Életem "legrosszabb" doramái

Gondoltam, sorba szedem a legkedveltebb doramák után, az általam kevésbé jónak tartott sorozatokat is. Ezek közül egyetlen egy van, amit soha az életben nem ajánlanék senkinek, a többi még nézhető kategória, csak rengeteg sebből véreznek:

My Girl

Soha az életeben nem nézném újra, és nem is ajánlanám soha senkinek. Az eleje nagyon ígéretesen indult, tényleg. De a felétől kezdve jobban szenvedtem, mint a két főhős és az összes szereplő együtt. Vontatott lett, folyamatosan ugyan azokat a köröket futották és olyan volt, mintha a Vad angyal koreai változatát nézném. Ha nem a pasi miatt, akkor a csaj miatt nem jöttek össze. Az meg szánalom volt, amit a csávóra kényszerítettek a végén. Úgy tűnt, eszerint a sorozat szerint, a félre dobott másik srácnak meg mindenre megoldás, ha elmegy squasholni!

Vampire Host (vagy Vampire Gigolo. xD)

Azt hiszem, erről a sorozatról nem fogok túl sokat írni. Mindenki számára elég, ha megnézi a sorozat openingjét:

Ezeken kívül vannak olyanok, amik annyira nem jöttek be, de mégsem sorolnám őket a felejtős kategóriába, csak egyszerűen én nem nézném meg őket újra, és nem értékeltem őket különösebben jónak:

Dream High 2.

Nagyon nagy csalódás volt az első szériához képest. Amennyire vártam annyira csalódtam. Az elején itt is még el el nézegettem az új szereplőkkel feltuningolt második évadot. Viszont valahogy szétesett az egész, nem volt igazi megmérettetés, csak énekelgettek és arról hadováltak, hogy nem is baj, ha nem vagy igazi énektehetség, mint a Kang Sora által alakított lány, mert az elhivatottság és az hogy ez az álma sokkal fontosabb. Ezzel az nagyon egyet tud érteni, akit meghatott a lány kálváriája, viszont én úgy érzem, ha valaki nem tehetséges, nincs helye a zene iparban. Nem tudom, mit akartak üzenni az egész sorozattal, de számomra csak halvány próbálkozás volt, hogy felülmúlják az elsőt.

Boys Over Flowers

A Japán változatot nagyon szerettem. ha jól emlékszem talán az volt a legelső dorama, amit életemben megnéztem. Akkor úgy gondoltam ennél nem is találok majd jobbat. (tévedtem, találtam)

Nem akartam megnézni az általam szeretett sorozat koreai változatát, de Sora kikönyörögte, így neki ültünk. A főhős játszó színésznőt első ránézésre nem kedveltem, se külső szempontjából, sem a játékát, az arckifejezéseitől meg a hideg futkosott a hátamon. Le Min Ho mint kinyalt, göndör milliárdos nagyon furcsán nézett ki, nem tudtam összeegyeztetni Matsumoto Jun vékony alacsony Doumyjouji-jával. De ezek szubjektív  nézőpontból voltak negatívak, míg a sorozat hossza, objektív szemmel nézve is túl hosszú lett, és ez rányomta a bélyeget az egészre. Persze, bezsebelt pár díjat a sorozat, és nagyon felkapták, de ez ugye sosem volt mérvadó, ha az alkotás minőségéről van szó, gondoljunk csak az Alkonyat filmekre.

Heartstrings:

Az idei év egyik nagy melléfogása volt ez a sorozat. A főszereplők hozták, amit megszoktunk tőlük viszont nem volt igazán izgalmas, sem magával ragadó a sorozat. Lapos volt, klisés és unalmas. >>Bővebben<<

Úgy érzem a lista még bővülni fog. :D

Zene: Olivia Lufkin

Mostanában újra rákaptam régi kedvenc énekesnőmre és szomorúan tapasztaltam, hogy azóta, hogy kicsit hanyagoltam nem aktívkodott túlságosan, sőt! 2010-ben még az is szóbeszéd lett a rajongók körében, hogy visszavonul, azonban Olivia biztosította a rajongókat, hogy nem teszi. Kiadott egy Greatest Hits-et, amire két új szám felkerült a Sunlight és a Be your friend. Azóta viszont nem sok hír róla.
Élőben szerintem a színpadi mozgásaival nem ad semmi nagy dolgot, - néha talán vicces is, ahogy pattog össze-vissza :D - viszont a CD-it érdemes hallgatni, mert nagyon szép hangja van.
A  régi számai továbbra is kedvencek maradtak. :D

Wish:

    If you only knew       Because        Miss you       Stars Shining Out        Ballerina      Shadow of Love    

A Little Pain:

Olivia eddig megjelent lemezei:

Albumok:

           Synchronicity

           The Lost Lolli

           Olivia Inspi' Reira (Trapnest)

Minialbumok:

          Internal Bleeding Strawberry (2003)

          Merry & Hell Go Round (2003)

          Comatose Bunny Butcher (2003)

          The Return Of The Chlorophyll Bunny (2003)

          The Cloudy Dreamer (2007)

          The Cloudy Dreamer (+DVD) (2007)

          Trinka Trinka (2008)

Single:

         I.L.Y ~desire~

         re-ACT

         Dear Angel

         Dress Me Up

         Dekinai

         Color Of Your Spoon

         Sea Me

         Into The Stars

         a little pain

         a little pain (+DVD)

         Wish/Starless Night

        Wish/Starless Night (+DVD)

Ismertető: Heartstrings/You've Fallen for Me

Pár napja ezt a doramát is kivégeztük. Leginkább Park Shin Hye miatt kezdtem bele, de amikor már letöltöttem az egészet, és néztük volna az első részt elfogott az az érzést, hogy lehet, hogy ezt nem kéne megnézni, mert nem lesz olyan jó.

