary love-ot (első pár rész fetrengős, bár a kis chaebol elég hihetetlen, utána kezd kicsit "én beszólok, te beszólsz, maga tűnjön el, azértse" lenni. Feléig láttam, most nem érzek ingerenciát még, hogy folytassam.

      Andante - érdekesen kezdődött, de szerintem leült, a főszereplő párocska totál hidegen hagyott, befejezetlen részemről.

      Hospital ship - azt hittem az első számú kdrama főhősnő sorozata valami extra jó lesz, de nem. Vicces, érdekes esetekkel, de annyi benne a sablon, a hihetetlen élethelyzet, a személyes tragédia miatti frusztráció, hogy elegem lett belőle. Ahogy abból a nyilvánvaló nézőcsalogató húzásból is, hogy félóránként valami eszement izgalmas, élet-halál jelenetnél fejezik be.

      Most úgy érzem, valamit kihagytam, de szerintem elég lesz neked ennyit is elolvasni. ;)

      Törlés
    6. Szia!

      Köszönöm, hogy ennyire részletesen leírtad! Nagyon jó olvasni téged, annyira elképzelhetően meg tudod fogalmazni a mondandódat. :)

      Mielőtt válaszoltam volna, belenéztem a Because this is my first life-ba, ami neked nagyon tetszett. Érdekesnek találtam, de annyira nem, hogy 16 részen keresztül ezt nézzem, így maradt csak az első és az utolsó rész. Kellemes csalódás volt a főszereplő színésznő, aki egykoron a Playful kiss-ben az idegesítő Oh Ha Ni-t alakította. Szépen felfejlődött mára, legalábbis jobban alakított itt. Szóval, nem azt akarom mondani, hogy nem jó ez a sorozat, láttam, hogy jó lesz, ezt leszűrtem, hanem azt, hogy más az ízlésünk és nem kötött le annyira, hogy minden részét megnézzem. Talán majd egyszer, ahogyan a Weightlifting-get is. Ez utóbbit még nem láttam, nem akaródzik megnéznem, de lehet ez is tényleg nagyon jó sorozat. Majd amikor eljön az ideje, megnézem őket :)

      Törlés
    7. Igen, én szeretem a jövőbe utazós filmeket!

      Jó, hogy említetted a Stranger-t, amit még mindig nem néztem meg, de megszeretném. Az az igazság, kicsit besokalltam a koreai sorozatoktól, főleg azon, hogy a legtöbben már előre éreztetik, ki kivel fog összejönni, és te nézőként ezt fogadd el, akár tetszik, akár nem. Üde folt lesz majd ez :)

      Witch at court - meg fogom nézni, hogy meg akarom-e nézni :D Igen, a Tunnel-es nyomozó van benne, akit tavaly egy 2015-ös sorozatában a Falling for innocance-ban láttam, ahol ő játszotta a főgonoszt. A másik főszereplő pasi ebben egyszerűen zseniális volt, én mindig is kedveltem őt. Megérintett ez a sorozat, mert egy olyan esetet dolgozott fel benne, amelyről a tudomány még csak hallani sem akar! Mégpedig a sejtmemóriás szindrómáról, ami annyit tesz, hogy nemcsak az agyunk tárolja el az emlékeinket és a megszerzett tapasztalatokat, hanem testünk minden egyes sejtje! S ha valaki kap egy donort, megvan az esély rá, hogy felveszi a donor korábbi tulajdonosának egyes jellemvonásait. Pl, ha valaki kapott egy vesét (ami egy festőművészé volt), és hirtelen elkezd kitűnően ő maga is festeni, ez annak tudható be. Illetve felismer olyan helyeken, ahol sehol sem járt, kicsit másképpen kezd el viselkedni, ez mind-mind annak tudható be, hogy az egész testünk eltárol mindent és nemcsak az agyunk. Ezért néztem meg ezt a sorozatot és nem bántam meg. S az általad említett sorozat színésze, ebben eléggé gonosz, de nem magától lett az, hanem az emberek tették azzá. Apja gyári portás volt és mindenki csak a portás fiaként gondolt rá... Ez negatív tettek megtételére kényszerítették az előrejutásban az élet minden területén.

      A hölgyet pedig ugyanabban az általad említett sorozatban, a Medical top team-ben láttam sebészorvosként. Ennek a nőnek olyan pókerarca volt ott, hogy nem tudtam megállapítani, most egyet fog érteni a másikkal vagy sem. Tehetséges színésznő.

      Törlés
    8. A többi említettet még nem láttam. Az Unkind womennel, vajandinál én is találkoztam, de a múltkor is emlegetett Star in my heart-ot néztem meg tőle. (Ebben voltak gonoszok, nem is egy. Ezt főleg azért néztem meg, mert ezt tartják a doramák kiindulópontjának, mivel 1997-ben annyira sikeres volt, hogy ezen felbuzdulva beindították a dorama gyártást nagyobb gőzerővel.)

      Még talán a Chief Kim tetszene, lehet azzal is megismerkedem majd :)

      A szavazásról: a szavazó posztban leírtam, hogy hiányoltam minden kategóriában az Egyéb lehetőséget, ami nem biztos, hogy változtatott volna a végeredményen, ám nem tudhatjuk, de az biztos, hogy más sorozatok kerültek volna be az első háromba.
      Én meg úgy jártam, hogy a 8-10 választható sorozat, színészek közül, sorozatot tekintve kettőt láttam, melyből egyik kevésbé tetszett, másik egyáltalán nem, a színészek közül pedig úgy alakult, hogy csak annak a két sorozatnak a színészeire, amelyet láttam, tudtam csak szavazni.
      Azt hiszem köztük volt a két kedvenced is.

      A 2017-es sorozatok engem csak az év első felében kötöttek le, a másik felében néztem kínai, japánt is, illetve régebbieket. A mostanában gyártottak kevés %-a köt le. Egy 10-es skálán max ha a 2-esig eljutok, már sokat mondok. 2018-ban pedig fogalmam nincs milyenek lesznek.

      Tavaly megbeszéltük, hogy mi írunk közösen egy doramát :D Lehet, jobban járnánk, csak legyen aki elfogadja és megfilmesíti.

      Törlés
    9. Most néztem meg a Stranger (Secret forest) első részét és valószínűleg meg fogom nézni az összest belőle. Le a kalappal a két főszereplő előtt. Annyira természetesek, mintha a valóságban is ügyész és nyomozó lennének.
      Igen, szeretem az ügyészes, ügyvédes sorozatokat, de csak azokat, amelyekben az igazság bebizonyítása is szerepel.
      Az asianwikin majdnem 200 hozzászólás van a sorozatról, amennyit elolvastam belőle, egyhangúan dicsérik ezt a sorozatot, 2. évadot követelve, és a 2017-es év legjobb sorozatának titulálva.
      Úgy láttam, az egyik fő gonosz a Hwarangból a Pa Oh, az ifjú király testőre. Nem ismertem fel, csak utána nyomozás során. Jól átváltozott :)

      Törlés
    10. Szia! :)

      A Because this is my first life-ban nem is az első és utolsó rész a legérdekesebb. Nem egyértelmű, hogy a két főhős együtt lesz. Annyira lassan történik, valóságosan, apró rezdülésekkel az, ahogyan megismerik és megszeretik egymást, hogy elképesztő. Nincsenek benne ezek a szívdöglesztő fordulatok, mint a karba esés és társai. Elképesztően valóságosnak és hihetőnek tűnik minden, ami velük történik. A vége már csak afféle csattanó igazából. A szerelem kibontakozása még egyik általam látott sorozatban sem volt ilyen aprólékosan és reálisan ábrázolva. A vagány barátnőt pedig nagyon bírtam (úgy tűnik, ott már a melltartóviselés kérdése is nemzeti megszólási hatáskörbe tartozik :).
      Ja, és azt tényleg elfelejtettem megemlíteni, hogy az a szörnyen idegesítő Oh Ha Ni a női főhős! Én rá sem ismertem, csak a 3. résznél kezdtem gyanakodni. :D Tud ezek szerint mást is játszani, bár sokaknak a hisztérika szerepében égett be az agyába.
      Nem az a szörnyen izgalmas sorozat, inkább elmélyedsz benne, de ez tényleg lelkiállapot kérdése, ha te a feszült, pörgős sorozatokat kedveled, akkor azt. Engem ezek megfogtak.

      Törlés
    11. Jó, hogy említetted a Witch's Court szereplők előéletét, majd ebbe az irányba megyek alighanem tovább. Most belefogtam két sorozatba, amit valószínűleg nem fogok végignézni.
      Egyikben az Age of Youth színésznője van (Judge vs. Judge), és a Marriage not dating színésze (Introverted boss is), de sajnos elég klisés. Pedig jól kezdődik, de hiába félórás, 34 részt sokallok ebből a kínlódásból, hogy a bátyám... meg a vérgonosz szenátor...
      A másik a Two Cops, ami izgalmasnak ígérkezett, aztán ez az ígéret el is párolgott, amikor 1 részen belül vagy 3x láttam az egymás mellett "elsuhanós" jeleneteket (tudod, amikor 6 féle szögből is megmutatják, hogy ezek elmentek épp egymás mellett, hátha rosszul lát a szerencsétlen néző, kár, hogy piros karikával még nem emelik ki pluszban, hogy mit is kell nézni - vazzeeee, ezek elmentek épp egymás mellett!), klisé klisé hátán a második részben sajnos... és a női főszereplő Hyeri.. hát én nem tudom, mit tud a csaj, de hogy csak műkedvelő amatőrnek tűnik az eddigi két filmjében is (Entertainer), az tuti. Mintha felolvasna, hadarja a hosszú szövegeket, megakad a jelenetben, pl. a "mellemet bámulja? Mindjárt kap egyet!" pusztán úgy mentődik meg, hogy a mellékszereplő tudja a dolgát, és pár másodperces késéssel, de úgy csinál, mint aki megijedt. Kár amúgy, mert a férfi színészek kifejezetten ígéretesek.

      Törlés
    12. A szavazásról: én sajnos a kategóriákat sem láttam, nem hogy szavaztam volna. :)
      De tény, hogy az ember sokkal kevesebbet lát, mint amennyit kellene, ahhoz, hogy érdemben bírálhassa. Ez volt a bajom a filmekkel is: megnéztem én is a két rendőrös filmet, de őszintén szólva nekem nem tűnt kiugróan jónak. Néha felnevettem, izgi volt, de a végén olyan érzéssel hagytam abba, hogy ez egy sorozat, a rendőrakadémiáról, és most volt első része. Túlságosan egy szálon futott a történet. A moziban én a Luck Key-t láttam, nem tudom, fent van-e a neten, de nem véletlenül voltak arra kíváncsiak több millióan. Szó szerint fetrengtünk a nevetéstől. A férfi színész valami zseniális volt. Sajnos itt is 2 párosról szólt a történet, és a második páros szerintem a kutyát nem érdekelte. Ennek ellenére a végső nyuvasztásban nagyot alkottak, és mondom: a könnyünk csorgott a nevetéstől, főleg a filmfelvételes jeleneteknél.
      Én is beleuntam egyébként a koreai sorozatokba az ősszel. Volt, hogy 2-3 hétig sem néztem, utána is ritkásan. Nemrég pl. Mária Teréziát néztem meg (2 részes, kosztümös) inkább. Akkor kapok csak rá, ha akad tényleg jó film, mint a Stranger, ugye. :)
      Még a Bad Guys-ra kíváncsi vagyok, milyen lett a 2. évadja, de itt kifújtam.
      Nagy csalódás volt a My Sassy girl sorozata, amiben senki nem olyan, mint lennie kellene, egy deka viccességet nem találsz benne, ellenben a sugárban hányást 5 különféle pozícióból és lassításból kell végignézd többször.
      A micsodába - Vízisten menyasszonya - bele se néztem, mert ha már a környezete és a helyszíne sem stimmel a mangával, akkor minek, nem vagyok nyálasképűfiúszínészrajongó.
      Őszintén szólva a While you were sleepingbe se néztem bele. Suzyt kapásból idegesítőnek tartom, mindig csak olyan flegma, visszapofázós módon kommunikál, Lee Jong Suk meg kicsit röhejes romantikus jelenetben. A W-ben is nevetséges volt, amikor flörtölt, jaj...

      Igen, egyszer írunk közösen egy doramát. :) Csak el kell döntenünk, hogy társadalomkritika legyen, romantikus, thriller, komédia, stb. Jövőbe utazóst nem vállalok! :D

      Törlés
    13. Jaj, a Strangerben csak egy idegesítő van. Az egyik ügyész kegyetlenül túljátssza a szerepét, szerintem iszonyat. Ahogy a szemét meregeti, meg fintorog, csikorgatja a fogát, de olyan hihetetlenül hiteltelen, hogy borzalom. No, rajta nehéz volt túltennem magam, de a két főszereplő fantasztikus teljesítménye kárpótolt érte.

      Törlés
    14. Nín hǎo! (^.^)

      Azért mondtam, hogy valószínűleg nekem is tetszeni fog a Because this is my first life, habár nem tudhatom, ám egyelőre még tologatom a megnézését.
      Nem szeretem a feszült, túl pörgős sorozatokat, inkább a fantáziával telítetteket, amelyek elgondolkodtatnak, a sci-fiket és a romantikusból pedig azokat, amelyben igaz szerelem van, nem a gyors érlelésű, mint amit említettél magad is.

      Én sem szeretem ezt a többszöri visszajátszást :S Igazad van ezzel kapcsolatban.

      A When you where sleeipng-gel az volt a bajom, hogy nem telt el 5 perc a filmből, de a csaj megálmodta, hogy ki lesz az a férfi, akire támaszkodhat, akivel egymásba szeretnek. Erre mit ad Isten, másnap pont ez a férfi költözik a szomszédházba. Én is akarok ilyet tapasztalni. A férfi színésznek valóban nem áll jól a romantikus szerep. Így annyiban maradt nálam ez a sorozat.

      A Vízisten menyasszonyát azért nem néztem, mert engem zavart az a tény, hogy egy Isten, ha átjön az emberek világába, elveszíti isteni erejét. Pont az teszi Istent istenné, hogy képes bárhol az energiákkal bánni. Másrészt egyfolytában hangsúlyozta, hogy Ő kicsoda, micsoda. Időhúzás volt az egész első rész. Nem ismerem a mangát, de eleve nem tetszett az sem, hogy eltértek az eredeti történettől.

      Törlés
    15. Nekem is feltűnt a Stranger-ben a túl játszott karakterű színész :) Először azt hittem, ilyen személyiséget akar ábrázolni, aztán rájöttem, hogy ez bizony túljátszás. Tetszik a sorozat, nagyon jó a két főszereplő, az események, az összeesküvések... és hogy hiteles, nemcsak púderrel rendelkeznek.

