2013. október 23., szerda

Ismertető: Hana Yori Dango vs. Boys Over Flowers

Elég régóta halogatom ezt az összehasonlító bejegyzést, mert hossza és tartalma miatt sose mertem bele vágni, meg már nem most láttam egyik sorozatot sem. A Hana Yori Dango volt életem első ázsiai sorozata és tetszett is, így talán kicsit elfogult vagyok, de igyekszem pártatlanra csinálni a bejegyzést, ahogy a Hanakimi és To the beautiful you esetében is próbáltam.

Japán sorozat:

Cím: Hana Yori Dango
Műfaj: iskola, romantikus, vígjáték
Epizódok száma: 9 + 11(a második évad)
Év: 2005
Csatorna: TBS
Opening: Arashi -WISH
Ending: Otsuka Ai - Planetarium
Szereplők:
Inoue Mao - Makino Tsukushi
Matsumoto Jun - Domyoji Tsukasa
Oguri Shun - Hanazawa Rui
Matsuda Shota - Nishikado Sojiro
Abe Tsuyoshi - Mimasaka Akira
Sato Megumi - Sanjo Sakurako

Koreai sorozat:
Cím: Boys over flowers
Műfaj: iskola, romantikus, vígjáték
Epizódok száma: 25
Év: 2009
Csatorna: KBS2
Szereplők:
Koo Hye Sun - Geum Jan Di
Lee Min Ho - Goo Joon Pyo
Kang Han Byul - young Joon Pyo
Kim Hyun Joong - Yoon Ji Hoo
Nam Da Reum - young Ji Hoo
Kim Bum - So Yi Jung
Kim Joon - Song Woo Bin

Történet:
Makino egy elit iskolába jár, bár szülei alig keresnek valamit, mindent megtesznek azért hogy lányuk neves iskolában tanuljon és később jó munkahelye legyen. Az összes tanulónak a szülei valamilyen nemzetközi cég vezetője, így Makino eleve kilóg a sorból. Az iskolában a négy leghelyesebb (és leggazdagabb) fiúnak (akit mindenki csak F4-nak hív) egyik könnyed szórakozása, hogy kiszemelnek egy szerencsétlent az iskolából, akinek egy piros lapot hagynak a szekrényében. Innentől kezdve az iskola tanulói úgy bánnak ezzel a diákkal ahogy akarnak, a legtöbbször megalázzák, bántalmazzák. Makinónak sem sikerül észrevétlen maradnia, ő is piros lapot kap, ám a  lány egyáltalán nem bizonyul könnyű esetnek, ami megtetszik nem csak az F4-os Ruinak, hanem a négyes vezetőjének is Tsukasának.

Összehasonlítás és Whalemény:
Doramás körökben két kultsorozatról van szó, tehát mindenki látta, a többség oda van érte, vagy legalább hallott róla. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy taiwani verzió is született és előkészületben van az amerikai (!!!) verzió is. Mindkettőt eléggé rég láttam, viszont sok-sok jelenet és pillanat az agyamba égett, meg egy kicsit vissza is néztem őket, hogy teljes legyen a kép a bejegyzés megírásakor.
A sorozatok alapja egy 1992-2003 között futó (huh, jó régi) manga mely 241(!) fejezetet számlál. Az akkori rajzolási stílus számomra nem bejövős, de aki megszállottja ennek a történeknek javallom ennek elolvasását is vagy az ebből készült anime megnézését. :D
A történet vicces, tipikus és könnyed mindkét sorozat esetében, így ebben sok különbséget nem látok. Mindkettő ugyan azt akarta megmutatni és egyik sem variált túl sokat a sztorin. A párbeszédek ugyan olyan viccesek és pörgősek, a szereplők jelleme sem különbözik.
A koreai sorozat epizód számánál kicsit megijedtem, mert a japán sorozat 20*45 részét dolgozták fel 25*1 órás részekben. A fő eseménysorozaton ténylegesen semmit nem variáltak, viszont rengeteg kiegészítő és töltelék szálat fűztek hozzá (például a véget nem érő verseny) amitől számomra a koreai verzió vontatott lett, és sokat vesztett a lendületéből.
A sorozatok nem túlságosan nagy évkülönbséggel készültek, így díszlet téren nem éreztem hatalmas távolságot a kettő között. Csillogás és fényűzés terén egyik dorama sem marad el a másiktól, bár érdekes, hogy mennyire mást jelent a "csinos lány" kifejezés a két sorozatban. Jan Di leginkább egy ízlésficamos csöves nénire hasonlított, vagy csak simán elment a fiúk stylistjára a dorama büdzséje és Jan Dinak már nem jutott egy sem.
Szerintetek melyik a nyerő?