Nem tévedtem.

Műfaj: zene, romantikus

Év: 2009

Epizódok: 15 + 1 special

Csatorna: MBC

Szereplők: Jung Yong Hwa, Park Shin Hye...

Több infó: >>itt<<

Sztori:

Vegyünk egy tradicionális koreai zenét tanuló diáklányt: Lee Gyu Won, aki szigorú nagyapjával, a híres pansori előadóval él.

És a modern zene tanulmányokat folytató osztály tanulóját Lee Shint, aki Stupid nevet viselő banda tagja, és akiért minden lány oda van, de ő egy pár tíz évvel idősebb tanárnőbe esett bele.

Ahogy az szokott lenni, Gyu Won az elején ki nem állhatja Lee Shint, majd idővel totál belezúg. A fiú a tanárnő iránti érzései miatt, kb a sorozat feléig nem történik semmi érdemlegesnek mondható a főszereplők között, csak a szegény kis kölyök kálváriáját látjuk, aki nem kapja meg a nénitől, amit akar. Tudom, ez elég erős túlzás, de engem rémesen bosszantott, hogy Lee Shin miért van annyira beleesve egy nála 12 évvel idősebb nőbe. Minden épeszű és helyes pasi a fiatalabb lányokra bukik. Ez a pasinak kell idősebbnek lennie kód asszem belém van írva, szóval számomra, amíg le nem zárult ez a rész, kész szenvedés volt a sorozatot nézni.

Hogy ne csak ez a szerelmi szál legyen a sorozatban beleraktak egy előadást, amire az egész iskola készül néhanapján, a sorozat végén már kicsit többet. Eme darabnak a rendezője, aki a fentebb említett tanár nő volt szerelme, kinézi magának Gyu Wont és mindenáron őt akarja megtenni főszereplőnek. A lánynak táncolni és énekelni kéne, annak ellenére, hogy soha életében nem csinált mást a gayageumon (népi hangszer) való játszáson kívül. És természetesen  az egész hangsúlyozom MŰVÉSZETI iskolában nincs más tehetség, csak az igazgató idegesítő lánya, aki az ellenfele lehet, mert pár napi gyakorlás után hihetetlen dolgokat képes produkálni Gyu Won.

Továbbá beleraktak Lee Shin és Gyu Won szülei közötti szövevényes viszonyt, amit idővel el is hagynak, mintha nem is történt volna semmi, majd mint apróságot a végén felhoznak.

Whalemény:

A sorozat tele van sok-sok klisével, és sok zenés jelenettel, amik csak úgy lógnak a levegőbe, mert az éppen aktuális hangulatot próbálják sikertelenül megragadni. Emellett szinte egy cseppnyi izgalom sincs benne. Mondhatjuk, hogy könnyed, mert az, de egyáltalán nem élvezhető. Nincs benne semmilyen erősebb bonyodalom, minden csak úgy félbeszakad egyszer, vagy gondolnak egyet a gonoszok és más csinálnak.

Egyedül a Windflowers zenéjét tudtam teljes szívből szeretni, mert iszonyat jó zenét produkáltak. Illetve nagyon megkedveltem a nem kissé buggyant Stupid dobost és a rendezőt.

A végére kezdett már az egész unalmas lenni, beleraktak egy újabb és egy újabb "bonyodalmat", amivel izgalmasabbá akarták tenni a már ellaposodott epizódokat. Az egész alatt viszont olyan érzésem volt, hogy senki, még a színészek sem, nemhogy a forgatókönyvíró, nem gondolták át ezt a sorozatot, csak egyszerűen csináltak egyet, mert volt rá pénzük.
Míg a sorozat elején Gyu Wont volt halálosan oda Shinért, miután összejöttek simán úgy érezhette az ember, hogy egyedül Shin teper, ezért a kapcsolatért.

Így a végére kivételesen úgy érzem, kell szóljak pár szót a magyar feliratról is: nem akarom leszólni a Dwaejitokki fordítócsapatot, mert nagyon kedvelem őket, rengeteget dolgoznak és nagyon sok szuper feliratot köszönhetünk nekik, de ebben a feliratukban több magyartalan mondatot is felfedeztem, néha pedig érezni a tükörfordítást. Ügyesebbek ennél, ezért csodálkoztam is .

A sorozat nem elviselhetetlenül rossz, de sosem aggatnám rá a jó vagy nagyon jó jelzőt, nekem egyszer bőven elég volt végig nézni. 

Trailer:

Zene: Címadó dal és az OST letöltés
Felirat: Dwaejitokki Fansub

Pontozás:
Cselekmény: 10/3
Színészek: 10/5
Zene: 10/7

Ismertető: Coffee Prince

Ez a sorozat is rajta van a legnépszerűbb doramák listán, így megnéztem. Kicsit csalódtam, kicsit pedig jogosnak éreztem a legjobb hétbe való jutását.

Műfaj: Romantikus, vígjáték
Epizódok: 17
Év: 2007
Csatorna: MBC
Szereplők: Yoon Eun Hye, Gong Joo, Lee Sun Gyun, Chae Jung Ahn...
Több infó: >>itt<<

Sztori:

Go Eun Chan (24 éves) hogy eltartsa anyját és iskolába járó testvérét, rengeteg munkát végez. (tejet szállít, babákra szemet varr, ételt szállít ki...stb) emellett mindenki rendszeresen férfinak nézi.