      Majd meglátod, hogy a Medical Top Team (orvosos) és a Falling for innocance fog-e tetszeni neked, amikor eljutsz a megnézéséig.
      A Medical Top Team engem minden része kikapcsolt. A másik főszereplő hölgy karaktere - rezidenst alakít (My sassy girl-ben ő alakít vmi hercegnőt) - eléggé idegesített eleinte. Tudod, ez a "ha én most megyek enni, akkor gyere te is", "a mindenbe beleütöm az orromat, de a munkához nincs kedvem", ha valamit jól csinált, akkor mindenkinek arról dicsekedett, de aztán úgy ahogy megkomolyodott. Lényegében a betegek megmentéséről szól (van akiket sikerül, van akiket nem), a hatalomról, pozícióról.. éreztették állandóan egymással, ha te nem vagy valakinek a valakije, akkor nincs nyert ügyed, ha pedig magadtól építesz karriert és teszel sikerekre szert, akkor meg azért nincs nyert ügyed. Nekem tetszett.

      A Falling for Innocance az meg egyszereűn velőtrázó volt. Voltak jelenetek, amikor szó szerint kirázott a hideg. Ahogy a főszereplő nő eljátszotta azt a lelkiállapotot, amikor tudatára ébredt annak, hogy a főnöke szívdonora az ő ........ Nem folytatom tovább :) Ha érdekel, megnézed :D

      Törlés
    16. A Midnight runners nekem is túl sablonos volt, nem sokat nevettem benne. Te említetted annál a posztnál, hogy figyeljük az 1:45-nél talán a jelenetet? Mert ott már csak a stáblista volt, ám megállítottam, és pont ott járt a stáb felsorolása, hoy a Budapesti Orchestra is kivette a maga részét.

      Én sem nézek minden nap koreai sorozatot, rájuk untam. Ritka belőlük az igazán jó. Miért nincs egy olyan koreai sorozat, maradjunk náluk, amelyben nem az első részben tárják elénk, erőltetik ránk, hogy A B-vel fog összejönni és nem C-vel? Egyáltalán ne is erőltessék ránk, hanem találkozzanak a negyedik-ötödik környékén, természetes módon...

      Törlés
    17. Szió! :)

      Nem, nem én mondtam, hogy van bármi a Midnight Runnersben a valahanyadik percnél. Őszintén szólva, olvastam a kommentet, örültem, hogy megtaláltam a neten, de tökre elfelejtettem bármit figyelni.

      Belenéztem tegnap este a Medical Top Team-be. Engem most megleptél! Nem akartál megnézni egy orvosos sorozatot, ami izgalmas, és a romantikus szál kb. 0,001 benne, merthogy irtózol a műtétektől. :) Erre ilyet ajánlasz. Sajnos nekem nem tetszett. Az első részt sem tudtam végignézni, lehet, közrejátszik ebben, hogy elkapott a nátha, és minden bajom van, de halálosan untam. Már ott látszik, hogy van a gazdag orvoscsávó, aki biztosan "B" partner lesz a dokinő kegyeiért folyó harcban, és ott a pökhendi, hangyaszemű vidéki doki, akiről soha az életben nem hinném el, hogy orvos, mert a jeges résznél ott hupákolt, totál szakszerűtlenül. Ráadásul 1 kg krém van az arcukon, a hajukat meg ugyanazzal a nullásgéppel nyírták oldalt le, felül meghagyva. Nehogy eltévesszük a két hősszerelmest. Jaj.
      Nem zárom ki, hogy folytatom, mert én szeretem az orvosos sorozatokat, de most nem ragadott meg.

      A másikba viszont bele fogok nézni. Érdekesnek hangzik.
      A Voice-t te láttad? Arról is jókat olvastam, de még nem jutottam hozzá, hogy meg is nézzem. Be kellene fejeznem az épp futó doramákat.
      Egyébként ez egy idegesítő dolog: az időrabló tevékenység, hogy az ember végignézi, az uncsi részeket is, nehogy lemaradjon valamiről. :)

      Törlés
    18. Nekem mostanában jutott eszembe, hogy lehet, a rendezőket kellene megnéznem, mert nem biztos, hogy a forgatókönyvírók tehetnek arról, ha túl sok az egymás mellett elsuhanásos jelenet ismétlése.. vagy a karba kapás ismétlése, vagy a körbeforgás, miközben beszélgetnek, szóval lehet, hogy a rendezőknek köszönhető, ha egy izgalmas történetben ugyanazokat az effekteket használják állandóan?

      Én várok már egy olyan doramára, ahol bár megvan, hogy kik a szereplők, de nem az első és a második jön össze mondjuk. :)

      Régen olvastam Vavyan Fable-t, biztos ismered, neki volt egy jó kis története, amiben egy csajt felkérnek színésznek, és egy fantasy történetet játszik el. Az várható, hogy összejön a sztár színésszel, akinek fordítottan arányos az agya az izomzatával, és el is van ájulva a csaj tőle, végül mégis a legkevésbé feltűnő egyénnel lesz együtt, miközben a sztár továbbra is Nárcisztikus Izomagy, aki rá is jön, hogy hiába vele reklámozzák a filmet, nem ő az, aki számít benne. :) Ha jól emlékszem, Álomhajsza volt a címe. Ez pl. egy olyan könyv volt, hogy folyton elgondolkoztam rajta, hogy hogy nem filmesítették még meg, hiszen százszor jobb, mint az amerikai filmek 90%-a.

      Törlés
    19. Miközben pipáltam a "Nem vagyok robot"-ot, eszembe jutott, hogy fut egy ilyen sorozat, érdekes módon azzal a csajjal, aki a Strongest Deliveryman egyik részében előadott egy robotmozgást. Elgondolkodtam rajta, hogy ezután, vagy ez közben kérhették fel erre a szerepre? Vagy gyorsan összedobtak egy forgatókönyvet, mikor megjött az ötlet, hogy hohó, robotcsaj! :)
      Nnah, ez is egy vacak. Persze, ultragazdag csávókám valami élhetetlenül szar betegséggel küzd. Természetesen mindig a gazdagok, mert megfizethetik a védőfelszerelésüket, meg a múzeumszerű otthonukat. Félelmetes.. Nem normális egyébként, de mikor megjelenik előtte a csaj, mint robot (nem néztem tovább onnantól, így nem tudom, hogy esetleg tényleg robotot akartak-e mutatni vagy csak imitálták), és miközben beszél a feje a beszéd ritmusára mozog, a mimikája és a kézmozdulatai is túl emberiek, aztán meg milyen robot az, aki ennyire képes társalogni... mindegy. Szerintem nem jó, de ami mostanában fut, mindent felpontoznak a Viki-n is.

      Törlés
    20. Elnézést, ha nem vagyok túl vidám társaság, mostanában elég nyomasztó gondolatok foglalkoztatnak, kezdve a székelyektől, a kurdokon át a kettészakított Koreáig. Egy riportot olvastam, hogy szinte nulla esélye van az egyesülésüknek, mert akkora óriási gazdasági szakadék van már köztük, és akik átszöknek, nem tudnak beilleszkedni.
      Pocsék, hogy tele van az élet/történelem ilyen dolgokkal, mint hogy egy nép két különböző országban éljen, meg hasonlók.

      Oh, mielőtt végleg elsüllyednék a komor gondolatokban!
      Valamelyik nap megnéztem egy régebben kinézett, érdekesnek talált sorozat első részét: My father is strange a címe.
      Nem tudom, hogy fogom bírni, mert tán valami 52 részes (egek), de az első része nagyon jó volt!
      Családtörténet, és egy csomó ismerős arcot találtam benne.

      Várom a témáidat, gondolataidat! :)

      Törlés
    21. Jobbulást! Gyömbér, méz, tea, ezek közül hársfatea, csipkebogyó tea amelyek nagyon jók, C-vitamin, és nekem, ami még bevált, a narancs, ha szereted.

      Hello! :)

      Sejtettem ez lesz a véleményed a Medical Top Team-ről, a férfiakról már szándékosan nem írtam, vártam te alkoss róluk véleményt :) Tetszett a sorozat, legfőképpen a különféle gyógyítási mechanizmusok, illetve kíváncsi voltam, mi lesz a kinek nagyobb a lova játék nyertese. Emiatt néztem csak. Az első rész valóban nekem is unalmas volt, de összességében megérte végignézni. Persze többször nem. Voltak benne óriási bakik, mint a vidéki orvos főhős. Talán azért őt választották, hogy a felfogásához (a beteg az első, a pénz az második) egy kedves kinézetű és lágyabb hangú ember társuljon. Nem volt az a "hű de nagy színész", ez nekem is lejött. Pl, több jelenetben én sem hittem el róla, hogy ő egy kiváló orvos. Gyakorta érződött, csak a betanult szöveget mondja vissza és csak azért bólint valamire egy jelenetben, mert azt mondták neki, hogy annál a bizonyos szónál bólintson. Ő egyébként a rezidenssel jön össze. A sebésznő pedig a gazdag ficsúrral. Igazából a sorozatban ők még nem jönnek össze, csak utalást tesznek rá (pl a férfi megjegyzi neki, "ha már házasok lesznek, otthon is Han főnöknek fogja őt hívni?").

      ÉS még egy nagy baki volt benne. Ez utóbbi színésznő egyik alkalommal rettenetesen meg volt fázva, a való életben. S hogy jött ki ez a sorozatban? Borzalmasan :D Pl. egyik jelenetben beszélget a kollégájával, normálisan, a megszokott tempóban, csörög a telefon, hívja főnöke, menjen be hozzá. Következő jelenetben már be is lépett a főnöke irodájában és megszólal megfázós orrhangon: "Hivatott főnök?" Vissza kellett tekernem, jól hallottam-e. Ettől durvább már csak az volt, amikor a Medical Top Team megbeszélést tartott, és a nő szépen, érthetően beszélt, majd egy kollégája, aztán újra a nő, de ekkor már orrhangon, lassan, odafigyelve minden egyes kiejtett szóra, hogy azt mindenki megértse, mivel iszonyúan megvan fázva (hirtelen csak úgy), és a piros orrát még a több grammnyi alapozó és púder sem tudott elrejteni. :) Ez két részen keresztül ment így, és csak megerősítette bennem az érzést, hogy én egy filmet nézek.
      Tényleg sok volt rajtuk a vakolat, az nekem sem tetszett.

      Törlés
    22. Csak az első részét néztem meg a Voice-nak, az utolsóba pedig belenéztem. Szerintem nagyon jó sorozat, ezt leszűrtem az első részből, ám nekem az a vad brutalitás, erőszak és feszültség nem hiányzott, ami benne volt. Rögtön az első részben szétverik egy nő fejét. Igaz történeten alapul, nézd meg, ha érdekel és bírod az erőszakot. Tetszett volna, de így nem volt gyomrom hozzá.

      A rendezőkre már én is gondoltam, talán velük többre mennék. Ahogy a színészeknél is tapasztaltam, van amikor bejön, hogy a színész alapján választok sorozatot, van, amikor nem. De az tény, hogy sokszor a rendezőtől függ, melyik jelenetet vetítik le megint és hányszor.

      Olvastam egy regényt Fable-től. Annyira nem fogott meg engem, hogy mást is olvassak tőle, de amire rámutattál, azt én is hiányolom: ne A és B jöjjenek már minduntalan össze, hanem A és C, B és D...

      Jó, hogy említetted az I am not a robot sorozatot, mert el akartam kezdeni, de lehet már nem fogom. Úgyis rájöttem volna én is az első részből tetszik-e vagy sem.

      Engem a ballisztikus rakéta nyomaszt, amellyel Észak-Korea fenyeget, de USA se semmi. Én nagyon sajnálom az Észak-Koreaikat, nem bírnék egy hozzájuk hasonló társadalomban élni. Elmebetegek irányították mindig is a világot és annak részeit, ezen nincs semmi meglepő.
      A székelyeket pedig azért sajnálom az 1920-as eseményeket, amjd a 1944-es is figyelembe véve, mert őket is értelmetlen csatákba küldték a múlt századokban, mint Mádéfalva esetében, akkor Ceausescu diktátort is el kellett viselniük, miattuk is rettegésben éltek. A földi társadalom mindenről híres és hírhedt csak az emberségéről nem mindegy melyik országról beszélünk.

      Később folytatom még a sorozatokkal, csak most van egy kis dolgom :)

      Törlés
    23. Éppen most jutott eszembe egy dorama ötlet!

      A főszereplő hölgy egy fantazy karakterekkel foglalkozó oldalra téved. Nézi-nézi az egyik férfikaraktert, aki nagyon megtetszett neki és gondolja, megcsókolja. Nagy meglepetésére az a csók valóságosnak tűnt, mintha valóban megcsókolták volna egymást. ÉS a továbbiakban kiderülne, hogy a megalkotott fantazy karakter tényleg létezik egy másik valóságban, egy párhuzamos dimenzióban itt a Földön, nemcsak a megalkotója fejében, és az ő világában is feltűnik ennek a csajnak az arca, mondjuk szintén egy képernyőn, amihez közel hajol olyannyira, hogy az ajkaik összeérnek és valóban érzik egymást. Egy pillanatra. Azt még nem találtam ki, hogyan valósulhatott ez meg. Esetleg kvantumfizika? Vagy a Föld mágneses pólusa elmozdul és egymásba csúsznak a világok? Talán a lány jókor volt jó helyen, amikor az energiák olyan erősen hatnak mindenre és mindenkire, hogy megnyílnak a párhuzamos világok kapui? Az imént pattant ki a fejemből :D

      Egy másikat régebben találtam ki és kissé morbid. Szintén egy nő, aki visszakerül a múltba, a 19. századba, ahol megismerkedik egy férfival. Csakhogy feltűnik neki egy idő után, mintha, amiket a férfi csinál, ő azokat korábban átélte volna. Mígnem sikerülne visszaemlékeznie ott és akkor, hogy az a férfi egykori önmaga, egy korábbi reinkarnációja :D Így saját magába szeretett bele. Fárasszalak még egy kicsit? ;)

      Na, mit láttam még. Misaeng - Egy csonka élet, 2014-es sorozat.
      A főszereplő kb 20-21 éves srác egykoron kiváló Baduk/Go játékos volt, de abba kellett hagynia ezt és sokat kimaradt az iskolából az apja betegsége, majd halála miatt, ha jól emlékszem ez volt a fő gond. Szóval diplomája nincs, csak érettségije. A One International kereskedelmi céghez kerül be gyakornoknak protekciósként, ami a többi gyakornok ellenszenvét váltja ki, hiszen nem azért tanultak keményen az egyetemen, hogy egyesek hátszéllel bekerüljenek. Szó szerint nem ért az irodában semmihez: se a fénymásoláshoz, se idegen nyelven nem beszél, se iratokat nem tud rendezni... A főnöke eleinte ki nem állhatja őt... Mégis, egy valamihez nagyon ért: kitűnő logikai gondolkodása van és sokszor olyan ötletekkel áll elő, hogy a veterán dolgozók is csak pislognak. Például, amikor úgy tűnik, hogy egy szállítmány odavész, amikor a hajó léket kap, ő egyszerűen felteszi a kérdést, hogy búvárok azt nem tudnák befoltozni, mire mindenki kapkod a telefon után és kiderül tényleg lehetséges és így megoldják a problémát.