A színészválasztást mindkét oldalon tudom becsmérelni, de lássuk is a különbségeket:

Tsukasa/Goo Joon Pyo
Ha a helyességi versenyen kéne indítani őket akkor Min Ho induláskor a földbe taposná MatsuJunt és röhögve sétálna a célig, mégis erre az önző, bugyuta, és nagyszájú elkényeztetett kölyök szerepre MatsuJun alkata az ideális. Alacsony, vézna, málészájú, tökéletes elkényeztetett fejjel. Kell ennél több ehhez a karakterhez? MinHo teljesen rosszul választott, amikor erre a szerepre szerződött, bár ha a karrierjét nézzük, akkor talán mégsem. Rebegjünk el egy köszönömöt, azért mert ő játszotta ezt a szerepet, amivel elindult a karrierje és jobbnál jobb sorozatokat kap. :D
Makino/Geum Jan Di
Úristen! Jan Di-t én képtelen voltam elviselni, akárhányszor visszagondolok rá libabőrös leszek. Borzalmas ez a lány, a színésznő megjelenése is förtelmes, beszédstílusa pedig pofonért kiállt. Nem tudom hogy voltak képesek cukiság versenyben őt megválasztani elsőnek. Biztos, hogy van a színésznőnek egy sajátos bája, de azt valahol az előző életében hagyta. Egyszerűen trampli a csaj. Nem tudok rá jobb szót. Egyértelműen Inoue Mao a nyerő választás!
 
Hanazawa Rui/Yoon Ji Hoo
Nehéz kérdés. :D Oguri Shun hiába jó színész, ebben a szerepben tetszik a lehető legkevésbé. Kettőjük közül egyértelműn Kim Hyun Joongnak áll jobban a melankolikus hegedű virtuóz.

Mindkét sorozatban kellően magabiztosra és kizsigerelőre sikerült a főhős anyukája:

Sokáig vívódtam melyik öcsi felé billenjen a mérleg, de végül a BOF-os kissrác mellett döntöttem, mert ő fele olyan buta, mint Susumu a korához képest.

Ami egyáltalán nem hiányzott: Jan Di, amikor azt mondja F4. -_-
Hasonlóságok:
Néhány ruha darab
A sütik
A jegyes támadása :D

Apró eltérés: az a bizonyos ékszer tök máshogy nézett ki (szerintem a BOF-os szebb, azt még hordanám is :D)
Összkép:

Így a legvégén összegzésnek csak annyit tudnék még írni, ha választanom kéne, hogy én a kettő közül melyiket nézzem meg újra, akkor a Hana Yori Dangóra szavazok. A nosztalgia élmény miatt, és mert a koreai sorozatban hiába sokkal nézhetőbbek a fiúk, a történetvezetés ott kevésbé tetszett.