Choi Han Kyul (30 éves) egy gazdag család semmitevő fia. Amerikából hazatérve nagyanyja kiadja az ukászt: feleséget kell találnia. Han Kyul viszont nem igen akar még feleséget magának. Felfogadja Eun Chant, akit ő is fiúnak néz, hogy legyen a "párja" és riasszák el a leendő feleségeket azzal, hogy elhitetik Han Kyul meleg. Ez az ötlet sokáig nagyon jól is működött, míg a nagyanyja rá nem jött a turpisságra. Ekkor a nagyi Han Kyulra bíz egy igencsak lepukkant kávézót, hogy három hónap alatt triplázza meg a bevételt. Ha sikerül neki, folytathatja tovább a semmitevést, vissza mehet Amerikába, ha nem, tovább kell dolgoznia és Koreában maradnia.
Eun Chan hiába akarta közölni Han Kyulal, hogy ő valójában lány, a családja nagyon rossz anyagi körülményei arra kényszerítik, hogy továbbra a fiút játssza, mert csak így tud dolgozni a felújított kávézóban, ahol Han Kyul csak férfiakat alkalmaz.

Whalemény:

Kicsit már kezdem lerágott csontnak érezni a lány, de fiúnak hiszik témát, mégis jó húzás volt ez ebben a sorozatban. Eddig a Go Eun Chant megformáló Yoon Eun Hye-nek hittem el a leginkább, hogy fiú. Míg mondjunk, a You're Beautiful-ban, vagy HanaKimi-ben azért rezgett a léc a babaarcú Horikita Makival és Park Shin Hye-vel.
Azért is lehetett teljesen más ez a sorozat az előzőleg említettekhez képest, mert itt a pasi, nem sosem mosolygok Sano, vagy könyörtelen Hwang Tae Kyung, hanem egy iszonyat szentimentális fejeket vágó, gyerekes Han Kyul, akiért nem lehet nem megveszni.
Gong Joo-t és Eun Hye-t is ebben a sorozatba ismertem meg és igazán tehetséges színészeknek tűnnek a látottak alapján, szóval jövőben mindenképp előveszek még pár doramát tőlük.

A kávézó hercegeinek vicces pillanatai mindent vittek nálam, viszont Hong (az előző tulaja a kávézónak) gusztustalanságai, azért néha kiverték a biztosítékot. Blöe.

Han Kyul anyja: Ebben a sorozatban voltam képes egyedül szeretni egy anyakaraktert. Han Kyul anyja még az én szívembe is belopta magát, holott eddig az összes sorozatban lévő szülőt vagy nem kedveltem, vagy csak szimplán semlegesek voltak. 
Eun Chan anyját ezzel ellentétben, nem igazán nőtt a szívemhez. Az pedig kicsit felidegesített, hogy Eun Chan azzal védte az anyját, hogy még sosem dolgozott, ezért ő tartja el a családot. Nekem anyaként az lenne az első, hogy a gyerekem tanuljon, és egy bizonyos kor fölött pedig már én magam várnám el, hogy dolgozzon. Nem pedig hagyni, hogy már tizenévesen otthagyva a sulit engem tartson el és később pedig fogja a fejét, hogy valamit elrontott az életében. Szerencsére sok dologgal próbálták ezt a negatív jellemzőt kompenzálni, így teljesen nem is lehetett megutálni Eun Chan anyját.

Most hogy így lassan a végére érkeztem a bejegyzésnek rájöttem, hogy két igen fontos szereplőt kihagytam: A zenei producerként dolgozó és egy cuki kutya gazdáját: Choi Han Sungot és párját, akivel örökké valamilyen konfliktusba keveredik, a festőművész: Han Yoo Joo-t. Yoo Joo-t tipikusan az a nő, aki nem tudja mit akar, ezért roppant idegesítő dolgokat művel, for example: teljesen tisztában volt azzal, hogy Han Kyul mit érez iránta mégis mindig adta alá a lovat, miközben Han Sunggal próbálta rendezni kapcsolatát, így Han Kyul mindig hoppon maradt.

Szerencsére a végét sem rontottál el túlzottan. Azért a "nem túlzottan" jelző, mert bennem hagyott némi ellenérzést Eun Chan döntése, másfelől viszont nagyon meg tudtam érteni, hogy miért döntött úgy ahogy. (igen, sikerült nem ellőni a sorozat végét :D)

Trailer:

A felirat: Ázsia ékkövein elérhető volt és d-addictson is, viszont a nagy felirat hardolás és feltöltés balhé miatt, több fordító úgy döntött, hogy leszedi a feliratait. Így most ezt a feliratot sem lehet elérni.
Igazából egyet is értek, meg nem is a fordítókkal. Mert hogy a saját munkájukról van szó, és hogy nem akarják, hogy más terjessze. Tökéletesen igazuk van, és abban is, hogy valahogy fel kell lépni ellenük. Viszont én nem abban látom a megoldást, hogy letörlik azt, amivel annyit dolgoztak. A feltöltő úgysem fogja leszedni az égetett videót, és azzal, hogy letörölte, azokat akik most néznék meg, az indás megoldás felé irányítja. Tökéletes megoldást valószínűleg nem lehet erre találni, és maximum csak okoskodni mi lehet a jó. Reménykedni, azonban lehet, hogy hátha belecsap a villám a feltöltőkbe és meggondolják magukat. :D
Találtam pár részre feliratot:  11   12   13   14   15   16   17
Nem tudom, ki rakta fel, kinek a munkája, még csak végig sincs meg, de legalább valami. 