      Nagyon bírtam a főnökét és a srácot. Imádni való volt a háromgyerekes apuka, a befejezése pedig szerintem nem is lehetett volna jobb.
      A munkahelyi problémák bemutatása, a feszültség, ami a munkával jár, hogyan tudsz előre lépni, már ha a felettesek engedik, illetve ne akard túlteljesíteni magad. "Nincs rosszabb egy 120 százalékot teljesíteni akaró gyakornoknál." Teljesítsen inkább csak 80%-ot, de azt jól. Ez is hasonló kibontakozású lehet, mint a Because this is my first life, ahogyan írtad annak jellemzését. Nem egyik pillanatról a másikra lesz benne senki sem tapasztalt munkaerő. Mellette még három másik gyakornokot szerződtetnek, akiknek szintén nem könnyű boldogulni.

      Engem még a Go back couple érdekelne Jang Na Ra-val.
      Még utána nézek, mik érdekelnek, mert per pillanat nem jut eszembe :)

      Törlés
    24. Szia!

      Köszi, hársfateát rendszeresen szoktam inni, ha kiütnek a bacik, csipkebogyót már csak élőben fogyasztok, a gyömbérteát meg egyszer próbáltam ki, és bár szeretem a csípőset, de az olyan volt, mintha folyékony csilit ittam volna, úgyhogy reszelve ettem egy kanálnyit inkább. Rájöttem, alighanem egy enyhe influenzám van, mert csak hőemelkedés, és alig nátha, de napok óta rendesen fáj a hátam, és szédelgek, egy napig ki voltam ütve. Már javulgatok, talán túlélem. :) (ha éjjel 1-kor ülök itt, hogy pötyögjek neked, akkor nyilván)

      Észak-Korea atombombájától én nem félek. Egyrészt: Kína kb. az egyetlen partnere, az meg nem engedi. Másrészt elvileg olyannal fenyegetőztek, ami az információs struktúrát teszi tönkre, tehát az összes mobil, egyéb kapcsolatot levágja, így megbénul az információáramlás Amerikában. Jelentős összeomlást jelentene, de úgy gondolom, csak üres fenyegetőzés.

      Annyi mindenről akartam írni neked, hogy nagyon koncentrálnom kell, és biztos, hogy ki fogok hagyni valamit.

      Megnéztem a 2017-es díjakat, a Witch's Court férfi főszereplője kapott. :) A Goblinnál én a CGI-seknek, a forgatókönyvíróknak és az operatőrnek adtam volna. Említve van még a My father is a stranger, és a Fight my way is. Ez utóbbit akartam megemlíteni neked, hogy én láttam, de maradandó nyomot nem hagyott bennem. Jól nézhető, de semmi különös, semmi extra, és a vége felé már inkább olyan érzése van az embernek a fancsali arcú főhősnőt figyelve, mintha minden gondja a sminkje megőrzése lett volna.

      Ne tartson vissza az én véleményem az I'm not a robot megnézésétől! Simán lehet, hogy más eredményre jutsz.

      Törlés
    25. Én most fejeztem be az Age of youth második évadát is. Azt kell mondjam, hogy merem ajánlani! Tényleg nem egy szokványos dorama. Fiatalokról szól, és egy csomó bevett séma hiányzik belőle. Pl. a kedvencem, a múltbeli emlékek idézgetése nem 60x történik, egy szereplőnél jönnek vissza ugyanazok az emlékek, de nem túl sokszor. Az egyik színésznőt különösen tehetségesnek találtam, és a legjobb, hogy az elején ő volt a legkevésbé szimpatikus, lepukkantnak hatott, de nagyon letisztult és hiteles játéka volt. Őt találtam a legszebbnek és legérdekesebbnek a végére. Utánanéztem: szinte csak filmekben játszott, talán 2 doramában összesen.

      Amit még tervezek az a Queen's classroom, érdekes leírása volt, és még egy börtönös sorozat Wise Prison Life érdekel, de sajnos még nem találtam meg fent.

      Ja, és képzeld, idén készül egy orvosos sorozat, Life címmel, a Secret Forest forgatókönyvírója írja, és néé, a férfi főszereplő is ugyanaz! :) Már alig várom.
      Alighanem tényleg a forgatókönyvírókra és a rendezőkre kell figyelni, mert ha ők jók, jókat választanak ki, jól csinálják meg, és jót nézhetünk.

      Vegyük pl. a Hong nővéreket. Eléggé túl vannak sztárolva, mikor olvasom, hogy a "híres" "nagyhírű" stb. Hong nővérek. A Masters of the Sun-t én is láttam tőlük (szerintem a jó kategóriába esik, de nem az a kiemelkedő), de nagyjából úgy néz ki, hogy azóta mindent lenyúlnak. Pl. a Moon Lovers Kínából, most a Hwayugi. Nem túlzottan érdekelnek ezek az átiratok.

      Törlés
    26. Még egy picit visszatérek a politikára, mert most olvastam vissza a kommentjeidet: a székelyek esetében nekem mindig összeszorul a gyomrom, és komoly Isten, szégyellem magam. Lelkifurdalásom van, hogy én itt élhetek, ők meg ott szenvedhetnek. Ez mellett ha az adott korra gondolok (1920 ugye), akkor nem tudom nem gyűlölni a franciákat, akik arra nem voltak képesek egyik világháborúban sem, hogy megvédjék magukat, vagy hogy egyáltalán bárkit felszabadítsanak, mégis ők diktálták és pofázták le a békefeltételeket. Akiké meg a nagy érdem volt, az angolok meg szép csendesen háttérbe húzódtak (nyilván megvolt a politikai oka, azt tudjuk, hogy '56-ban pl. a szuezi válság). És hogy az egész olyan igazságtalan. Óriási területeket szaggattak le, óriási magyar lakossággal. És legitimálták ezt, hogy akkor ők kijelölték a határokat és punktum. A románok meg csak annyit mutattak fel, hogy egy szétvert országba bemasíroztak, megkaptak mindent. Én egyszerűen nem látok rá semmi esélyt, hogy valaha is változni fog már ez a helyzet. Tesznek róla, mint Oroszországban is, hogy ne. No, ezt itt le is zárnám, mert tényleg elkeserítő. Mondjuk az sem segít az egészen, hogy a jelenlegi kormány meg odaokoskodik, és fűti a fejeket.
      A kurdokat is borzasztóan sajnálom. Az egyetlen eredményt ők tudják felmutatni, a berendezkedésük is már szinte modern (nők terén), és nem áll senki melléjük, csak félrenéznek, amikor nincs rájuk épp égető szükség. Undorító.

      Nahh.. Ja, még gyorsan. A kórházas doramában én arra tippeltem, hogy vidéki, kimaszkírozott dokikám (akiről még azt se lehetett elhinni, hogy szokott biciklizni, pláne nem a szabadban) végül a dokinővel jön össze, merthogy olyan remekül utálták egymást már az elején. Egyébként igazad van: tehetségtelenek voltak főleg. És hányingerem van már az olyan felállásoktól, hogy chaebol családban rendszeresen megalázzák egymást meg cseszegetik a menyet, beszólogatva neki, hogy a férjnek mért enged szeretőzni. Az meg mártírmosollyal tűri. Brrr.

      Eddig egyébként a leghitelesebb orvosos sorozat nekem a Romantic Doctor Kim volt, és címével ellentétben 0.01% szerelmi romantika volt benne. Itt inkább a nagy eszmékre utalnak, mint a tisztesség, emberség, etika, stb.
      Azokról a színészekről el lehetett hinni, hogy operálnak, ezekről a másikakról abszolút nem. Mint ahogy a Park Shin Hye-ről sem, hogy hú de f*sza agysebész. Nekem inkább röhejes volt. A Hospital Ship-ben is olyan extrém esetek vannak, tudod, mikor lövell a vér, meg spriccel az agyvelő, és lefagynak a dokik... ehh.

      Az említett Fable történet amúgy arról szól, hogy 3 daliás vitézt kikötöznek a vár falai alá cölöpökhöz, és otthagyják őket. Azok üvöltenek, mert lemenőben a Nap. És éjjel ellepik a világot az éjjellények. Ezek testetlen, amorf, fekete-szürke lebegő szörnyetegek, akik ilyenkor lelebegnek, és kiszlopálják a lágy részeket az élőkből. Sokszor állatokon is keresztülmásznak, így szörnybogarak és más borzadályok jönnek létre. Vannak alakváltók is köztük, nappal emberek, éjjel sétálnak a többi közt. A világot az éjlényektől egyedül a Kék Kristály mentheti meg, amiért egy bebörtönzött, legyengül varázsló egy csajt küld, és természetesen mellé még pár szövetséges kerül. Na, a csaj elóször ezt a három gladiátort menti meg, és betörnek a várba, ahonnan kidobták őket. Hosszú és izgalmas a történet, tele van érdekes fordulatokkal.
      És természetesen azzal is, amiért gondolom nem fogott meg téged az első Fable könyved sem - szócirkalmakkal, meg mindenféle kreált szójátékos sallanggal. Néhány könyvében ebből már gyötrelmesen sok volt. Ennek kivételesen nagyon jó a történetvezetése, így elnézhető az, ami több könyv után nekem is az agyamra ment. :)

      Törlés
    27. És ha már könyv, és beszéltük, hogy más sorozatokat is nézünk.
      Bernard Cornwell Angolszász históriáját én nagyon szerettem. Élvezet volt már olvasni is, és meg is filmesítették sorozatként. Igaz, hogy kevés pénzből, de meglepően jól sikerült, The Last Kingdom címmel megy, ha érdekel esetleg. :)
      Még tervezem megnézni a Katedrálist is, mert az is ezer éve olvastam, és nagyon jó, igazából nagyon szeretem a kosztümös angol sorozatokat is, de erről már beszéltünk. :)
      És a "női" filmeket is, erre nem emlékszem viszont, hogy beszéltünk volna róla. Pl. az egyik kedvencem a Magas sarok, alvilág c. film. Vagy az Elvált nők klubja "- Én nem vagyok Monique anyja.... Sean Connery a Monique anyja!" :)
      A Női szervek is egy tipikusan női főszereplős tök jó film.

      No, most a te ötleteidről, és akkor elvileg mindenről írtam, amiről akartam. :D
      Tehát: én a másik dimenziós izékhez nem értek. Most volt valami bizonyíték is a 4. dimenzió létezéséről, cikkeztek róla. Sajnos agyi teljesítőképességem e téren totál korlátozott. Úgy vagyok ezzel is, és a csillagászok által kiszámolt és úgy kell lennie jelenségekkel, mint a mesében a király, aki kihírdette, hogy aki ráveszi, hogy lehazugozza, annak adja királyságát, fele lányát (vagy fordítva), mindenre azt mondta "Hiszem fiam, hiszem". Csak nem értem. :)
      Úgyhogy én ebben a kérdésben alkotni sem tudnék, mert csak lázálom lenne. A kollektív tudatban viszont biztos vagyok, hogy létezik. Ezt márt vizsgálták, de amúgy is olyan sok minden mutat rá. Csak azt nem tudom, hogy a mobilgyártóknak miért nem jutott még eszükbe az, amit már egy ideje küldözgetek ebbe a csomagba, hogy tök jó lenne, ha az ember külön kiválaszthatna egy mobiltokot, amibe szintén külön választhatna videókártyát, hangkártyát, funkciókat, stb. akkora árral, amekkorát rászán. Nem kész mobilok lennének, és lehetne csilivili vacakabb vagy szolidabb csúcstelefon is, mindenki ízlése szerint. Kevesebb hulladék is lenne, mert csak cserélgetni kéne, nem az egészet kihajítani. :)

      Te borzasztó romantikus alkat vagy, nem? :)
      Attól félek, elrontanám a forgatókönyvedet. Első látásra "cukaé"? :D Csókolgatni valami képet? Egek. Tartok tőle, túl kritikus vagyok ilyesmiben, bár jó lenne hinni ilyesmiben. Azt hiszem, úgy folytatnám, hogy összejönnek, és egyre másra derülne ki, hogy a csávó egy aljas kis szoknyapecér, gerinctelen simlis, a csaj meg egy érzelmi zsaroló kis hisztérika.
      De megoldható abszolút romantikusra is. Én azt úgy tudom elképzelni, hogy valami szép és jó elvért együtt küzdenek. Nekem az a romantika, mikor szavak nélkül ugyanazért indulunk. Tehát nekem felemelő, amikor egy filmben az utolsó, halálos csatára indulnak, hogy megmentsék a többieket, amikor együtt képesek véghezvinni valami nagyon nehéz küldetést, ami nem olyan földhözragadt, hogy teszemazt a Bank kirablása meg ilyenek. Persze a földönkívüliek inváziója szóba se jöhet. Hányok azoktól a filmektől a szuperhősökkel egyetemben.
      Mellesleg a téridő görbület lehet, hogy megoldható, most olvastam a Hétalvók legendáját, nézz utána! Nagyon érdekes, hogy 200 év telt el, miközben ők csak aludtak egy barlangban.

      A másik ötleted is érdekes. Déja vu-m volt egy csomószor. Erről is olvastam, állítólag azt tippelik, az egyik szem információfeldolgozása eltolódik, egyikből hamarabb kapjuk meg az adott infót, ezért mikor másodjára is beér, ismerősnek, és korábban látottnak tűnik a helyszín vagy szituáció.
      Maga a felvetés amúgy érdekes. Lehet-e szerelmes önmagába az ember? Mindenképp. Másban is azt keressük, amiben hasonlít ránk, amivel igazolja, hogy jók vagyunk, szeretnivalók, stb. Sokszor, ha valaki elég tudatos, arra is rájöhet, hogy egy-egy adott szerelme igazából nem is a másik volt, hanem saját maga, meg amit elképzelt bele.


      Törlés
    28. Túl sokat írtam, és nem engedte kiírni, ezért utoljára még ez a kis szössz.

      Én szívesen írnék olyan sorozatot, amiben a baromi szép koreai ifjakról lerántanák végre a maszkot, pl. hogy nem lesz belőle egy kiskutya, sem első látásra szerelmes, ez csak a női szívek vágyának netovábbja. Olyan főhős, aki kibeszéli a csajt a barátainak, egyszerre több vasat is tart a tűzben, és aszerint kombinál, neki mi volna jó. Ezek a gondolatolvasó, nők seggét körbenyaló ficsúrok az életben soha nem léteztek, csak a vágyálmokban.
      Attól tartok, ez már nem is főhősös, hanem antihősös, és az hiányozna belőle, ami a doramákban viszont jelen van, a szépítés. Ami tulajdonképpen nem baj, ha nemes eszméket igazolnak vele. :) Ezért jó a fantasy. Abban el lehet hinni, hogy valaki önzetlenül megmenti a többieket, stb.

      Törlés
    29. Szia!

      Jobban vagy már? :)

      Szerencsére már nem vagyok borzasztóan romantikus :D Igaz, hogy magamból indultam ki az ötlet feltalálásánál (mint minden helyzetben), ami nem feltétlenül szerelemmel folytatódott volna, lehetne belőle akár barátság. Kislánykoromban gyakran csókolgattam a poszterek férfi szereplőit... Bocsi :D Azt képzelve, hogy tényleg velük csókolózom. Na, és ebből jött, hogy mire vetemedhet, akár egy felnőtt nő, akit a mindennapi gondok elől ez a fantazy figura látványa tölt fel energiával.