Néhány képet erről az oldalról szedtem le, ahol angolul sok bejegyzésen keresztül elemzik a hasonlóságokat és különbségeket: http://hydandbbfanalyst.wordpress.com/

Felirat: Hana Yori Dango és Boys Over Flowers

Boys Over Flowers OST

Nem tudom kihagyni a legjobb videót. Én még életben láttam hogy ember képes 40 különféle érzelmet átadni egy Ash!-al. :D Zseniális. xD
Pontozás:
Japán sorozat:                                                                    Koreai sorozat:
Cselekmény: 10/10                                                            Cselekmény: 9/10
Színészek: 8/10                                                                   Színészek: 8/10
Zene: 10/10                                                                         Zene: 7/10

2013. október 16., szerda

Filmajánló: Secretly, greatly

Egy blogon találtam rá a film trailerére, és azonnal megtetszett, ezért még aznap este le is ültünk és meg is néztük. Fele más érzésekkel távoztam, no de nézzük a filmet.


Rendező: Jang Cheol Soo
Év: 2013
Játékidő: 124 perc
Szereplők:
Kim Soo Hyun
Park Ki Woon
Lee Hyun Woo


Történet:
Won Ryu-Hwan észak-koreai, az 5446-os Alakulat tagja, akit fiatalkorától elit katonák képeztek.
Dél-Koreába küldik, ahol kémként kell tevékenykednie. Feladata, hogy a falu bolondját játssza, míg meg nem kapja a parancsot küldetése elvégzésére. Azonban két év alatt egy utasítás sem érkezik és lassan-lassan beilleszkedik dél-koreai környezetébe. Ekkor érkeznek meg hozzá társai, akik szintén az 5446-os egységben szolgálnak, csak más fedő sztorival érkeznek: az egyiküknek rocksztárrá kell válnia, a másiknak pedig egy egyszerű középiskolai diáknak kell kiadnia magát. Kellemesen csordogáló életüknek hamar vége szakad, amikor Dél-Korea tudomást szerez a kémek létezéséről és nevüket követelik az északiaktól. A kémek kézre kerülése ellen megparancsolják mindegyiküknek, hogy végezzenek magukkal, de három főhősünk nem engedelmeskedik a parancsnak, ezért kiképzőjük személyesen érkezik Dél-Koreába, hogy kezdetét vegye a leszámolás.

Whalemény:
Sok szempontból tudom ajánlani a filmet, mert éltek nagyon jó megoldásokkal, mégis sok helyen érzem levegőben lógósnak és értelmetlennek is.
A film humora szerintem kiváló! Kim Soo Hyunnak teremtették a foolish karaktereket, és sokszor ha komolykodnia kell, azt gondolhatjuk: hogy ugyan már, ez nem is te vagy.  Épp ezért zseniális a film első fele. Megismerjük Ryu-Hwan környezetét, és álcája részleteit, amin nagyjából végig visítva lehet röhögni, amikor aztán beindulnak a dolgok kezd kicsit eltűnni az értelem szikrája. A szereplők maguk sem tudják miért szegülnek szembe a paranccsal és mi se. Nagyon nagy szakadék ez, mert hiába érthető ez a kettősség (dél-koreai kutya leszek vagy szolgálom hazámat) mégsem lesz számunkra kézzel fogható, szagolható a vívódás, ezért egyszerűen nem értjük, hogy most akkor miért is harcolnak. Életben akarnak egyáltalán maradni? Mint néző ezért kéne drukkolnom, nem? De most akkor komolyan eldobják elveiket és Dél-Koreában fognak élni? És most én komolyan azért szurkolok, hogy maradjanak meg Észak-Koreainak? o.O
A tömérdek kérdőjel miatt kicsit hosszúnak éreztem a film két óráját. Jobban működött volna másfél órában, kevesebb gyötrődéssel és több akcióval, mert folyamatosan az kattogott az agyamban, hogy ezzel most mit is akarnak üzenni. Komédiának kevés, és nagy üzenetet sem közvetít, csak úgy van, bár azért kicsit bekönnyeztem azon, amikor Ryu Hwan fogadott anyja várja vissza fiát.
A rendezőt külön csak azért tudom megemlíteni, mert igazán sok filmje ugyan még nem jelent meg, de rendező asszisztensként dolgozott Kim Ki Duk mellett a Tavasz, nyár, ősz, tél... és tavasz elkészítése közben. Reméljük, jobban kiforr a stílusa és eredményesebb munkákat is láthatunk majd tőle.