Pontozás:
Cselekmény: 10/9
Színészek: 10/10
Zene: 10/8

Manga: Kiss/Hug

Tegnap unalmas óráimban egy szuszra kivégeztem ezt a röpke három kötetes mangát. Az egész magyarul megtalálható az animeaddicts oldalán, így bárki könnyen hozzáférhet. :)

Év: 2007
Kötet: 3
Műfaj: egyértelműen shoujo
Író, rajzoló: Kako Mitsuki
Magazin: Betsucomi



Sztori:
Yukino egy fesztiválon hazafele menet belebotlik egy félig japán, félig angol származású fiúba, aki szívdöglesztően fest sötét hajával és kék szemeivel. Yukino azt gondolja eltévedt, ezért próbál neki segíteni. A srácnak sem kell több az első pillantásnál és két Yukino általi ütésnél, rögtön ki is jelenti: "Magamévá teszlek, Yukino" (igen, én is ennél a résznél vágtam döbbent arcot :D)
Eme kijelentést Yukino nem veszi komolyan, amit később meg is bán, miután kiderül a srácot Ryuunak hívják és az ő osztályába fog járni cserediákként.

Vélemény:
Sose voltam kibékülve a oneshot és a három kötetes mangákkal, mert mindig nagyon hirtelenek. (mert kevés a kötet, amiben írhatna az író) Ez pedig magával hozza a túl sok véletlen egybeesést, ami túlságosan szemet szúró, illetve zavaróak a nagy időugrások ezekben a történetekben. És sokszor használják, azt, hogy túl erőltetetten elmondja egy mellékszereplő, hogy mi is történt pontosan.
Ez ezzel a mangával sem volt másképp, mégsem tudom annyira borzalmasan rossznak értékelni, mint más oneshotokat. Nem fogom rá azt mondani, hogy jó, viszont azt sem, hogy borzalom. Rajzolás mindenképp csillagos ötös, lányként nemcsak Ryuut tudtam értékelni, hanem Yukinót és egyéb más szereplőket sem volt rest szépen kidolgozni.
Ahogy a cím is mondja Kiss/Hug, hát ebből a kettőből - vagy inkább a kissből - elég sok jutott egy-egy fejezetbe/re... Talán túl sok. Illetve itt már az első fejetekben összejönnek főhőseink, így konkrétan azért "izgulhat" mindenki, hogy Ryuu mikor fogja végre ténylegesen magáévá tenni Yukinót, mint azt az első fejezetben ígérte. Ne tessék azt gondolni, hogy ez ecchi, vagy bármilyen gusztustalan perverzség van benne, de a mangaka szerette fogalmazzunk így: forró pillanatokban ábrázolni főhőseit.
Ahogy a képeket is látszik, Ryuu kellően bishi, Yukino pedig kellően cuki egy shoujo mangához. Egyszer olvasós, minden bishimán leányzónak. :)

Pontozás:
Cselekmény: 6/10
Karakterek: 8/10
Rajzolás: 9/10

Filmajánló: Boku no hatsukoi wo kimi ni sasagu / I Give My First Love to You

Rendező: Shinjo Takehiko
Év: 2009
Játékidő: 122 perc
Szereplők: Inoue Mao, Okada Masaki, Sugimoto Tetta
Több infó: >>itt<<

Amikor először megláttam, hogy kik a főszereplők felsikítottam, hogy vááá SEKIME!!! Okada Masaki a Hana-Kimiben játszotta a tökéletesen szerencsétlen srácot, akinek mindenki elfelejtette a nevét, és cosplayelnie kellett, hogy elnyerje a hőn áhított lány szívét. Plusz, ha ezt  a reklámot meglátom röhögőgörcsöt kapok. :D

A másik nagyon pozitív, hogy a partnere Inoue Maou, akit korábban a Hana Yori Dangóban láttam és jó ismerős színészekkel nézni bármit is. Legalábbis nekem. :D

Alapsztori:

Takuma és Mayu 8 éves. Takuma szívbetegséggel kórházban "fekszik" - inkább játszik - és az orvosa lánya a makk egészséges Mayu mindennap meglátogatja. Megígérik egymásnak, hogy összeházasodnak és hasonló cukiságokat, amiket a gyerekek szoktak eltervezni, de kiderül, hogy Takuma gyógyíthatatlan beteg, és nem fogja megérni a 20 éves kort. Eltelik hét év, és Mayu és Takuma még mindig együtt vannak. A lány hiperérzékeny módon vigyázz Takumára, nehogy túlhajtsa magát, és amikor csak teheti Takuma nyakán, vállán, karján "lóg". A fiú viszont most kezd rájönni, hogy hiába szereti Mayut, ha ez így folytatódik tovább Mayu soha nem fogja tudni őt elengedni ha meghal, ami hamarosan be fog következni...

Vélemény:

Nem olvastam még a mangát, talán csak a legelső fejezetet, szóval egyáltalán nem tudom összehasonlítani vele. Annyi biztos, hogy több szereplőt vonultat fel a manga és teljesen más véget is fog érni, mint a film. Anime azt hiszem, még nem készült belőle.

Valamilyen szinten tetszett a film. Jól fel lett építve, még ha sokszor kicsit csöpögősnek is éreztem a narrációkat, erőltetettnek a legvégét Kou-kun balesetét, és a film legeslegvégét. A színészek is kitettek magukért, hangulatos lett és nem megszokott.
Nem ajánlom azoknak, akik könnyed kikapcsolódásra vágynak, mert a karakterek végig szenvedik a filmet. Ajánlom azoknak, akik kicsit komolyabb, érzelgősebb filmet szeretnének megnézni, felkészülve az esetleges negatív befejezésre.