      A romantika számomra nem éppen egyenlő a szerelemmel. Sosem bírtam a Valentin-napokat sem. Fiatal párok beállnak az út közepére, ott csókolóznak, mintha csak ők ketten léteznének. Én úgy gondolom, ha két ember szereti egymást, nem hirdeti, mutatja lépten-nyomon mindenhol és mindenkinek, mi szerelmesek vagyunk! Mint a Fekete herceg, farkas lány, vagy mi volt annak a címe. Ott is elmondta a pasi, hogy az csak rájuk tartozik. Mármint az érzéseik. Egy csokor virág, egy doboz bonbon, egy vacsora még nem szerelem. A szerelem szerintem kölcsönös érzelemcsere, hogy így mondjam. ÉS a koreai doramákat tekintve nagyon is igazad van: csak a női vágyálmakat elégítik ki, melyben a férfi már-már szuperhőssé növi ki magát, de igazi érzelem nincs köztük. Engem is kapott már el férfi esés közben, mégsem szerettem belé :D

      Úgy hiszem a szerelemről, hogy az úgymond magától jön. ÉRezni fogom a szívemben, hogy na, ő az a férfi. És nem fogom másnak sorolgatni, hogy azért szeretem, mert őszinte, humoros, segítőkész, ami valamilyen szinten minden emberben megvan.

      Amúgy már megtaláltam a nagy őt: Shift + ő = Ő :P

      Törlés
    30. A Hospital ship-re én is gondoltam, de nem jó kritikát olvastam róla és tovább nem is éreztem, hogy annyira érdekelne. Az I am not a robot most egyelőre az sem érdekel. De az első részét megnézem valamikor. Ahogy írtad, hogy nem robotszerű a csaj, most pont ezen morfondíroztam: vagy tényleg nem robot csak valamiért azt kell játszania, és ez egy teszt lenne a többi szereplőnek, hogy feltűnik-e nekik, hogy a robot nem robot. A másik véglet pedig az, mégis robot, csak túl emberszerűre sikeredett: a mozgása, a mimikája, a beszéde, és maga a robot is próbálja elhitetni magával és másokkal, hogy ő nem robot.

      Az ázsiai sorozatokkal mostanság úgy vagyok, ha érzem, hogy meg szeretném nézni, akkor elkezdem, ha pedig nem, akkor el sem kezdem. Köszönöm az ajánlásokat.

      Egy börtönös sorozat engem is érdekel: Prison Playbook. Néhány rab és egy börtönőr történetéről szól. Eddig még nem bukkantam rá magyar felirattal, ám reménykedem.

      A Stranger-nél most járok a felénél. Sosem gondoltam volna, hogy ennyire jó sorozat lesz, ám nem bántam meg, hogy télig vártam vele. Jó eltölteni az estéket a nézésével :) Olyan Death Note beütésű a sorozat, mintha L és Kira szellemi harcát látnám csak más szinten.
      Kicsit lassan haladok vele, mert egyrészt a felirat túl hamar elmegy és legalább 5x vissza kell tekernem, hogy elolvassam ugyanazt a mondatot. Feliratos filmeknél, sorozatoknál nem szeretek gyorsan olvasni, meg amúgy se, mert nem látom át a tényeket. Másrészt rendelkezem egy negatív tényezővel: nagyon össze tudom kutyulni a neveket, még a magyarban is! Pl.: Hiába tudom, hogy valakit Edinának hívom, folyton Nórának szólítanám. Ugyanez a helytzet a koreaiakkal is. Eltévesztem a fonalat, ki-kicsoda, vagy egy névhez egy teljesen másik karaktert gondolok. Így tovább tart, de én nem bánom.
      Érdekel a Life, ez a férfi színész valami zseniális. De a nyomozónő se semmi! Láttam sorozatbaráton több résznél is kifejezted mennyire tetszett! :) Jól van ez így :)

      Szerintem minden filmiparban ez megy: akit fel akarnak sztárolni arra róják a szerepeket, mint a Fight my way férfi főszereplőjére is. Nem láttam a sorozatot, nem is érdekelt, eleget láttam őt a Hwarangban- és ha már Hwarang, mindegy lett volna, ha csak ő szerepel benne, mert szinte csak róla szólt az egész, nem pedig fiatal férfiakról. De lehet ez a sztárolás is embere válogatja. Nem biztos, hogy mindenki hagyja magát túlságosan is népszerűvé tenni rengeteg filmbéli szereppel. S lehet pont ez a jó. Inkább kevesebbet szerepeljen, de azt jól, mint többet és élvezhetetlent.

      Törlés
    31. A nukleáris energiáról: én úgy gondolom, minden embert aggasztania kellene az a tény, hogy egyáltalán van a Földön ilyen! Biztosan te is tapasztaltad már, hogy az embernél elég egy icipici bekattanás, hogy nagy bajt csináljon. Én nem akarom megvárni, hogy Észak-Korea vagy az USA kilőjön egy ballisztikus rakétát. Nem lenne szabad emberek életével szórakozniuk. A múltkori rémisztgetés, Hawaii és Japán állampolgárait, mi sem bizonyítja jobban, hogy a háttérben mire készülnek. Viccnek is rossz volt.

      Én hiszek a karmában, az ok és okozat törvényében. Hiszem azt, hogy mind egyénileg, mind csoportosan visszajön, amit tettünk másokkal. Nem akarok belemenni a részletekbe, de ha megfigyeled a bolygó bizonyos népeit, történelmüket, szerintem neked is ki fog tűnni, hogy bizonyos népek, inkább emberek visszakapták, amit tettek. Franciao., Hollandia, Spanyolo., Portugália, Németország, Anglia, Olaszország mind-mind hódító hadjáratokat indítottak a múltban. Biztos vagyok benne, ahogy itt ülök és gépelek, ha nem változik meg az ott élő emberek viselkedése, visszakapják mindazt, amit a múltban tettek emberek millióival.
      Talán nem véletlen, hogy az ázsiai filmekben - ha nem is mindegyikben - emlegetik a karmát.
      Szóval, én nem bízom Észak-Korea elnökének higgadt döntésében. Sajnos az emberek minduntalan azt hiszik, hogy tudják mi történik ott, ahol nincsenek jelen. Én minden esetben inkább körültekintő és óvatos vagyok. Ezért sem bízom a tudósok állításaiban, a vallásokban, a politikában, az egészségügyben, a bankokban, úgy általában mindenben. Inkább magam járok utána. Úgy gondolom, egy intelligens ember megvizsgál előbb mindent, mielőtt véleményt alkot róla. Ezt jól megtanultam. Ahogy azt is, hogy arról sose alkossak véleményt, amit nem tudok. Úghyogy be is fejezem, mert tényleg nem tudom mik ÉSzak-Korea szándékai.

      A földönkívüli inváziós filmeket én sem szeretem. Mintha csak a világűrben létezne a gonosz. Miért, a Földön nincs elég gonoszság? Egyébként a Strangerben meg is válaszolták a létezésüket:
      Nyomozó: - Hisz a földönkívüliekben?
      Ügyész: - Igen.
      Ny.: - Miért?
      Ü.: - Mert másként a világűr pazarlás lenne.
      Ennyi. Megvan válaszolva. És ehhez nem kell ufológusnak,tudósnak. politikusnak lenni, csak elgondolkodni más civilizációk létezésén. És kiegészíteném annyival, hogy nagyon is jó okom van arra, hogy ne a Földön járjak és ne legyek materialista, illetve racionális gondolkodású.

      A You who came from the stars is remek film volt.Több hozzá hasonló kellene.

      Egyébként jelenleg egy kínai sorozatot is nézek, az Eternal Love-t. Habos-babos sütemény a történet :) Persze, van benne komolyság is, de jó egynek.
      Ha jókat akarsz nevetni, nézd meg a Go Princess Go-t. Igaz, ez is kínai :D

      Még mindig gondolkodom, mik érdekelnének...

      Törlés
    32. Szóval, amik még érdekelnek:

      Missing Noir M - szintén bűnügyi, eddig az első két részét láttam, számomra ez is brutális volt, akár a Voice, de be szeretném fejezni

      Beautiful mind - ezt a sorozatot A Stranger-höz hasonlítják, talán azért, mert a főszereplő férfinek szintén nulla érzelme van

      Whisper - ez is egy bűnügyi detektívekkel, ügyészekkel, ügyvédekkel

      God's Gift - 14 days - ugyanaz a férfi főszereplő, aki a Stranger-ben a tehetséges ügyész

      Master of Study - Ebben pedig a detektív hölgy játszik, de ezt a sorozatot már jóval előtte kinéztem

      Nem biztos, hogy mindegyiket megnézem, de tervezem, illetve nem teljes a lista. Pl van egy időutazásos sorozat, melyben a főszereplő férfi kb vagy max 20-30 évet utazik vissza az időben, és nem elfelejtettem a címét! Azt hiszem nem az, amit te ajánlottál egyszer, ez valami más. Megfogott a szinopszisa és fogalmam nincs hogy keressek rá. Hátha mégis rábukkanok.

      Angol sorozatokat jó ideje nem nézek, de bármikor vevő vagyok egy jó kosztümös sorozatra, ha eljön az ideje :) Nekem A katedrális nem tetszett, 3 részt láttam belőle. Jelenleg csak az X-akták legújabb évadát nézem, ami nem ázsiai.

      Törlés
    33. Szia!

      Sajnos egyre ramatyabbul vagyok. Az influenza gyorsan továbbállt, de most elkapott az a torokfájós, takonybafulladós nyavalya, amit annyira utálok. Még a gondolataim is belefulladnak, esküszöm. Pedig olyan szépen leírtam neked mindent elméletben, egy csomó dologról elmélkedtem, s mire végre ideülök és lenne időm leírni, nem emlékszem semmire.
      I'm not a robot: ez az egyetlen részlet engem is érdekelt volna, hogy a robot valóban a robot volt-e, vagy nem lett kész és a csaj öltözött be, vagy a csaj akarta megszívatni az előzőleg őt megszívató gazdag nyikhajt és eladta magát robotnak. Annyira viszont nem izgatott, így még ezért se néztem tovább.

      Én is néztem ilyen habos-babos nyálat, a Full House 2-őt. Még jó, hogy csak félórásak voltak, egyébként nem bírtam volna. Két dimenziós karakterek, a szokásos, és nagyon geijl nagyon béna zene. Fogalmam sincs, miért néztem végig, de elszórakoztatott. Pedig a férfi főszereplő is olyan volt, hogy az elején irritált, a végén sajnáltam. Valami nagyon nincsen rendben vele. Úgy értem, az emberrel. Szerintem irtózatos önértékelési problémája van, és talán be nem vallott homoszexuális.
      Ezzel kapcsolatban: nem tudom, én vagyok-e fura vagy más nők is vannak-e így vele: engem teljesen hidegen hagynak a kidolgozott, csupasz mellkasok. A szőrösek is. Sőt.. a férfi fenék, mint olyan meg aztán végképp nem érdekel. Nem feltűnésvágyból mondom, de egyszerűen nem mozgat meg bennem semmit, és magamtól nem is nézem meg. Ha látom, akkor is a szimmetriát megnézem rajta, igen, olyan, mint egy szobor, kész. Most tényleg úgy érzem, én vagyok a csodabogár, mert ott meg sikítoznak az ilyen testeken. Érthetetlen. Legalábbis nekem. Vagy én vagyok hülye. Talán az autókon is ájuldoznom kéne. Tuti elfajzottam. :)

      Törlés
    34. A karma.
      Nos, én nem tudom, mit mondjak rá. Ha józanul nézem, ez egyfajta megnyugtató tudatot ad, mint a népmesék "győz a jó és az igazság" motívuma, hogy megéri jónak lenni. Különben mi értelme lenne jobbá lenni, nem bántani másokat, nem harácsolni, stb? Ez még a gyengéknek is elégtétel, akik nem merik megvalósítani azt, amit mondjuk a szabályokat áthágók, jellemgyengék, erőszakosak igen (lenne erre egy pont jó szó, de ahogy eszembe jutott, úgy el is szállt, és most nem találom). Nem tudom, hogy a karma nem egy társadalomformáló eszköz-e azért,hogy az emberek tömege nagyjából együtt tudjon működni?
      A vágyak sorsformáló erejében viszont hiszek. Sokszor ez okozza a romlását is az embernek. Mondok egy példát, és ezzel visszautalok egy régi gondolatomra is, amit akkor nem értettél: tkp. a sorozatok képi világa átformálja a nézők gondolati világát - pl. megyek az utcán, szembe jön egy lezser fazonú, telefonálgató ipse, határozottan, lepukkantan stb. Egy pillanatra átvillan a fejemen, hogy tisztára olyan, mint egy főhös (konkrétan a Just between lovers-re gondoltam, amit most kezdtem el nézni, és bár az első részét halálra untam, a második is csak mérsékelten érdekelt, most már valószínűleg megnézem, pont a férfi főszereplő miatt), és lehetnénk-e a főszereplők a mi filmünkben? Merthogy az ember a saját viszonyaiban főszereplőként látja magát. És igen! Itt kaptam el az érzést: nem magára az emberre vágytam, nem érdekelt, ha reálisan nézem, az életben nem állok szóba vele, fel tudja mérni az ember, hogy ki az, akivel valószínűleg közös körbe tartozik, és kik azok, akikkel csak egy szenvedésekkel teli viszony lenne. Arra vágytam egy pillanatra, hogy főszereplő legyek a másik életében. (más kérdés, hogy minek: semminek, na. Nem szoktam vágyni már ilyesmire).
      A legtöbb kapcsolatban szerintem az a buktató, hogy nem egy megismert valakinek az ismert oldalát szereti meg az ember, hanem a vágyait. Azt, amivé képzeli az egész viszonyt, ami lehetőséget lát a másikban, aminek képzeli a másikat (élete főhősének).
      Úgy gondolom, hogy ezek azok a vágyak, amelyek színesítik az egyébként szürke kis életeket, de meg is rontják azt.
      És erre gondoltam úgy, hogy a vágyak önbeteljesítőek.
      Nagyon-nagyon sok minden van, ami megvalósul úgy, még ha arra is vágyok, vagy csak rövid ideig, hogy mondjuk dögöljön meg a másik vagy fulladjon meg. És ugyanez van azzal is, hogy ha mondjuk szerelemre vágyik az ember. Előbb-utóbb lesz. Mert már csak a lehetőséget keresi az agy, hogy teljesítse a vágyat.
      NO.

      Törlés
    35. Nem tudom, elég zavaros voltam-e. A képi átformálásról: van, amit gyerekkorban szimpatikusnak érzékel az ember (gondolom, itt a szülők főleg a prototípusok), később az ismeretségekkel formálódik, hogy kitől mire számíthatok, milyen típusú ember, sértődékeny-e, stb. A sorozatokban azzal szembesülök, hogy egy alapból antipatikus, visszataszító valaki játssza a főszereplőt. Természetesen a végére kiderül, hogy egy tök jó ember, stb, és megkedveli az ember az alapvetően kezdettől ellenérzést okozó embert. Aztán nem működik a jó ösztöne az életben sem, hiszen már felülírta egy bevett előítéletét (mert ez az, de enélkül meg ki a fene létezik) egy másik minta, és hogy beigazolódik-e vagy sem az elvárt viselkedése a másiknak, az egy másik kérdés.
      Ja, és a vágyakhoz hozzátéve: nem csak emberekhez kapcsolódók teljesülnek be, más vágyak is megvalósulhatnak, és akkor derül ki, hogy rohadtul nem érte meg arra vágyni, mert mindig van egy csúnya csavar a megtörténtében.
      Én ma már nagyon-nagyon óvatosan vágyom: arra, ami megvan, arra, ami nem mehet nagyon félre. :)

      Jó, hogy írtál pár filmötletet, mert ha befejezem ezeket, amiket most eszek (Chief Kim, Just between lovers, Avenger's Social Club), alighanem azokba is elkezdek belenézni. Engem még az utazós is érdekel, most nemtom a címét, de több fiatalról szól, nem csak 4-ről, hogy járják a világot. Ősszel vagy télen jött ki tavaly.