Kim Soo Hyun mellett két másik színész tűnik fel, az egyikük a To the beautiful you-ból ismerős Lee Hyun-Woo, aki Ryu Hwant fanoló, gyilkolásra kész kölyköt alakít igencsak hitelesen (többet kéne őt foglalkoztatnia az iparnak) illetve a nulla gitártudással rendelkező rocksztár jelöltet játszó Park Ki-Woong, aki számomra kicsit háttérbe szorult Ryu Hwan és Hae Jin közös háttértörténete miatt. Igazán lett volna idő jobban kifejteni a karakterek múltját, jellemét, de ez se történt meg, csak a vízfelszínen pacsáltunk, a mélybe még a legvégén se dobtak be minket. Való igaz, hogy nagy nézettsége volt a filmnek Dél-Koreában, de ez inkább tudható be Kim Soo Hyun szereplésének, mint a film jellegének.
A színészek szuperek, a jelenetek, helyszínek és az akció is piros pontot kap. (a humort már említettem, hogy jó) Mégsem tudom könnyű szívvel azt mondani, hogy ha leül valaki elé, annak tutira tetszeni fog és Happy Endet se várjon senki.

Trailer:
Magyar felirat: Ázsiafilm.hu

Pontozás:
Cselekmény: 7/10
Színészek: 9/10
Zene: 9/10

2013. október 9., szerda

Ismertető: Gu Family Book

Műfaj: romantikus, történelmi, melodráma, fantasy
Év: 2013
Epizódok: 24
Csatorna: MBC
Szereplők:
Lee Seung Gi - Choi Kang Chi
Bae Suzy - Dam Yeo Wool
Lee Sung Jae - Jo Kwan Woong
Jo Sung Ha - Dam Pyung Joon
Yoo Yun Suk - Park Tae Seo
Lee Yoo Bi - Park Chung Jo
Sung Joon - Gon
Több infó: >>itt<<


Történet:
Gu Wol Ryung egy emberektől elzártan élő Gumihó, akinek egyetlen emberi barátja van, aki néha meglátogatja. Wol Ryung egy alkalommal az emberek lakta település közelébe megy, ahol megpillant egy nőt: Yoon Seo Hwat, akit éppen akkor szállítanak a giszeng házba, mert apját árulás vétke miatt kivégezték. A lány nem hajlandó belépni a házba, giszengé válni pedig végképp nem akar, ezért kikötözik a bejáratnál alsóneműben egy fához, ahol három napig éheztetik. Wol Ryung az elején csak szemléli a lányt, de Seo Hwanak sikerül bemenekülnie az erdőbe, ezért a férfi végül a segítségére siet, és elviszi rejtekhelyére. Hamar beleszeret a lányba, aki hajlandó hozzámenni és így Wol Ryung elkezd emberré válni. 
Elzártan a világtól boldog életet élnek, mígnem lebuknak és Seo Hwa elárulja Wol Ryung rejtekhelyét. Wol Ryungot megölik, Seo Hwaról pedig kiderül, hogy gyermeket vár. Gyűlöli a gyermeket és megakar tőle szabadulni, de végül amikor megszüli előtör belőle az anyai érzés. Hogy ki ne derüljön a fiú mivolta egy kosárban a folyóra engedi. Egy csapat nemes talál rá és Wol Ryung barátjának köszönhetően örökbe fogadja egy férfi, akit onnantól kezdve szerencse kísér. Itt kezdődik el történetünk. Kang Chi (a folyóban talált gyermek) felnőtt és csak a bajt kavarja. Megjelenik a fő gonosz, aki kiakarja semmizni Kang Chi mostoha apját, de közben lassan lassan fény derül Kang Chi származására is.