Trailer: 

Felirat: filmfeliratok.org vagy ázsiafilm.hu

Pontozás:

Cselekmény: 10/6

Színészek: 10/8

Zene: 10/7

TOP10: Kdorama mosoly

A lehetetlenre vállalkozva, megpróbáltam összeszedni a legcukibb mosolyokkal rendelkező koreai színész egyedeket. Lássuk:

10. Lee Min Ho

Lehet miután végig néztétek a többi helyezettet megakartok majd folytatni, hogy ő lett a tizedik. A TOP10-be egyértelműen ott a helye. Viszont jelenleg a mosolya a 10. helyre elég, mert elég szoros a verseny.:/

9.  Jeong Jin Woon
Dream High 2-ből jól ismerhető 2AM maknaéja és vicces vigyora a kilencedik. :D

8.  Kim Soo Hyun
Ezért a nyolcadikáért lehet megint kapni fogok, de hát nah... nézzétek meg a többi helyezettet és próbáljatok reális ranglistát csinálni... Képtelenség. xD

7. Kim Jae Wook

Lehet sokaknak fel sem tűnt a Coffee Prince waffle sütő sráca, de nekem nagyon is. :D Igen keveset beszélt, és annál is kevesebb mosolygott, de egyet sikerült elkapni. :D 

6. Kim Hyun Joong

Azt gondoltam a lista össze állítása előtt, hogy Nah, ő lesz az első három között. Végül akárhogy gondolkoztam nem tudtam neki az hatodiknál jobb helyet adni. Bocsi. ^^" 

5. Choi Siwon
Ilyen szívdöglesztő kinézettel bemosolyogta magát az ötödik helyre. Szívből gratulálunk, és sok-sok ugyan ilyen mosolyt kívánunk neked, Siwon.

4. Lee Byung-hun

Csak úgy komment nélkül. Szerintem mindenki megérti, miért ő a negyedik.

3. Jang Keun Suk
Sajnos, ez a mosoly csak a harmadik helyezéshez volt elég, bármennyire is érezzük úgy hogy csak állnánk és tátognánk a döbbenettől, ha így nézne ránk. Ha herceg nem is, de udvarhölgynek (úrnak?) még tökéletesen megfelel. :D

2. Gong Yoo
Áhh, a kis lökött, nem kezd semmit az életével, és felettébb gyerek karaktert a sorozatban ki ne szerette volna? És a cuki-cuki mosolyát? :D

1. Lee Seung Gi
Amikor a My girlfriend is a Gumihóban először mosolygott, mindenki úgy érezhette, hogy ketté reped a föld ettől a mosolytól. Mi is így éreztük. Gratulálunk. Virágokat az öltöződbe küldjük.

Ismertető: Buzzer Beat

Pár éve hatalmas KAT-TUN meg Japán zene mániában szenvedtem. Akkortájt kezdtem el nézni doramákat, és természetesen azokra hajtottam, amikben a kedvenc énekeseim is benne vannak. Így került fel a vége sincs megnézni és elolvasni listámra a Buzzer Beat. Azóta mióta felraktam sok idő telt el, de idén végre rászántam magam és megnéztem, azt a 2009-es sorozatot, amiben Kitagawa Keiko játszik Yamashita Tomohisával. Zárójelben megjegyzem: aminek köszönhetőek össze is jöttek az életben, mondjuk azóta már szakítottak is.

Műfaj: romantikus, sport

Epizódok: 11 + Special

Év: 2009

Szereplők: Yamashita Tomohisa, Kitagawa Keiko, Kanjiya Shihori, Mizobata Junpei, Ito Hideaki...

Több infó: >>itt<<

Sztori:

Kamiya Naoki fiatal és profi kosaras és az ARCS nevű csapatnak játszik. Kisebb korában sikert sikerre halmozott, viszont a mostani meccseken mindig alul teljesít, hiába szurkol az oldalvonalról a pom-pom lányok vezetőjeként és Naoki cégének titkárnőjeként dolgozó Natsuki, Naoki barátnője.

Shirakawa Riko hegedűművészként próbál megélni, kevés sikerrel, ezért a fuvolán játszó barátnőjével, akivel együtt is lakik, részmunkaidőben egy könyvesboltban tengetik napjaikat.

Egyik nap együtt utaznak főhőseink a buszon. Mindenki ugye arra számít, hogy majd ott észreveszik egymást, vagy csak pár szót váltanak, de nem így történik. Naoki véletlenül elhagyja a telefonját és Riko találja meg, de a telefont átvenni nem Naoki megy, hanem az ARCS edzője Kawasaki Tomoya, aki elkéri Riko számát, és erősen megkörnyékezi a lányt.