      Még reflektálok a te gondolataidra: a szerelem kimutatása - hát ez megosztó téma. Engem különösebben nem érdekel. Van olyan ismerősöm, akit nagyon zavar, még családi körben is, de közben elég kikapós, szóval így azt mondanám rá, hogy álszent. De mindenkinek a maga érzése szerint. Nekem pl. érthetetlen a koreai sorozatokban, hogy a legapróbb intimitás sincs jelen a családi életben sem (pl. nem ölelgetik, puszilgatják az anyukájukat, hát ez nálunk nagyon gyakori), de még csak meg sem simogatják a másik hátát. Az, hogy elkapják esés közben, netán rázuhan a nő a pasira nem vicces vagy bocs, megtörténik esemény, hanem azonnal poénlelövő "ezekösszejönnek" sokk. Ha megfogják egymás kezét, szemérmes nem oda pillantások közben meg ilyenek, kiborító. Hogy a másik meglát egy fiút öltözés közben, és az zavarba jön, szintén furcsa. Az egész nekem természetellenes(helyesebben: az én természetemmel ellenes :)). Főleg úgy, hogy közben meg beb*szva egymást támogatják, és lesmárolják a másikat minden gond nélkül. Akkor most mi van? Az illik, hogy együtt iszunk, mattrészegre vedelem magam, és a másik támogat? Meg hogy járok a pasi után, veszek neki kaját, édességet, mászkálok a lakásába, munkahelyére, közben úgy teszek, mintha nem érdekelne?
      Nem őszinte, engem ez nagyon bosszant. Fel tudok vidulni, amikor egy-egy örömteli jelenet is van, pl. hogy szaladva a nyakába ugrik. Nem csak motyognak, gorombákat mondanak egymásnak, és nem engedik megfogni a kezüket.

      Törlés
    36. Sajnos a filmötletemet, amit meg akartam írni neked, ismételten elfelejtettem.

      Hű, a Whisper, igazad van, azt is meg akartam nézni. Most már írnom kellene, mert elfelejtem, aztán tanácstalanul keresgélek mindig valami újat.

      Ugye, hogy jó a Stranger? És végre valamiben egyet értünk, és mindketten végignézzük. :D
      Én is szoktam látni a te aláírásaidat, direkt kerestem is sokszor, de te általában csak udvariasan megköszönted. ;)

      Törlés
    37. ui: Szerinted sokan olvassák itt a mi kitárulkozásunkat? Vagy inkább bele se kezdenek, mert túl hosszan szófecsérlünk? :)

      Törlés
    38. Konniciwa! (^.^)

      Minden kis betegség átmegy rajtad. Miért engedted be őket a testedbe? Őszintén, jobbulást kívánok és teljes gyógyulást.

      Lehet, vannak, akiket érdekel az eszemcserénk, na mit írok :D Eszmecserénk :) Vagy pedig azon gondolkoznak, hogy miért nem e-mailben tesszük meg ugyanezt?
      Na, sorozatbaráton kerestél? Én meg direkt nem szóltam hozzá bővebben sosem, mert gondoltam úgy sem olvassa el senki. Ha úgy lesz kedvem és mondanivalóm, akkor leírom, amit gondolok.

      Most csak a legutóbbi válaszod elejére reagálok, mert a többi információdhoz kell még egy kis idő, hogy feldolgozzam :) Még a Strangerr-ől is akarok írni külön, mert kíváncsi vagyok a Te véleményedre is, noha már röviden írtál róla.

      Én sem nagyon szoktam figyelgetni a meztelen férfiakat és a strandon se nagyon. Zavarban vagyok, szó szerint kislányos zavarban. Nem arról van szó, hogy nem nézhetek oda, hanem olyan ritkán látok férfit ruhátlanul, hogy szó szerint lesokkol és nem tudom mit csináljak. Azt viszont én sem igazán érzem, hogy annyira lázba hozna, főleg akkor nem, ha tudom, hogy csak a testem kell neki. Ezzel csak elriaszt. Na, most én lettem elfajzott :)

      Elkezdtem nézni a Whisper-t, az első rész felénél járok. Eddig tetszik, igaz nem annyira kidolgozott, mint a Stranger, inkább kapkodnak ide-oda, mindenből egy kicsit mutatnak...
      Illetve a Diserving of the name sorozatba is belekezdtem. A múltból a jelenbe kerül egy hagyományos gyógyászattal gyógyító orvos és elvileg összetűzésbe kerül a modern orvoslás mellett kiálló fiatal doktornővel, meg gondolom egymásba is szeretnek. Eddig komédiának tűnik, első rész alapján, ezért elolvastam a hozzászólásokat és meglepetésemre csak pozitív visszhangja van, mert nagyon jó szerintük. Hát meglátom, hogy az lesz-e, mert igazából ebben a sorozatban csak a kétféle gyógyászati típus, mechanizmus kifejtése érdekel.

      Na, legközelebb jövök a Stranger-rel, csak előbb össze kell szednem a gondolataimat, mint ahogyan írtad, hogy te is elméletben leírsz szépen mindent, úgy én is :) Aztán a többire is reagálok, mert azokra én is gondoltam.

      Törlés
    39. Miért, miért... hát mert jöttek, láttak, győztek. :D
      Örülök, hogy csak 2x voltam ezen a télen beteg. December elején, meg most. De azért ilyenkor eléggé felerősödik a halálvágyam, ami a legújabb kimutatások szerint nincs is. :)

      Ha elfogadjuk a mostani feltevést (vagyis, hogy lélek és érzelmek helye is az agy), akkor a legerogénebb zónánk valószínűleg az agyunk. :) Én még soha nem gerjedtem be egy férfitesttől, és ez így is fog maradni. Zavarba én is tudok jönni, de ennél többre nem vagyok képes, úgy tűnik a vizuális inger messze nem elég a fajfenntartásom gyakorlásához. :)

      No de, mit akartál kérdezni a Strangerrel kapcsolatban? Ez nem derült ki nekem. Pontosan miről érdekelne a véleményem a sorozattal kapcsolatban?

      Jut eszembe: romantikus, és gyors nyál a Queen of the Ring. Ahhoz képest, hogy egy a három vacak közül, szerintem nagyon kis élvezhető. Tényleg rövidre sürítették az egészet, a szereplők jól játszanak (kivéve a rivális "szépcsaj"), a srác meg basszus annyira szép, hogy elképesztő. Ilyenkor elgondolkodok, hogy mennyi beavatkozás kell ehhez + mellé nagyon jó a stílustanácsadója, mert a hajszíne, formája is jól áll, a sminkesről már ne is beszéljünk. Mellé még tehetséges is. Ez mondjuk többet nyom a latban, mert a Meloholic férfi főszereplőjéről pl. ordít a fogászati beavatkozás és mellé olyan erőltetetten vigyorog, nevet sokszor, hogy fájdalmas. Nah, azt miatta nem is bírtam végignézni. A Queen of the Ring női főszereplője amúgy a kis töpszli, görbelábú, tésztaképű (jaj, de genyó vagyok) csaj a Splash splash love-ból, rajta még a filmben is látszik az a védekezésképp kifejlesztett önironikus humor, amit sokszor megfigyelsz olyanoknál, akik hátrányban érzik magukat.
      Én mostanra eljutottam oda, hogy a szépeket határozottan sajnálom. Szegények...
      Tudod, miért?

      Ja, és ezzel kapcsolatban: az jutott eszembe, hogy a dél-koreaiakkal szemben, úgy érzem, egészen szabad országban élek. :) Kinek jutna ez eszébe?
      Nem kényszer, hogy használjak BB krémet, alapozót dögivel, selymesítő maszkokat, és fehér maradjak. Nem hördül fel senki, hogy nem mosom meg minden nap a hajam, és nem hordok melltartót. Nem rúgnak sípcsonton, mert nem köszönök vagy adom át a helyem, stb. Nem bökdösnek, hogy hogy nézek már ki, miért nem adok magamra, hanem egy csomóan járkálnak smink nélkül. Beolvadok és eltűnök, megvan ez a szabadságom, amit fiatalabbként nem értékeltem volna, de most már nagyon. :)
      Na, ez a baja a szépeknek, ha még fiatalok is mellé. Sokan irigylik őket, sokan maguknak akarják őket, sokan zaklatják őket. :) Szóval: szegények...
      Ja, és ugyanígy a híresség: mennyire szar lehet már akkor is reflektorfényben lenni, mikor épp nem akarják, minden szennyesüket kiteregetik, nincs egy saját pillanatuk, és talán nem is ez a legrosszabb, hanem hogy egy idő után elhiszik magukról, hogy baromi fontosak, nélkülük megállna az élet, így állandó kényszert éreznek valamit megmutatni, csinálni, ez az állandó frusztráció beépül a személyiségükbe. Nagyon kevés "sztár" képes megmaradni a talajon. Elgondolkodtam már, hogy pl. ezt a szerencsétlen Justin Biebert vagy bármelyik ún. sztárt mivel lehetne meggyógyítani egy kicsit: mondjuk teljes titokban egy orosz pusztára vinni pár hónapra, ahol nem számít, hogy kicsoda, nincs internet, nincs semmi, csak amit egyéb képességei alapján fel tud mutatni a létfenntartásban. :)

      Na, azt hiszem, kicsit sok voltam, te jössz. ;)

      Törlés
    40. Oké, átvettem a labdát :)

      Igen, én is elgondolkoztam már ezen, hogy én is itthon ájuldozom, hogy ez a Dél-Korea mit tud, aztán végiggondolom, hogy egyes sorozatok mit is akarnak nekem közvetíteni, mire kényszerítik rá a nézőket, hogy mire figyeljenek, mert ha nem úgy tesznek, akkor ők sokkal kevesebbek... hogy ez nekem nem lenne jó. Említettem, hogy vegetáriánus vagyok. Na most, akármennyire kedvelem Dél-Koreát, azt a filozófiát, amelyet egyes filmekben megjelenítenek, nem biztos, ha kimennék oda akár egy hónapra is ugyanazt tapasztalnám, illetve valószínűleg éheznék, ha ráerőltetik az emberre a saját konyhájukat, mint múltkor írta andingo is. Én biztos, hogy vérig sérteném őket, habár nem szándékosan tenném.

      Stranger: csak ha van kedved írni róla pár sort, hogy azokon kívül, amit már leírtál, mi tetszett/nem tetszett benne.
      Kérdezni pusztán azt akartam, hogy végül is ki ölte meg Young ügyésznőt? LJC főtitkár vagy az Elnök Woo főnöke? Ha az első, akkor ő miért? Ha pedig a második, akkor azért, mert a csaj látta őt kijönni az ügyész házából?
      Valamennyi "romantika" volt a sorozatban, ami nem is az volt inkább, hanem hogy a valóságban is két ember hogyan kezd el megtetszeni egymásnak. Ha visszaemlékszel rá, az utolsó rész utolsó fél percében újra levetítették azokat a jeleneteket, amelyekben Hwang ügyész mosolygott, és ennek mindegyike a nyomozónőhöz volt köze. Számomra ezzel azt akarták érzékeltetni, hogy egy érzelem nélküli ember elkezdett érezni, elkezdett szerelmes lenni a nyomozónőbe, csak ő erre nem jött rá és a többi szerelmetes sorozattal ellentétben, szó szerint valósághűen érzékeltették, hogy a férfinál mennyire is lassú ez a folyamat. Nyilván... Számomra ez jött le. Pl.: Megjegyzi, hogy mi van a nő ajkaival (tudod a Giorgio Armani-s élénk piros rúzs:D), számára ez furcsa... illetve miért késett. Akár hiszed, akár nem, nemcsak a felirat elolvasása miatt, hanem már azért is visszatekertem bizonyos jeleneteket, hogy megnézzem, jól láttam-e, az ügyész tényleg a nyomozónőt nézte-e annyira. ÉS tényleg. Szóval, le a kalappal a rendező előtt (meg a forgatókönyvíró és színész előtt is persze), amiért ezt a kezdetleges érzelmet ennyire nagyszerűen tudták ábrázolni.
      Az pedig, hogy végig ugyanaz az ember állt a bűncselekmények mögött... Még engem is megvezetett. Gyanakodtam rá, főleg azért, mert túlságosan magára öltötte a bólogatós kutya szerepet. Jól megcsinálták ezt a sorozatot.
      Itt van egy rövid forgatási jelenet. Szerintem nagyon édesek együtt:
      https://www.youtube.com/watch?v=eiamPF217T0

      A Seo "túljátszom magam" ügyészt alakító színész pedig tudod ki volt? A City Hunter-ből az ügyész. Fel sem ismertem, csak amikor rákerestem a színészgárdára, akkor láttam a neve alatt a filmjeinél, hogy ő tényleg ő.
      A Whisper-nek nem jutottam még el az első rész végéig. A Secret Forest után túl kapkodós. A Liar game-s "van egy győztes stratégiám" pasi eléggé alamuszi bírót formál, aki noha az igazság mellett tette le a voksát, egyetlen negatív tényezőre elsőre meginog. Remélem, ez változik a későbbiekben.

      A korábbi válaszaidra is fogok majd reagálni, nem felejtettem el :)

      Törlés
    41. Még egy valami: igazad van, sok színész a világ minden részéről gondolja azt magáról, hogy nélküle ez a világ megszűnik létezni. Én ezért nem szoktam semennyire sem kutakodni inkább a koreai színészek magánélete után, vagy ha együttes tagja, akkor pláne nem, mert számomra teljesen kiábrándító az, amit akkor látok. Lehet vannak köztük színészileg nagyon is tehetségesek de amikor meglátom, hogy a videóklipjében hogyan produkálja magát a kamera előtt, egyszerűen hányingerem lesz. Jó, valószínűleg át kell menniük ezen a tapasztaláson, hogy megtanulják, lelkileg fejlődnek-e ettől vagy sem. Ezt ők választották. Nem cserélnék velük én sem.

      Arra én is kíváncsi volnék, ha valóban egy hátrahagyott helyen hagynák őket, hogyan boldogulnának... De sajnos ez a feltűnési viszketegség átterjedt a Youtuberekre is, a hazaikat is beleértve. Nálam a magyaroknál ott szakadt el a cérna, amikor egy 45 perces videóban azt tárgyalták, hogy mikor és hol tudnak odamenni a rajongók hozzájuk aláírást kérni, a külföldieknél (akiket eddig se nagyon néztem) pedig Logan Paul-nál. Állítólag lefilmezett egy halottat Japánban az Öngyilkosok erdejében és ezt feltöltötte a csatornájára. Ott röhögtek a társaival, hogy ott van előttük egy felakasztott ember.
      No comment...