Whalemény:
Idén is terítékre került egy gumihós sorozat, amit joggal tekinthetünk a My girlfriend is a Gumiho testvérkéjének. Lee Seung Gi ehhez is a nevét és arcát adta, akár csak a másik sorozathoz, csak itt most ő volt (ha félig ugyan) a gumihó. Partnere a Dream Highból megismert Bae  Suzy, aki szabadidejében a MissA lányformáció tagja. Számomra mindketten jó alapot jelentettek egy sorozathoz. (bár Suzy képességeitől kicsit tartottam) Mégsem váltotta be a sorozat a hozzá fűzött reményeimet.
Az alaptörténet nagyon jó és izgalmas. Az első pár részben, Kang Chi szüleinek történetét láthatjuk, ami nem csak szívfacsaró, de akcióban és lamourban dús is, hiába tudjuk, hogy nem lehet happy end.
Az időugrást követően Kang Chit ismerhetjük meg és családját. Érdekesnek találtam mostohatestvére Chung Jo ginszengé válását, miközben tudjuk, Kang Chi anyja mennyire gyenge volt ehhez. (bár mindenki más jellem, de Kang Chi anyja kb. mindenhez ideggyenge volt) Azt pedig kifejezetten furcsa volt látni, hogy ha egy családban megbélyegzik az apát, és esetleg meg is hal, onnantól kezdve mintha elvágták volna a normális élethez vezető utat a gyerekei és az összes családtagja számára.
Látvány szempontjából kicsit szurkálódnék. A szereplők ruhái nagyon szépek és színesek voltak, de úgy néztek ki, mintha minden nap a patyolatból hozták volna őket. (a régi Koreában kötve hiszem, hogy ekkora tisztaság uralkodott :D) A fogadó kertje nagyon tetszett és az is, hogy viszonylag kevés CGI-t használtak, de azt is csak a repkedő fénygömbökre, és így elég hatásosra sikerült Wol Ryun és Kang Chi gumihóvá maszkirozása.
Tudom eddig szinte csupa jó dolgot írtam a sorozatról, de én ezek ellenére sem tudom azt írni, hogy jó és hogy tetszett. Ennek főként három oka volt.
1. szinte minden alkalommal, amikor Kang Chi és Yo Wool egymásra nézett, összeért a kezük, futottak, vagy összeborultak, mindent vagy 5 percig láttuk. Lassítva! Sokszor indokolt a lassítás, mint filmes eszköz, de nem ennyiszer és ennyire gusztustalan mértékben. Nagyon csöpögős és szentimentális (és infantilis?) lett tőle az egész.
2. a karaktereket nem ismerjük meg, sem a főbb, sem pedig a mellékszereplőket. Néha izgalmasabbnak találtam a ginszeng házban lévő életet, mint Kang Chi nagy kálváriáját. Mindkét főhőst kb. 2 m-es távolságból kapuk meg. Számomra csak úgy léteztek, néha aranyosak voltak, de egyáltalán nem kerültek közel hozzám, amit kicsit sajnáltam, és épp ezért nem tudnék külön kiemelten a szereplőkről írni.
Akik üdítően hatottak az a szájzáras Gon volt és Chung Jo, illetve valamiért nagyon kedvelem a Sungkyunkwan scandalból megismert urat, aki most Yo Wool aggódó apját alakította.

3. itt jön a rettegett vég... Mint azt sokszor említem/említjük nagyon eltud rontani mindent, ha egy sorozatnak rossz vége van, itt sem történt másként. Ez van.
Tehát nehéz kérdés elé állít az aki, azt kérdezi ajánlanám-e ezt a sorozatot. Ha nagyon megfontolom akkor azt mondom igen, egyszer érdemes megnézni, de túl sokat nem várnék tőle.

Felirat: D-addicts

Pontozás:
Cselekmény: 7/10
Színészek: 8/10
Zene: 9/10