Végül, hogy ne egyen minket a fene, egy parkban (ahol Naoki önszorgalomból kosarazik) összefut Rikóval, aki teljesen oda meg vissza lesz Naoki kosártudásától és rajongónak kiáltja ki magát. Barátok lesznek, akik néhanapján összefutnak s jókat beszélgetnek, de mindkettejüknek van vagy épp kialakulóban van egy kapcsolata, és a karrierjük sem áll túl fényesen. Hogy hogyan alakul tovább a sztori? Nézzétek meg. :D

Whalemény:

Szeretem a kellemes sorozatokat, ahol nem világrengető szenvedéseket láthatunk, eltúlzott szerelmi vallomásokat, rengeteg sírást, bezárkózást, és a szerelmesek örökre szét szakítani akaró bonyodalmat, ami néha már már inkább bosszantó, mint valós. Pont ilyen erős túlzásoktól volt mentes a Buzzer Beat. Totál természetes volt az egész, mintha két tök átlagos ember szerelmi életébe csöppentünk volna bele. Kihagyták a klasszikusnak számító első látásra beleszeretek közhelyt is. Ugyan raktak bele egy igencsak idegesítő plakátot a parkba, ahol Naoki és Rika találkozgatott. Ilyen felirattal: "Love makes me strong". Ez egy nagyon durva, leírjuk a nézőknek miről fog szólni a dorama húzás, amit elég szánalmasnak éreztem. És a végén újra visszajött, nagyon erőltetett módon.

Naoki és Riko karaktere is teljesen átlagos. "Átlagos" gondokkal (megélhetés, álmok kergetése, barátok/barátnő szerzése). Nem hiányozhat mellettük az aktuális ribi sem, akit minden éles szemű női egyed simán kiszúr és akinek a fél kosárcsapat meglesz a sorozat végére: Natsuki, a cuki srác: Shuji, a bolond barátnő: Ebina, és a hősszerelmes: Tomoya.

Az első rész alapján az gondoltam, hogy a fél sorozat abból fog állni, hogy kosaraznak, zsákolnak, izzadnak, aztán rájöttem a sorozat negyede lesz ez, de nem éreztem soknak, sőt az öltözős jeleneteknek kifejezetten örültem, a zuhanyzósoknak még jobban. :D A színészek teljesítménye átlagosnak mondható, nem voltak se rossznak, se kiemelkedőnek mondhatók, a zene pedig tökéletes passzolt a sorozathoz, nem úgy mint YamaPi haja.

Ha valaki még mindig nem döntötte el, hogy megnézi, az sürgősen tegye fel a listára, mert egy nagyon könnyed, és élvezetes sorozatot láthat majd.

Felirat: Egao Fansub az SP részhez még nem találtam feliratot.


Pontozás:
Cselekmény: 10/10
Színészek: 10/8
Zene: 10/8

TOP7: legkedveltebb koreai dorama 2012-ben

Így lepődtem meg az eredményen

Idén az Arirang TV készített egy 3 hétig tartó felmérést a honlapján, amiben arról faggatták a nemcsak koreai nemzetiségű rajongókat, hogy melyik a kedvenc doramájuk. Ez alapján kiderült mi a nemzetközileg legkedveltebb hét dorama.

Sorrend nélkül sorolom:

- Boys Over Flowers

- You’re Handsome

- Coffee Prince

- Goong

- Sungkyunkwan Scandal

- Full House

A legelső helyezett pedig nem más lett mint: Secret Garden.

Amikor megláttam ezt a hetes listát eldöntöttem, hogy megnézem mindent, hogy felállíthassam az én TOP7-em. Eddig négyet sikerült elfogyasztani, ebből azonban nálam, már így is elhúzott egy.

A sorrendem ezekből:

1. You’re Handsome - (eddig ez a sorozat visz nálam mindent a koreai doramák közül)

2. Secret Garden - (a történet maga egyszerűsége - már ha lehet a misztikus rész miatt egyszerűnek nevezni - és a karakterek szerethetősége teszi nagyon élvezhetővé ezt a sorozatot)

3. Coffee Prince

4. Boys Over Flowers - (mert a japán változat számomra sokkal jobban fogyaszható, Lee Min Ho főszerepben meg nekem nagyon nem volt bejövős és a sorozat hossza is idegőrlően hosszú lett)

Viszont, ha más doramákat is bevonok ebbe a listába kicsit másképp alakulnak a dolgok:

Ti meg mit bámultok?

1. You’re Handsome (mint mondtam No.1 :D)

2. Secret Garden

3. Coffee Prince

4. Dream High - (szigorúan az első évad)

5. My girlfriend is a Gumiho

6. Marry Me, Mary!

7. Playful Kiss

Amik ezen a listán nincsenek, azok nem igazán fogtak meg, vagy nem tetszettek, esetleg utáltam őket:
Ilyen például - jöhetnek a kövek, ne sajnáljátok - My Girl, IRIS, Boys Over Flowers, Dream High 2. Ezekből talán, amit tényleg szívből utáltam a My Girl... nem tudom ki képes végig élvezni a sorozatot, de tényleg minden elismerésem annak, aki igen.

Nektek mik a kedvenceitek? Vagy melyik sorozatot nem szerettétek?

Filmajánló: Kimi ni todoke / From Me to You

Animések és mangások körében egy igen ismert alkotásról lesz szó, méghozzá a Kimi ni todoke lájv eksön filmjéről. :)

Rendező: Kumazawa Naoto
Év: 2010
Játékidő: 128 perc
Szereplők: Tabe Mikako, Miura Haruma ...
Több infó: >>itt<< és >>itt<<

Sztori:

Kuronuma Sawako kiskorától kezdve "ki volt közösítve". Mindenki, akire rámosolyog elnézést kér tőle és lehetőség szerint át rohant az út túloldalára. Sawako, ha mosolyog leginkább a Körben lévő, tv-ből előmászó, halott kis csajra hasonlít. Ezért amikor elkezdi a középiskolát, ráaggatják a Sadako "bece" gúnynevet.