      Inkább Zsíros Deszkát nézem....néha. Japánban élő magyar, japán feleséggel és van egy közös kamasz lányuk. Múltkor egy koreai sráccal beszélgetett angolul :) Időnként szeretem egy-két videóját megnézni.
      Nah, befejeztem...

      Törlés
    42. Szia!

      Már nem emlékszem, miket írtam a Secret Foresthez, de továbbra is nagyon jó sorozatnak tartom. A túljátszós Seo ügyészt kivéve. Hát azt nem tudtam hova tenni, mert egyébként egy vérkomoly, profi darab lenne, de az túlidiótáskodta magát, mintha nevetni kellene rajta, mintha komédia is lenne. Utána néztem amúgy, én a City Hall-ban láttam, ott teljesen más, visszafogott karaktert hozott, nagyon szimpatikus volt, akkor eszembe jutott, hogy amilyen helyes, még kaphat főszerepet is akár. De ez után... még várhat.
      Az ügyésznőt szerintem az apjának a volt főnöke ölette meg. És a bizonyítékért. Amivel zsarolható lett volna. Amennyire emlékszem, nekem így jött le.
      Igen, a romantikus szál nálam is ennyit jelentett, mondjuk az ennyi az ennyiben is marad, ha valakinek elvágták az idegpályáit, ami az érzelem és a tudatosulás között van, az már helyre nem áll. Ezért is bosszantott az egész, hogy ott a fénykép, azért mosolyog, mert újra találkozik vele, de ehhez is eltelt x idő, és úgyse lesz semmi belőle, mondjuk már az se rossz, hogy kedvelik egymást és jól dolgoznak együtt. Ne legyünk telhetetlenek. :)
      Ez a vonzalomnak a valósághű megjelenítése történik még a Because this is my first life-ban is, amit említettem neked.
      Én is gyanakodtam a főügyészre, de annyira kategorikusan mondta, hogy nem, hogy elbizonytalanodtam. Más dolog, hogy a valóságban érzi az ember, mit hihet, meg más, amikor azzal kell kombinálnia, hogy itt a nézőkre akarnak hatni, és őket félrevezetni. :)
      Hát szerintem a legjobb krimi vagy mi a ménkű volt ez a sorozat tavaly.

      Most fejeztem be a Chief Kim-et, az meg nagyon jó vígjáték szerintem. Tetszett, hogy a mellékszereplőknek is jutott bőven mindenféle őrült vicces jelenet. :)

      A Hwarang... jaj.. nem ajánlanám senkinek, csak aki valami könnyed, kosztümös, könnycsorgatós nyálat szeretne. Pedig nagyon szép harci jelenetei voltak, de a többi...
      Aki abban a királyfit játssza.. nem jut eszembe a neve, de a STrong woman-ben is ő játszotta a totál hiteltelen füligszerelmes "Jimmy"-t, na őt megnéztem egy youtube videóban. Már nem is tudom, hogy kattintottam rá, mert nem szoktam nézni ilyeneket, de az volt a lényege, hogy valami show-ban egy csaj csípőrázós táncot lejtett, és ő ott állt ledermedve, nyálcsorgatva, topogva, mint valami kis, erekcióba fagyott idióta, olllllyan szinten kiábrándító volt, még ha nem is vártam tőle túl sokat, attól a béna magatartástól végképp elvesztettem mindenfajta érdeklődésemet az ő és a sztárok egyéb produkciói iránt.
      Érdekes módon a Just between lovers és a Chief Kim főszereplőjétől nem láttam még ilyet (bár mint mondtam, nem is keresek és nézek), csak dalklippet, amiben csak egy durva amerikai mintát hoz, és az is kiábrándító volt.

      Hiába, ha jól emlékszem Szerb Antal írta, hogy rácáfolnak arra a várakozásra, hogy nagy ember csak nagy jellem lehet. Még ha tán túlzás is "nagy ember"-nek nevezni őket.

      Törlés
    43. Ja, és még a Secret Forest-hez: Yoon osztályvezető vagy ki, akinek a fia meghalt, szerintem szuperül játszott. Eleve szívszorító témája is volt, de nem degradálta önmagát, nem ült úgy ott, hogy egy felejthető negatív karaktert hozott, nekem egyszerűen tökéletes volt az alakítása.

      Törlés
    44. Szia!

      Köszi, hogy leírtad.
      Ez engem is nagyon idegesített, hogy összejöhetnének, de az az icuri-picuri gondocska közéjük ékelődik. Ám ez is nagy haladás volt, hogy ennyire előre jutottak.

      na, akkor így világos. Szegény csaj... Végül nem az okozta a halálát, akit ő gyanúsított, hanem lényegében a saját apja miatt halt meg. Igen, mert az apja még elképedten mondja is: "Én öltem meg a lányomat."

      Yoon ügyészt játszó színész nekem is nagyon szimpatikus volt! Nagyon sajnáltam őt, a fia miatt. A tettével nem értettem egyet. Ő akkor kezdett nekem gyanús lenni, amikor az ügyész csaj annak a pasinak a kocsijára mászott, aki az apjának kézbesítette azt a rengeteg pénzt, és Yoon ügyész követte őket a kocsijával. Majd mikor elcsípték és fogva tartotta őt, hogy el ne meneküljön az ürge, megjegyezte amaz, hogy milyen erős... Kicsit furcsa volt, hogy valaki ügyészként ennyire erős legyen, amikor szinte mindig az irodában ült.

      Na, és még az talány számomra, hogy ettől a Seo ügyésztől a prosti csaj, miért ijedt meg a kórházban, amikor ránézett? Oké, hogy a visszaemlékezésében csak az szerepelt, hogy a férfi üldözi őt, de ennyire megijedt volna tőle? Kár, hogy ez a színész elrontotta a szerepét... Ilyenkor azt nem értem, hogy a rendező, miért hagyta, hogy így játsszon? Csak rá kellett bólintania, nem?

      Na és a főszereplő... Megnéztem a God's Gift 2. részét (az elsőt már korábban láttam), ő a férfi főszereplő benne... Ég és Föld a kétkarakter, amit megjelenít. Először fel sem ismertem benne. Röhögtem, amikor kisgatyában a falnak dőlve fekszik, flegmán beszél, mint egy kamasz, aki most lázad a világ ellen :D De úgy döntöttem nem nézem meg azt a sorozatot, mert már az elején rájöttem, hogy egyben ő a főgonosz is és ahhoz a színésznőhöz pedig nincs hangulatom, aki a főszerepet játssza. Ugyanaz, aki az I can hear your voice-ban játszotta az ügyvédnőt, a gondolatolvasó fiú barátnőjét, jelenleg pedig a Whisper-nek a főszereplője. Na, ezzel a sorozattal is hogy jártam? Első részt, ami 59 perces, az 57. percétől tartottam izgalmasnak... Nem tudom, hogy megnézem-e végig, talán még egy-két résszel bepróbálkozom. A Secret Forest után gyengének érzem és erőltetettnek.

      Törlés
    45. A Doubtful victory-t nézem, kezdtem el. Kedvenc óriás színészem benne a főszereplő :)

      Kinéztem még a február végén induló Children of a lesser God detektíves sorozatot is, kis földöntúli képességgel megspékelve.

      Nem tudom a Return-t vállaljam-e be, eléggé véresnek tűnt a bemutatója alapján, pedig abban is játszik legalább egy tehetséges színész.

      Én is ígí vagyok vele, ahogy Te. Teljesen illúzió romboló és kiábrándító, amikor rákeresel egy-egy színészre és olyannak látod, amilyennek meg nem álmodtad őt volna.
      Egyszer a Big Bang együttes egyik tagjának akartam megnézni egy sorozatát úgy, hogy néhány videóklipjét megnéztem a fiúknak... Nem tudtam elvonatkoztatni a sorozatban őt attól, amilyennek élő koncerteken és a klipekben láttam. Nem is néztem meg a sorozatot.
      Eléggé álmos lettem, lehet holnapra hagyom, amiről még írni szerettem volna (:
      Yo (^.^)

      Törlés
    46. Seo ügyész biztos, hogy sáros volt a prosti elrablásában, de tényleg, ez a tény valahogy nem lett tisztázva, hogy tőle miért is ijedt meg.
      A Secret Forest/Stranger-el az a baj, hogy annyira jól elkészített sorozat, hogy nem találsz utána méltó utódot. Ezzel én is így voltam: egy ideig csak ténferegtem utána, meg végiguntam pár kezdetet. A Witch's Court jó időre utána lett csak elég szórakoztató ahhoz, hogy megnézzem, és az elején úgy is nézett ki, hogy lesz ugyanolyan izgalmas és remek. Nem lett, de ettől még csodás színészi alakításokat láthattam benne, és nagyon tetszett.

      Épp a napokban gondolkoztam el, mikor megnéztem, ki írta a Bad Guys forgatókönyvét, hogy igazából a színészek csak agyag, amit a rendező formál. Vannak néha olyan gagyi beállítások, amikor nem tud mit kezdeni vele a legjobb színész sem, csak kézlógatva állni, a kamera pedig 6 helyről forgatva veszi fel a jelenetet. Aztán vannak bőrök, amik testhezállók, jól előadják és vannak, amik nem. Inkább a háttéré a dicsőség, ha valami nagyon szuper lesz. Pl. rengeteget hozzáad a hangmérnök is jól megválasztott zenével, effekttel. Az ő munkájuk is nagyon érdekes lehet, és fontos, volt is egy sorozat, ami ezt mutatta be (A mások Oh Hae Young - igaz, itt a női főszereplő egy rókafejű, de nem az ő foglalkozása hangmérnök :). Jártam egy rövid tanfolyamra, ami a statisztáknak való, felkészítik őket, hogy profibb statiszták legyenek (kis oximoron :)), és ott mondták, hogy a statiszták a biodíszlet. Hozzátenném, hogy végeredményben az összes színész egy biodíszlet, ami a rendező fantáziáját hivatott megjeleníteni. Aztán, ha az színes, figyel a részletekre, akkor jó lesz, ha nem, akkor sz*r (mint pl. a Megdönteni Hajnal Tímeát c. pocsékságban, ahol olyan kilúgozott jelenetek voltak, mint pl. a csajnál ott az apja, anyja, de talpig sminkben, öltönyben, és kvázi nem csinálnak semmit, az apa újságot olvas, de mindenki más csak áll és vár, mert jönnie kell a pasinak, akivel majd összevesznek. Nem isznak, nem szól a tévé, nem pakolgatnak, vagy ténferegnek, semmi. Szemben azzal a filmmel, ahol a háttérben az állatorvos főszereplő mögött közben egy kutyával kínlódnak, és zajlik minden, miközben ő a másik főszereplővel párbeszédezik).

      Törlés
    47. Most én jelentkezem késői órán :D

      A korábbiakra reagálok előbb.

      Írtad, hogy szeretnéd, ha Te leletnél a másik életének a főszereplője, még akkor is, ha kicsit sem érdekel a fickó. Szintúgy :) Tényleg hálás vagyok, amiért ezt is felvetetted, mert erre én is gondoltam, csak sosem osztottam meg senkivel! Nekem se lenne semmi szükségem rá és ha megismerném azt a bizonyos valakit, aki egy doramában a főszereplő, lehet teljesen kiábrándító volna. Láttad a DramaWorld-t? Az pont erről szól :) Úgy vártam, hogy a csajnak egy másik pasi tetszen meg, de nem... Maradt az számára, akiért rajongott, s aki azért mégsem volt annyira menő...
      Valóban sokszor elgondolkodtam rajta, hogy biztos boldog lennék az a pasi mellett, akit éppen az aktuális doramában látok? Ez alól kivételt képez Hwang Shi Mok karaktere, aki annyira cuki és egyben kissé idegesítő is volt, hogy nem vesz észre apróságokat tudjuk miért, ám pont ezért lenne jó megismerkedni egy hozzá hasonló ürgével. Nem kell feltétlenül szerelem. Egyelőre a kölcsönös szimpátia is elég :)

      A legtöbb esetben tényleg a másik vágyait szeretik. Ha belegondolok, sokszor ezt hallom a pároktól, pl.: Józsi külföldön akar inkább orvosként dolgozni és ez annyira jó, mert ha majd ott élünk, akkor ő sikeres lesz, sok pénzt keres, nem lesznek anyagi gondjaink... Vagy: a férjem szeret zenélni, ami hiába sok időt vesz el tőle, hadd csinálja én nem bánom. Szeretem, hogy zenél. Stb.

      Intimitás, kedveskedés a doramákban: én is hiányolom. Túl sok még a családon belüli erőszak. De miért van ez a sok felsőbbrendűség érzés? Illetve, ez a mindenáron házasságra kell lépni elv? Hol marad a szabad akarat? Persze vannak kivételek, de tényleg azt látom én is, hogy vagy munkába kényszerítik a felnőtt gyereküket, vagy házasságba, vagy elköltözésre, de azért engedelmeskedjen a szülőknek és a szülői beleegyezés és áldás nélkül nincs házasság... Pfff
      Na és a párok. Miért fogod a kezem? Mindenki minket néz. A tavalyi Min-Min Do Bong Soon-os üzenet után én teljesen kiábrándultam. A másik idegesítő, amikor a csaj járkál a pasi után, minden érdekli, amit amaz csinál, és közben mégis úgy tesz a csaj, mintha nem is, és még csak nem is tetszene neki a pasi.

      Törlés
    48. S ahogy mondod: amikor együtt isznak, akkor szabad a csók és minden más egyéb. Lényegében ezzel a valóságra mutatnák rá: mindegy milyen elveket vallasz, ha berúgsz, úgy viselkedsz, mint egy állat. Mész az ösztönöd után.

      Statisztaként szerepeltél bármilyen filmben? Jó, bármilyen :) Ne érts félre, kérlek. Szóval, nem bármilyen, csak filmben :)

      Na, én is megfigyeltem, hogy vannak jelenetek, amikor a kezük a testük mellé van leengedve, a kamera még veszi őket, ők pedig úgy állnak bámulva egymást és várják a jelenet végét. Nemcsak ekkor, amire te is felhívtad a figyelmet, hogy hiába profi a színész, ha ő sem tud, mit kihozni belőle, mert csak.
      Sajnos vannak még bakik, de hátha észreveszik őket és javítanak rajtuk. Mint amit említettél: egyikben se háttérzaj, se senki, a másikban pörög az élet és akkor is hallatszanak a háttérhangok, ha éppen nem őt/őket veszi a kamera.

      Meg nem nézném azt a filmet, a Hajnal Tímeásat. A Valami Amerika 3. előzetesét néztem meg múlthéten, és a szokásos formáját hozta, mint a legtöbb magyar film: káromkodás, tetkó, bűnözés, fegyverek, szex, pia, 0 értelmiségszintű nők, de a férfiak is.... Szóval, akár a tökéletes alvilág bemutatása vígjátékban (?). Nem szeretem a magyar filmeket. A Honfoglalásból is a távolban lévő villanypózna képe maradt meg. Talán a Mindenki az jó volt. Tetszettek benne a dalok, illetve a gyerekek összefogása az elnyomás ellen a tanárnő személyében.
      Nem is akarnak a magyarok jó filmeket készíteni, amelyeknek szellemi értékük van. Hollywoodból pedig már rég kiábrándultam.

      Az Another miss oh első részét láttam csak és ennyiben is maradt. Szerintem a Whisper-t sem nézem meg. A Gloirous Day-t kezdtem el, 44 részes. Eddig érdekes, hát meglátom meddig jutok vele.

      Tényleg nem találok számomra érdekes sorozatot. Biztos rám is hatott a Secret Forest-szindróma :D Annyira jó volt, hogy szinte minden jelenet megmaradt bennem. Ha jó színészek társulnak a jó forgatókönyvhöz és rendezőhöz, akkor ez az eredmény :)

      Láttál még/már új sorozatokat az idei évre nézve, amit a szinopszisa alapján érdekesnek találtál?

      Törlés
    49. Szia!

      Épp most olvastam egy cikket, hogy az ember az első benyomások alapján ítél a másikról (nem csak én vagyok ilyen elvetemült tehát), és nagy eséllyel még azt is meg tudja mondani, bűnöző-e a másik. Szóval, ha nem ragadja el a képzelete, akkor azt is, hogy illik-e hozzá a másik vagy sem.
      Én nagyon szerelmes voltam amúgy kamaszkoromban. Szinte állandó jelleggel, állandó plátóisággal. Ez szinte ugyanaz, mint a filmekben = ráhúztam egy jellemet egy adott kinézetű egyénre. Ha egy kicsit is félresiklott az elképzelt viselkedéséből, neki annyi volt. :D
      Mai napig úgy gondolom, hogy jobb lenne, ha nők társadalma és férfiaké külön lenne, néhány találkozási ponttal. Pl. nem koedukált iskolák (amúgy is rossz hatással vannak az Y kromoszómájúakra, szakadnak le az oktatásban) vagy mint Kínában van egy nép, ahol a nők családban élnek, és néha meglátogatják őket a férfiak. Azt hiszem, kevesebb kiábrándultság lenne a világon. :)

      Azért a magyarok is készítettek jó filmeket: az Indul a bakterház, a Tenkes kapitánya, a Csocsó, a Csak szex és más semmi, a Dollárpapa - személyes kedvenceim. Sorozatból nemrég láttam egy magyar, Színház és más semmi a címe, és kimondottan jó volt!
      Megvettem egy könyvet is, Outlander a címe, maga a téma nagyon-nagyon érdekes (visszakerül egy 1940-es évekbeli ápolónő a Skóciába, pár száz évvel korábbra), az első részét láttam ennek a sorozatnak, úgy döntöttem, muszáj elolvasnom, hátha tényleg olyan jó lesz. A Trónok harca is veszett jó volt könyv formájában, filmben nem tudtam végignézni.

      Nem, nem voltam statiszta, csak terveztem. A film világa amúgy érdekel, kár, hogy a mai eszem nem volt ott a pályaválasztásnál. :D

      Képzeld, tegnap megnéztem hajnalban a Mad Dog c. dorama első részét (még csak az van fent). Fogalmam sincs, hogy jutottam el ehhez, tán youtube ajánlással vagy a forgatókönyvírótól, de a lényeg, hogy nézz bele, jónak ígérkezik: egy csoportról szól, akik biztosítási csalásokat akarnak leleplezni. Az első része szinte csak akció volt. Természetesen az elmaradhatatlan családi tragédia/személyes indíttatás szintén benne van, reméljük, nem megy el könnyes-nyálas részekbe.
      Megnéztem a Chief Kim-et, azt is tudom ajánlani, szerintem a tavalyi év legjobb vígjátéka volt.
      Folytatom a Just between lovers-t (a kis énekes csávó elképesztően jól játszik, azt kell mondjam, tehetséges); az Avenger's social club-ot, és a My father is Strange-et.
      Be kéne fejeznem a Black-et, meg a... párat még, de már a javát el is felejtettem.

      Az idei évet még nem is néztem, az a helyzet. Majd a Life-ot kell megkapnunk a Secret Forest-es forgatókönyvíróval és férfi főszereplővel, az a főcél, igaz? :D

      Pár gondolat eszembe jutott még hajnalban, ami csak ilyen elmélkedés, de most persze nem tudom, úgyhogy még írok.
      Miről szól a Glorious Day? Legalább félórásak a részei? Én ilyen hosszútól már előre fázok.

      Törlés
    50. Igen, valóban készítettek jó filmeket is a magyarok, amelyeket említettél, elfelejtkeztem róluk az éjjeli órában.

      A Mad Doggal én is találkoztam, csak a címével, de a kedvedért megnézem az első részt, mert magam is gondoltam rá, hogy magamat idézzem: megnézem, hogy meg akarom-e nézni :)

      Én is így vagyok a szereplőkkel: amint eltér az elképzelésemtől, utána már nem annyira érdekes. nyilván nem vagyunk befolyással az előre elkészített filmekre. Tényleg, mi lenne, ha képesek lennénk a gondolatainkkal megváltoztatni egy éppen nézett doramát? Mármint csak számunkra változna meg, nem mindenki számára. Hűű, érdekes fejlemények születnének, azt hiszem :)

      Valóban ennyire jó a Just between lovers, vagy csak a főszereplő srác nagyon jó? Na, majd abba is belenézek, meg a Chief Kim-be.

      Nahát, igen. Life. Várom :)

      Glourios day: tartok tőle túl romantikus lesz. Első rész: egy anya egyedül neveli három fiatal felnőtt lányát, akinek most jelenik meg az első regénye (de kiderül, hogy az ügynöke vette meg az összes könyvet, tehát nem ő a jó író). A legidősebb lány egy elvált pasiba szerelmes, a középső egy középiskolában lesz étkezési tanácsadó vagy mi az isten és egy félresikerült vakrandinak következtében megismerkedik egy sráccal, aki persze hallani sem akar róla. Miért ne, még ugyanaznap és ugyanott találkozik ennek a srácnak a bátyjával is, aki kisegíti őt egy kényes szituációból. A legkisebb lánnyal nem tudom mi van. Szeret kihívóan öltözködni. Na és ez a három lány az anyjukkal, annak a két srácnak a kiadó házába fognak költözni, akikkel a középső lány találkozik.
      A két srácról: a fiatalabbik nőfaló, nagy szélhámos. Az idősebb egy cégnél dolgozik és marketing szövegeket ír mindezt úgy, hogy mindenről őszintén megmondja a véleményét. Az apjának és nagyapjának egy rizssüti boltja van (ők készítik), az anyja egy semmirekellő asszonyság, aki az anyagi gazdagságot idősebb fia előnyös házasságában látná, márha a pasinak lenne kedve házasodni. A nagymamája szeret főzni, énekelni, sokat enni és emiatt rengeteget farlehelletezni (ne haragudj, ezt nem tudtam kihagyni, tegnap leltem rá az interneten mégpedig félregépelés által: pú és kihozta a szinonimáit :D). Gondolom majd mindkét srác beleszeret a középső csajba, aki a két pasi között őrlődik majd, hogy kit válasszon... Egy órásak a részek. Egy darabig nézem, aztán ha elmegy szenvedős irányba, "Kanyec Vilma" a részemről.

      Törlés
    51. Ja és te vagy a második személy, akivel egy Secret kezdetű film köt össze :) Van egy kedves barátnőm, akivel a közös kedvencünk a Secret Garden (én annyira nem kedveltem azt a sorozatot, csak egy picit), veled pedig a Secret Forest.

      Törlés
    52. Sajnos valóban az a baj a női-férfi viszonnyal, hogy rákényszerítik egymást a másikra. Nem egy hölgy ismerősömről tudok, aki úgymond kipipálja az életét mert 30 éves kora előtt férjhez ment, szült két-három gyereket és ettől ő megnyugodott. Én most 32 évesen elgondolkodtam rajta, hogy milyen jó, amiért nem követtem a példájukat! :) Persze, valakinek lehet ez volt az életcélja és ő boldog így, de a legtöbb helyen nem látom ezt a boldogságot, csak a kényszert, mert a szülők, nagyszülők, barátok nyaggatták, zsarolták őket, miszerint házat csak akkor vesznek nekik vagy adnak pénzt, ha lesz esküvő, továbbá, mikor lesz nektek is baba kérdésekkel bombázták őket, ami által egy kényszerállapotba skatulyázták és skatulyázzák be a fiatalokat.

      Azt látom, hogy sok ember siet a házassággal és gyerekvállalással. Én megértem, hogy egy nő nem húzhatja sokáig a gyerekvállalást, de ha belegondolsz, vannak egyének, akik szinte gyerekként lesznek anyukává. Az esetek többségében az átlagos nők is 22-23 évesen már bevállalják az első gyereket. 22 éves koráig az ember szinte csak tanul még meg sem tapasztalta az életet, akkor hogyan akar bárki is gyereket nevelni, amikor még saját magát is nevelgetnie kell? Az életet pedig nem lehet évek alatt megtapasztalni, sok-sok életek alatt lehet és visszatértünk a reinkarnációra.

      Nem ártana elkülöníteni egymástól a két nemet, de ennek meg az a veszélye áll fenn, ami napjainkban szinte vírusként terjed, hogy egyre több LMBTQ-s lesz, ami senkinek sem hiányzik! Én hiszek benne, hogy vannak valóban rendes férfiak, akik egy nőt nem élvezeti cikként látnak, hanem egy érző emberi lényként, csak ez ritka. Mindkét oldalnak tennie kellene az egyensúly fenntartásáért és nem a testi élvezeteknek engedni.

      S ha már férfiak... Apámból állandó jelleggel elegem van. Kritizál, sérteget, elvárja mindenkitől, hogy úgy tegyenek, ahogyan ő diktálja, igazi lelkiterrorista, aki másokat csak hibáztatni tud, persze ő mindig mindent jól csinál, szerinte a nők logikátlanok, nem gondolkodnak, s amióta világ a világ azóta a nőknek ki kell szolgálniuk a férfiakat, mert ezt az Istene így rendelte el (JT-s). S ha már ennyire vallásos, pont neki kellene a legszentebb embernek lennie, ehelyett erőszakos, goromba, arrogáns, egoista, minden alól kivonja magát, de egyfolytában okoskodik, mindig csak a másik a hibás...
      Undorral tölt el, amikor egy karnyújtásnyira van tőle a péksütemény és megkenhetné magának vajjal, de ő anyámnak adja inkább oda, hogy az vajazza meg neki, mert anyámnak ez a kötelessége. Na, most hol lehet találni olyan férfit, aki egy idő után nem így viselkedik? Én rabszolgaságra nem vágyom. Nem lenne szabad alárendeltségnek lennie a házasságnak. Már ígyis adósrabszolgák vagyunk, akkor még mindig jobb egyedül vagy pedig továbbra is keresem a tökéletest, bármikor is találjak rá, vagy inkább egymásra :)

      Bocsi, hogy különböző időközönként írok, most így jutottak eszembe a dolgok.

      Törlés
    53. Szia!

      A Just between lovers a férfi főszereplője miatt jó. A történet maga tipikus (óriási dráma a háttérben, lehetőleg halálesetekkel), mégis egyedi, mert most nagy horderejű történés volt a múltban. Őszinte leszek: az első részét végiguntam. Éjjel néztem meg, és azt vártam, hogy legyen már vége, inkább elmegyek aludni. A női főszereplőről csak az elején hihető el, hogy tök sokat dolgozik, utána viszont egyfolytában a srác után császkál. Pozitívuma, hogy szép mély hangja van, és nem olyan bugyutácska, de még nem egy kiforrott színész, egyes motívumok nem állnak jól neki (szidja a pasit, és közben ököllel ütögeti, vagy utána szalad és megfogja a kezét), ez lehet a rendező hibája is. Másik férfi főszereplő az Oh, my Ghost-ból a rendőr. Na, azt se láttam eddig másik filmekben. Van benne még egy idióta igazgató, aki természetesen megkeseríti mindenki életét, mert csak a pénz érdekli. Ezektől függetlenül elég jól nézhető, de... folyt.
      A Chief Kim első részét szintén untam. Talán azért folytattam, mert épp nem volt jobb. Aztán egyre jobbnak találtam, de...
      Itt a de-k folytatása: egyik sem a Stranger méltó utóda. Teljesen más kategóriák is, a lényeg, hogy nem olyanok. :)

      Közben végigböngésztem egy blogot, a haengbokhae-t, és még egy sorozatot kiszúrtam magamnak, a Switch: Change the World címűt meg akarom nézni magamnak, a női főszereplő miatt. Őt az Age of Youth-ban láttam, és egyszerűen profinak találtam. Kár, hogy a férfi főszereplő az a kis geijl fazon, de mindegy, hátha...

      Esetleg nézz bele még a Black-be, az misztikus, a halálok mászkálnak, és keverednek bajba, hátha érdekelhet. :)

      Majd még írok, és reagálok, csak most nincs időm, szóval folyt.köv. :)

      Törlés
    54. Folyt.

      Belenéztem a Glorious Day-be. Mit ad Isten, a nagymama a Just between lovers nagymamája. :) Az hagyján, a fiatalabb fiú, aki egy nőcsábász link, az meg a Chief Kim-ben alakított olyan idétlen, idióta karaktert, hogy szentül hittem, ez a való életben is ilyen, azért viselkedik így. Tök más. A Judge vs. Judge-ben is főszereplő, azt sajnos pár részig bírtam csak, pedig jól kezdődött.
      Nem rossz kis családsorozatnak néz ki, de engem zavart, hogy olyan bambanő a középső csaj, és kevésbé találtam jónak, mint a My father is Strange-et. Olyan holtjátékok vannak benne, amikor a színész kikalimpálta magát, aztán várja, hogy a következő is elmondja a szövegét. Mint a magyar darabokban. :D

      Nézd: apád-anyád viszonyában anyád is vastagon sáros. Én ezt az enyémeken látom. Anyám egész életében kiszolgálta a apámat. Ez a nőknél így működik: szeretjük, önfeláldozunk, megteszünk mindent, hogy még jobb legyen neki, és pótolhatatlannak gondoljon minket, és értékelje a sok erőfeszítést, amit belefektettünk. A férfiaknál meg így: Áh, de kényelmes, jó dolgom van, hát minek tegyek többet? Hozzászoknak. Aztán igénylik. Ők nem úgy gondolkodnak, mint mi, hogy jaj, szegény, csinált nekem valami jót, majd viszonzom, és ugyanolyan jóval várom legközelebb. Fenét.
      Anyám mindent megcsinált, a végeredmény: nem találja a saját ruháit, mindig anyuval szedeti elő; nem pakol el maga után evéskor, hanem ott hagyja; nem tisztítja le a ganés ruhát, hanem ledobja stb. Mert mindig megcsinálták neki. Mi a francért változtasson, mikor neki így jó és kényelmes? Kárpál az asszony? De hát eddig nem volt baja?
      Már a legelején sem szabad semmi olyan megcsinálni, amit később nem szeretnél egész életedben, mint a gyerekeknél: egyszer volt valami jó, az onnantól "szokás" lesz.