De menjünk egy kicsit előrébb a történetben: Az első iskolai napon, amikor még senki nem tudott róla semmit, összetalálkozik egy sráccal, akin ugyan olyan egyenruha van mint rajta és látszik, hogy fogalma sincs merre kell mennie. Sawako készségesen oda suttogja neki a irányt. Sawako elmosolyodik, - nem Sadakót idéző mosollyal - de érdekes módon a srác nem rohan sehova és nem kér elnézést tőle. Emiatt a mosoly miatt, srác totál belezúg Sawakóba, az pedig csak hab a tortán, hogy kiderül egy osztályba kerülnek. Kazehaya - a srác - odafigyelésének köszönhetően a mindenki által félt Sawako lassan barátokra tesz szert, beilleszkedik az iskolába. Kazehaya azonban elég (vagy túl) türelmes - lehet inkább töketlen - lévén nem bombázza érzéseivel a lányt, és természetesen akad Sawakónak riválisa is, hogy ne csak Kazehaya √2 tempójával legyünk elfoglalva.

Vélemény:

A film alapjául szolgáló manga 2006-ban jelent meg, és a történet azóta is tart. Az két évadot megélő anime nagyjából a 42. fejezetig dolgozta fel a mangát. Most már a manga a 66. fejezetét tapossa. Ami enyhén szólva, rémisztő, mert mind a manga, mind az anime rettentően lassú. A főszereplők alapból nagyon szégyenlősek, ezért lassan oldanak meg minden konfliktust, így mit is csodálkozom ezen. De a fejem a falba vertem, amikor végignéztem az anime első évadát, hogy hogyan lehet így vége egy ilyen hosszú sztorinak.

A második évad egy csöppet pörgősebb lett, így kicsit jobban élvezhető volt. Viszont nem hiszem, hogy tovább kellett volna folytatni a mangát. Igaz, voltak még elvarratlan szálak, például Ryu és Chizu kapcsolata, vagy hogy mi lesz Kenttel, de azokat le lehetett volna rendezni előbb is. Csak ugye lassú víz partot mos elv miatt, nem lettek. Sawako és Kazehaya kapcsolatának újabb fázisához érve, csak tétovázást, sok-sok pirulást, és egymásra mosolygást láthatunk a 42. fejezet után. Senki ne értsen félre. Nem azzal van a bajom, hogy nagyon könnyen zavarba jönnek mindketten, meg túl kombinálnak. Mert mindenki ezt csinálja igazából egy kapcsolat elején, de szerintem ők alapból a túl túl pirulós és kombinálós állapotban vannak. Mindezektől eltekintve végig néztem az anime mindkét évadát, és nem raktam félre. Szóval valamilyen szempontból nagyon aranyosnak és élvezhetőnek tartom a történetet, és a szereplőket is megkedveltem. Olyannyira, hogy nem is volt kérdés, hogy megnézem-e a live action filmet.

A film:

A manga első 27 fejezetét dolgozza fel, tehát igencsak a történet elején járunk, viszont azt nagyon élvezhető formában adagolja. És a zárása azt hiszem, mindenki számára kielégítő. Nem érezzük, hogy megalszik a tej a szánkban nézés közben és a megfelelő színészeket választották a karakterekhez. A legjobban Chizuval és Ayanéval voltam meg elégedve. Ryu az animében kedvenc volt, itt viszont nekem kicsit vesztett fényéből, bár nem tudom megmondani miért, hiszen semmi gond nem volt a színész játékával, a külsejével meg még annyi sem. Váhh ><. A Kazehayát játszó színész (Miura Haruma) korábban a Crow zero II-ben nézett csúnyán és bunyózott, így ebben a szerepben nagyon érdekes volt őt látni. A filmben nagyon tetszett a japán iskolai környezet természetes bemutatása és a film látványvilága is piros pontot kap.

Érdemes az anime, manga, film hármas közül a filmmel kezdeni a Kimi ni todokézést és utána ha tetszett, eldönteni, hogy szüksége van-e az embernek erre a sztorira lassabb, - néha bosszantó - és rajzolt változatban is. Jah, és el ne felejtsem! A stáblistát mindenki várja meg a film végén, mert közben és utána még láthatunk pár képsort a szereplőkről. :)

Trailer:

Anime zenéje: Hát nekem egyik opening és ending sem jött be igazán. Talán ez a leginkább elfogadható mind közül: http://www.youtube.com/watch?v=rYmrbozOnA8

Film zenéje: A háttér zene nagyon kellemes volt, viszont az ending nem hagyott bennem mély nyomot.

http://www.youtube.com/watch?v=t3CpFJ88nQ8

Felirat:

Angol felirattal az egészet felpakolták youtubera.

Magyarul, égetve: http://srsfcknbsns.wordpress.com/2011/03/20/kimi-ni-todoke-live-action/

A film pontozása:

Cselekmény: 10/9

Színészek: 10/8

Zene: 10/8

Könyvajánló: Murakami Haruki - A határtól délre, a naptól nyugatra

Már pár hónapja nagyon nehezen tudom rávenni magam, hogy neki üljek egy-egy regénynek. Egy ideje mangák, meg Oxford bookworms könyveken kívül nagyon mást nem olvastam. Aztán egyik nap egy hirtelen ötlettől sugallva levettem a polcról Agatha Christie-től a Halloween és halál című könyvet, ami történetesen párbaj könyv is, és nagyon meghozta a kedvem az olvasáshoz. Most mégsem arról szeretnék írni, hanem az utána olvasott regényről, Murakami Haruki - A határtól délre, a naptól nyugatra című könyvéről.