      Törlés
    55. Egyébként apám is hasonló karakter: más szemében a szálkát is, sajátjában a gerendát se. Állandó volt nála is a sértegetés, az erőfitogtatás (főleg, ha berúgott, egy időben alkoholista is volt), a legrosszabb viszont nála a sértődés. Ez olyan alattomos, hogy észre sem veszed először. Csak úgy tűnik, mintha elgondolkodna. Aztán napokig szünet, míg előbukik belőle valami konspirációs elmélet, hogy ő nem ad pénzt ajándékra a munkatársainak, mert ha van, aki kelletlenül fogadja köszöntéskor a pusziját, akkor ő minek. Tudod, ez a "kihaénnem" mentalitás, az az önérzet, hogy akkor ő csakazértse. Kívülállók kérdezték már anyámat, hogy hogy tud együtt élni vele, hiszen olyan morcos, meg nyársat nyelt, közben meg otthon mindig mond valami vicceset emellett, szóval anyut meg tudja nevettetni. A legrosszabb nála ma, ami megmaradt, hogy nincs olyan szemléletmódja, hogy az ártatlanság vélelme, áh, dehogy. Kapásból azt feltételezi, hogy őt meg akarták rövidíteni, neki keresztbe akartak tenni, kib*szásból késtünk vagy bármi. Nem úgy kezdi, hogy "biztos elfelejtette", "nem jutott eszébe" stb, véletlen sem, és ezt nem mondja ki nyíltan (nemtom, falusi szokás-e az ilyen), hanem 3. embertől tudod meg (ezesetben anyámtól, akinek spekulál több esetben). És ő még ateista, vagyis úgy mondanám, hogy realista. Nem tudom, mi lenne, ha ezzel a látásmóddal hívő lenne, de hogy nem sok jó, az biztos. Valószínűleg mindenki más idióta lenne, mert nem értik, amit ő igen. :)

      Azon gondolkodom amúgy, hogy úgy tűnik, minden egyes kérdésben eljutunk a hatalomhoz. Úgy tippelnék, hogy ez lehet az, amivel Lucifer "megfertőzte" az emberiséget, hogy többre vágyjanak, mint azt az Úr elképzelte volt. Mindig ott lesz, már a nevelésnél (a gyerek csinálja, amit én akarok, mert az úgy jó és helyes - sok esetben igen, de aztán nem szokik le a szülő a jódolgáról), a női-férfi kapcsolatban: nő részéről a helyének a bebiztosítása mindenféle eszközökkel (önfeláldozással, szexzsarolással, kiszolgálással, szeretgetéssel, főszereplői babérokra vágyással - maga ez a vágy is hatalomvágy), a férfiak részéről meg ne is beszéljünk, mennyiféle dolog fölött szeretnének hatalmat szerezni. De ha egy szerzetest is nézünk: azért a saját testünk fölött szeretjük, ha van hatalmunk, nem igaz? És még mi minden felett: hogy hogyan éljünk, hogy mit együnk, hogy megmondjuk a másik mit csináljon, stb.

      Az elvárásokról: én nem csak olyanokat látok a környezetemben, akik emiatt házasodtak, vállaltak gyereket. Ne gondold, hogy mindenki ilyen, de a nagy többség, aki azt sem tudja, mit akar, még azt sem, hogy ő maga milyen, és mire képes, és igazából mire vágyik, azokat igenis befolyásolni fogja a környezetük. Ez lenne amúgy a legnagyobb feladat, hogy tisztán lássák végre az emberek magukat, hogy nem lesz mindenkiből celeb, világura, gazdagságban héderelő naccsasszony, hanem rengetegen a szürke tömeghez fognak tartozni, és a szürke tömeg által preferált dolgokat fogják életükben véghezvinni. A mai média világában a tisztánlátás a legnagyobb kihívás.

      Ja, és a nemek által szétválasztott iskolák még nem jelentik, hogy több L..akármik lesznek. Ezt gondolom te sem gondoltad komolyan, ez inkább kortünet, hogy felvállalják, vagy feltűnősködnek vele, mint a nemi sztereotípiák összemosódásának hatása.

      Törlés
    56. Én csak azt mondtam a gyerekvállalásról és házasságról, amit az életben tapasztaltam: vagyis tanúja voltam, ki miért házasodott meg és hogyan állt a gyerekneveléshez. Saját véleményem nincs egyikről sem, mivel se férjem, se gyerekem nincs, vagyis tapasztalatom sem, de nem is vágyom egyikre sem. Míg el nem jön az igazi. Akkor talán, mindkettő. Talán.

      De komolyan gondoltam a leszbikusságot és melegséget, és társait. Sajnos ezek már megtörténtek a múltban. Iskolákban is. A múltszázadokban, a csak fiú iskolákban lévő ifjúk egy idő után el kezdtek vonzódni egymáshoz (persze nem mindenki), de voltak esetek. Ugyanez volt a helyzet a lányoknál is. Illetve ugyanez a helyzet állt fent a társaságokban: étkezés után férfiak és a nők külön szalonokban beszélgettek tovább. Azért ez sem a legjobb megoldás. Olvastam is róla, illetve ennek megállapításához nincs szükség semmilyen szakértő véleményére.
      Legyenek persze ilyen iskolák, és legyenek közös találkozási pontok. Én kiegészíteném azzal, hogy akik valóban normálisak mindkét nem közül, azok élhessenek egy kollégiumban, persze külön zuhanyzóval és mosdóval, és járhassanak egy iskolába. Akik pedig még nem állnak készen arra, hogy tisztelni tudják a másik nemet, azoknak jó lenne a Te felvetésed. Mert máskülönben, ha mindenkit egyformán kezelünk azzal az a helyzet, hogy egyrészt mindenki más tudatossági szinten van, ezért nem lehet mindenkit egyformán kezelni (mert a tudatosabbaknak ez csak büntetés lenne), másrészt peduig a szabad akaratot is tisztelni kell. Úgyis lesznek lázadók, akik nem értenek egyet a szabályokkal, de azok majd egy nehezebb úton tanulják emg a leckét. Ők választották.

      Tökéletesen leírtad apámat. Amiről beszélsz, pont ugyanezek jellemzők rá is, és igen, anyám is elrontotta. Nagyon sok mindent nem akarnak észre venni, ha felvilágosítom őket valamiben, akkor leszólnak, hogy én azt már ugyan honnan tudom? Azt gondolják mindketten magukról, hogy azért, mert ők idősebbek, mindenkitől mindent jobban tudnak. Anyám pedig szenved ebben a kapcsolatban, de nem akar elválni, mert jaj mit fognak mondani az emberek róla megbélyegzéstől retteg. Apámnak pedig, ha magában kellene boldogulnia, egy hét után, ha nem hamarabb, visszakönyörögné magát. Ő sem csinál semmit. Múltkor is ki nem nyitotta volna a száját, hogy nem raktam neki tányért az ebédhez. 5 percig ült némán, én nem néztem oda, közben pakoltam, majd mikor hátrafordultam, vettem csak észre, miért nem ebédel. És nem szólt! Mert szerinte a nők alárendeltjei a férfiaknak! Még én a lánya is, az ő felfogásában az alárendeltje vagyok! Bele se gondol abba, hogy azért születtem meg, mert akartak engem, mert örültek nekem, hanem elvan azon az elképzelésen, hogy a családtagjai az ő szolgái! Na, és ilyenkor borulok ki úgy isten igazán, amikor hozzá hasonló gondolkodású emberek házasodnak, vállalnak gyereket és a munkájuk révén osztogatják az észt másoknak, miközben ő maga ugyanúgy viselkedik, mint akiknek tanácsot ad arról, hogy hogyan kellene hozzáállni a dolgokhoz. Bort iszik, vizet prédikál. S ahogy mondtad: más szemében a szálkát, a sajátjában a gerendát sem. ÉS a legidegesítőbb az egészben az, hogy még csak megmondani sem lehet neki, mert hülyének néz! Sokszor látom az arcán, amikor mond, inkább dicsekszik valamiről, ami hozzá köthető, milyen önelégült ábrázattal néz le rám, azt várva, hogy én ezért őt csodáljam! ÉS leszarja, szó szerint, hogy Én a családtagja vagyok, ugyanúgy bánt, sérteget, megaláz akár mások előtt is, mintha egy legutolsó paraszt volnék! Gyerekként nagyon sokszor a porig alázott engem, volt hogy fel is pofozott azért, mert nem tudtam valamit úgy megcsinálni, ahogyan azt ő elvárta volna. Hú, de fáj a mellkasom. Még gondolni rá is rossz. Arra törekszem, hogy ne legyek olyanok, mint ők, igyekszem törölni magamból ezt a negatív gondolkodást, mert most azzal, hogy kibeszélem őt, semmivel sem vagyok jobb nála, úgyhogy befejeztem a róla szóló ódákat.

      Törlés
    57. Sokkal több van a háttérben Lucifernél. Olyannyira sok, hogy ép ésszel először felfoghatatlan.

      A Glorious day-t én sem folytatom, mert már előre láttam milyen lesz, és nem vágyom rá több mint negyven részen keresztül.

      Ami most tetszik (még), Deserving of the name. Az első három része unalmas volt. Voltak benne vicces jelenetek, főleg a főszereplő hapsi miatt, aki Csoszonból jött a jelenbe és minden furcsa volt neki. De rájöttem, ezek voltak a bevezető részek. Most kezd érdekes lenni. Nem azt mondom, hogy a legjobb sorozat, de a jó kategóriát nálam eléri, úgy érzem.

      A Black ismertetőjét már korábban olvastam. Egyelőre még nem nézek bele, majd ha lesz hangulatom hozzá. A Mad Dog-ot akarom megnézni, hoy tetszeni fog-e.

      Ez most megint más, és lányok, ha Ti is olvassátok, nyugodtan hozzászólhattok. Köszönöm.

      Rendeltél már, rendeltetek már Eu-n kívülről vagy kaptál-e, kaptatok-e Eu-n kívülről rokontól küldeményt? Ha igen, mennyi idő után szállítják ki? USA-ból, rokontól jött nekünk küldemény, amit január 23-án adtak fel, 29-én beérkezett a Nemzetközi Posta Kicserélő Központba, akiktől kaptunk egy vámkezelési megbízást, melyre le kellett írnunk a küldemény tartalmát és értékét. Megtettük. Két nap után felkerestem őket, hogy mi újság a küldeménnyel, mert a Nyomkövetésnél semmi változás, másnap nagy kegyesen válaszoltak, hogy reális értéket adjunk meg. Elszámoltuk a részösszegeket. Hétfőn újra elküldöm nekik az űrlapot. Egyébként nekik a küldeményhez nincsen hozzácsatolva az az űrlap, amit a feladó töltött ki és az ő postája ragasztott rá? Mert azon a küldemény tartalmától az értéken át a kilóig rajta kell, hogy legyen. De akkor miért kérik a címzettől is, ha így van? Hétfőn (február 12-én) két hete lesz, hogy a Kicserélő Központban dekkol a küldeményünk.
      S az a röhej, hogy amikor mi küldtünk Amerikába küldeményt, a feladástól számított 11. napon megkapta a rokonunk. A számunkra érkező küldemény pedig lassan három hete fel lett adva.
      Tapasztalat neked? Lányok? Mindig így szívatnak mindenkit? Ha jó lesz az érték akkor is csak több hét után kapjuk meg? S miért nem akarnak válaszolni az ügyintézők, ha látják, hogy az értékkel valami nem stimmel? Nekik mindegy, hogy megkapja-e a címzett vagy visszaküldik a feladónak? Nekünk nem.
      Köszönöm, bármilyen válaszotokat.

      Levezettem az energiát, remélem :) Szép délutánt, hétvégét!

      Törlés
    58. Szia!

      Már a 8. részénél tartok a Glorious Day-nek. Pont kellemesen ellazít (kár, hogy a fiatal páros irtó bénán játszik), semmi izgalom, csak néha nevetek. :) És persze azért is nézem, mert nincs más. Se a My father is Strange, se a Mad Dog folytatásai nem jönnek.
      Nem tudok tanácsot adni csomagügyben, utoljára 10enX éve kaptam Amerikából csomagot, akkor nem kellett ilyen marhaságokat csinálni, de többször fel volt bontva és nyilván loptak is belőle. A Magyar Posta egyre lejjebb csúszik. Elég sajnálatos.

      Egy csomó gondolatom volt még, amiket meg akartam osztani veled, de mára már mind kiment a fejemből, sajnos csőstől jönnek a problémáim, és erre már nem maradt energia. Majd folytatjuk még, rendben?

      Törlés
    59. Oké, majd időnként ellátogatok ide, nem felejtem el! :) Lassan elkezdik a vámkezelést, viszont addig: legalább 10 e-mail csere zajlott le, telefonálás, és nyilatkozatírás, miszerint ez ajándékküldemény, nem pedig rendelt. Remélem, nekünk meglesz benne minden.

      Egy jó tanács: Csak akkor add fel, ha bélyeg van rajta! :D

      Törlés
  4. Sziasztok!

    Előre is elnézést, ez kicsit hosszú lesz.
    Őszintén szólva én nem értem, hogy miért a Goblin lett mindenhol a legjobb és a kedvenc. Kim Go Eun-t a Cheese in the trap-ban kedveltem, itt nagyon nem. Nekem már az első rész végén unszimpatikus lett amikor kijelentette, hogy mivel Goblin, meg gazdag, ő eldöntötte, hogy a felesége lesz. (màr nem emlékszem pontosan hogy volt, de a lényege ez volt). Talàn ha a negyedik részig képes voltam nézni, de aztán abba hagytam. (ami nàlam ritka dolog).
    Lehet, hogy csak én vagyok így vele, de egy ideje nagyon sok főszereplő nő beképzelt, hisztis és idegesítő. :/

    Azt hiszem én voltam aki a legtöbbet szavazott a Black-re, és a Save Me-re. :D
    Nekem az év párosa egyértelműen Ha Ram (kkeomttagji -rágogumi- ), és Black. :)
    A második kedvenc párosom 2017-ből pedig (bár még tart a sorozat), Moon Soo & Gang Doo a Just between lovers-ből. Annyira aranyosak együtt, szurkolok, hogy a sok szenvedès után amit átèltek a vège happy end legyen. (*^ ^*)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Érdekes, én is hasonlóképp éreztem. :) A Cheese in the trap-ben szerintem nagyon jó volt, a Goblinban teljesen felemás. Nem is a karaktere volt a fő gondom, mert azt valószínűleg olyan durcás kis libának írták meg, aki széles vigyorral rohangál, mint egy eszement a boltok között, és az a fő eufóriája, hogy egy drága helyen lehet: az ő színészi képességei voltak azok, amikkel ezt nem tudta jól eljátszani. Mindig, mielőtt megszólalt, csücsörített, és csiccsentett egyet a szájával, és próbált olyan élénk lenni, amilyen csak lehetett, de a szerep nem volt testhezálló neki.

      A Black-et még nézem, nincs teljesen lefordítva még, de ott szintén nem vagyok elégedett a női főszereplővel. Eléggé egysíkú mimikája van, ha lehet ezt mondani. A Hwarangban is sokáig kellett lebiggyedő szájjal, könnyesen néznie (részeken át, Jézus!), itt is ugyanazt látom sokszor tőle. Amúgy rendben van, a film ötlete nem egyedi, de a történetvezetés izgalmas - igaz, csak az első negyedét láttam.

      Törlés