Elég régóta szemeztem már az íróval, mert szeretek ázsiai íróktól olvasni. Sokszor van, hogy csalódom bennük, de néhánynak olyan megfoghatatlan hangulata van, ami miatt mindig szeretnék más írótól is olvasni, akár csalódom, akár nem.
Mindig, amikor könyvtárba megyek megnézem a népszerű könyvek polcát, ahol a most felkapott írók könyveit rakják ki, ha éppen végre valaki vissza viszi, mert azok általában nincsenek bent. Nagyon nagy mákomra, amikor bementem a könyvtárba pont bent volt, Philip K. Dick - A Titán játékosai mellett, így mindkettőt elhoztam. :D

A könyvben egy egyke fiú Hadzsime elmeséli életének egy nagyobb szeletét. Fontos volt kiemelni, hogy Hadzsime egyke, mert akkor, amikor ő született minden családban legalább két gyerek volt, és a legtöbben furcsának tartották azokat, akik egyedüli gyerekek. Hadzsimének ezért egy barátja sem volt, addig amíg Simamoto meg nem jelent. Mindketten egyedüli gyerekek, és egyiküknek sincs barátja, talán ezért is lett nagyon szoros a kapcsolatuk Azonban az iskola végével mindketten máshova jelentkeztek tovább tanulni. Hadzsiméék pedig el is költöznek, így elváltak egymástól.
25 év elteltével Hadzsime kiküzdött magának egy kis boldogságot, családja lett és olyan munkát végez, amit szeret csinálni.  Simamoto ekkor bukkan fel, felforgatva ezzel Hadzsime egész addigi életét.

Mindig úgy érzem nagyon nehéz dolgom van, ha olyan könyvet olvasok, ami egyszerűen tetszik, de nem tudom megfogalmazni, hogy miért. Mindig ujjongok, ha sikerül a megfelelő szóval körül írnom, azt amit gondolok, de ez általában 50%-ig sikerül. Most azért megpróbálkozom vele. :D
Alapjáraton nem kedvelem a melankólikus/szomorú hangvételű történeteket. Ez is valamennyire ebbe a kategóriába sorolható, mégis érdekelt, hogy mi lesz Hadzsimével. Nem azért, mert annyira hihetetlenül imádni való karakter, hanem ezért, mert a maga módján egy egyszerű ember, akinek vannak hibái, és érzései, amik végig kísérik az életét.
Simamotót kiskorában még igen, viszont felnőttként már nem kedveltem. Nem azért, mert ő a csúnya gonosz harmadik, aki elcsábít egy családtól az apát és férjet, hanem mert nem szeretem a hozzá hasonló nőket. Minden nőnek titokzatosak kell lennie valamennyire, de ő nem titokzatos volt, hanem egyszerűen nem mondott magáról semmit. Megfoghatatlan volt Hadzsime számára és mivel ő mesélt, ezért számunkra is az lett. Csak találgathattunk, hogy mivel foglalkozik, milyen élete volt. Még mindig nem tudom eldönteni, hogy a logikám szerint kikövetkeztetett háttér valós-e, és ez nagyon bosszant. A végére már azt sem tudtam eldönteni, hogy mi valós és mi nem az. Tudom elég ellentmondó, és logikátlan ezek után, de azért is volt számomra megkapó az egész, mert nem tudtam sokszor biztosat következtetni, biztosnak vélni bármit is.

Már alig várom, hogy elolvashassam Haruki leghíresebb könyvét a Norvég erdőt. Megpróbálom majd valahol olcsón beszerezni.

Legnézettebb koreai sorozatok (2011)

Mint minden évben, az előzőben is összeállítottak egy listát, hogy Korea hány százalékát volt képes egy-egy sorozat leültetni.

2011 - Legnézettebb doramák:

1. Smile, Donghae – 36.4%, Csatorna: KBS

2. Secret Garden – 30.2%, Csatorna: SBS

3. Ojakgyo Brothers – 25%, Csatorna: KBS

4. I Believe In Love – 23.6%, Csatorna: KBS

5. Women of Our Home – 20.3%, Csatorna: KBS

6. Only You – 19.5%, Csatorna: KBS

7. Princess’ Man – 19.3%, Csatorna: KBS

8. Flames of Ambition – 19.1%, Csatorna: MBC

9. Deep-Rooted Tree – 19%, Csatorna: SBS

10. Sign – 18.7%, Csatorna: SBS

Ha belegondolunk, hogy Korea lakossága közel 50 milla, és abból kivesszük azokat, akik nem néznek tv-t: például: betegek, gyerekek, akik épp dolgoznak, nagyon durván vonjuk le a lakosság felét. Ennek a félnek nézzük a 36%-át. Még akkor is elég durva nézettségi számot kapunk.
Nem csoda, hogy idehaza nem talál piacot rengeteg énekes, színész. Mennyi is Magyarország lakossága? Nagyon durván 10 millió... Ennyi. :D

Ezeket a nézettségi adatokat látva, nem ment rosszul tavaly a KBS-nek. Mondjuk az SBS is kicsit befurakodott, hogy megmutassa azért ő is van. A tavalyi legnagyobb dobása a Secret Garden volt.
Az MBC-nek csak egy helyett sikerült kiküzdenie. 2009-ben náluk futott a A Silla királyság ékköve, 2006-ban a Goong, és 2003-ban a A palota ékköve is. Utóbbi itthon is nagyon népszerű volt. Emlékszem egyik tanárom is mondogatta, hogy nézzük, mert mennyire jó. Azóta se láttam egy részt sem belőle, de ami késik...