Az elmúlt 5 hét folyamán két körre bontva próbáltuk feltérképezni országunk doramanéző közönségének kedvenceit. Az első kör eredményeit nézve elmondhatjuk, hogy szerencsére változatosan nézünk sorozatokat, így nem csak a nagy nevek alkotásai érnek el hozzánk, hanem akár egy sima kábeltv-s alkotásnak is utána nézünk és szép számmal fogyasztjuk is :)
Azonban az első körben kialakult TOP5-öt továbbküldtük egy végső szimpátia szavazásra, melynek eredménye pár ponton meglepő fordulatokat hozott.
(az első kör eredményeit >>ITT<< nézhetitek meg)
De kezdjük először is a sorozatok pontozásait:
Átlagban a régebbi sorozatokat többen láttátok, viszont az újabbakat magasabb potszámmal láttátok el a lehetséges max. 5 pontból, így elmondható, hogy még a "leggyengébb" pontotok is 3.5 felett végeztek.
Filmek tekintetében:
Itt már többen jeleztétek, hogy még nem láttátok az adott alkotást, viszont itt már jobban érződnek az aktuális "trend"-ek is, illetve az egyes filmek reklámja. 2016 második fele szinte csak a Train to Busan sikereiről szólt, így meg is kapta a legjobb pontszámot, míg a többi alkotásra egy "egész jó" plecsnit adtatok :)
A színészek és színésznők terén jött pár változás az első körhöz képest, kicsit felcserélődtek az erőviszonyok, úgyhogy nézzük is csak, ki "nyerte" a második kört.
Színészek:
Míg az első körben Jun Ki 26%-kal tarolt és Ji Sung mindössze 18%-kot kapott, itt most Ji Sung vette át a vezetést :)
Színésznők:
Ha Ji Won 27%kal zárt az első körben, azonban a mostaniban a 4. helyre esett vissza, és helyette egy hajszálnyival, de Park Shin Hye került az első helyre szerintetek.
Plusz kérdésünk volt még a TOP5 betétdal közti szavazás, aminek eredménye a következő lett:
Mostani eredményünk szerint a Goblin betétdala lett a legsikeresebb, míg a Moon Lovers száma csak a 3. helyre tudott befutni.
Nem kötelező kérdéseinkre is szép számmal válaszoltatok, melyből kiderült, hogy jó sokan vannak azon követőink, akik a sorozatokkal együtt a KPOP-ot is ugyanúgy figyelemmel kísérik, illetve más nemzetek alkotásait is szívesen nézik.
Összegezve ezen 5 hetet: Nagyon jó érzés volt, hogy ennyien részt vettetek a szavazásunkban és főleg az, hogy ennyire szeretitek a koreai film/sorozatipart :)
Sok-sok kellemes kommentet is hagytatok számunkra, illetve ötleteket a jövővel kapcsolatosan. Kiemelnék ezen kommentek közül egyet:
"Most a szavazással kapcsolatban, én személy szerint kíváncsi lennék a TI minden idők 5 legjobb/kedvenc színészére, színésznőjére, sorozatára, filmjére és betétdalára. Akár külön-külön, hogy nektek melyek tetszettek :) Hiszen a Ti véleményetek is számít :) "
Admin társaim nevében erre csak annyit mondanék: rajta vagyunk az ügyön ;) részletek hamarosan.
De jöjjön csak a másik legfontosabb része a zárásnak: NYEREMÉNYJÁTÉK eredményhirdetés :)
Gratulálunk szerencsés nyerteseinknek, kik nem mások, mint:
Whalemények naptár:
Producerek OST album:
Kérlek, figyeljétek majd a szavazás alatt megadott email címeteket, mert arra megy majd az üzenetünk az ajándékokkal kapcsolatosan ;)
Sziasztok!
VálaszTörlésElőször is köszönöm a munkátokat, másodszor, gratulálok a nyerteseknek, harmadszor, türelemmel várom, várjuk a Ti választásotokat :)
Ezt már ti is tudjátok lányok, hogy PSH-t messzire elkerülöm, meg sem nézem a sorozatait, de úgy tűnik, a magyar nézőknek ő tetszik. Nem értem miért, mi olyan jó benne, amikor van még jó pár, sokkal jobb színésznő. Végül is mindegy :)
A zenével maximálisan egyet értek. A szavazás előtt végighallgattam az összes betétdalt, még azon sorozatokét is meghallgattam (ha nem is mindet), amelyeket nem láttam. Nekem egyértelműen az összes közül a Round and Round tetszett. Nem éppen azért, mert friss, hanem mert számomra kicsit különb a többitől.
Férfi színészekről a részemről no comment. Csak Ji Sungról: egy sorozatban láttam és abban tetszett.
A sorozatokról: a Goblin egy jó sorozat, nálam az 5*-os sorozatok között van, de azon belül is valahol a 15. helyen :D A Kill me-t nem láttam. Egyszer megpróbálkoztam vele, és kb. az ötödik percig jutottam. Lehet, egy nagyon jó sorozat, de engem nem fogott meg.
A filmek közül sajnos egyet se láttam.
Legalább most már tudjuk, melyek a magyar nézők kedvencei. :)
Szép estét Nektek!
Üdv, GTO
Szia :)
TörlésNem vagy egyedül a PSH "nem kedveléseddel"...én 2 sorozatot néztem meg vele....azóta kerülöm a sorozatait. Számomra Ha Ji Win, Shin Min Ah, Gianna Jun, Gong Hyo Jin illetve Moon Chae Won (de még sorolhatnám!!) sokkal jobb teljesítményt nyújtanak...első kettő a kedvencem. Én speciel nem tudom megérteni a Lee Min Ho imádatot...eleinte kedveltem de már őt is kerülöm. Többnyire. Song Joong Ki fényévekkel jobb nála...ezért ajánlanám neked a Werewolf boy c.filmet. Nagyon jól alakított benne :)
Köszönöm az oldalnak a játékot, érdekes volt látni a véleményeket :)
화이팅 a jövőben is :)
Hello!
TörlésÉn is két sorozatot láttam tőle, az egyik éppen az, ami bekerült a Top5-be. Még tetszett is volna az a sorozat, ha kicsit több szerepet kapott volna az igazi Go Mi Nam, és ha nem egy félnótásnak tűnő fiút valósított volna meg.
Színésznők közül szerintem is sok tehetséges van. A most futó Strong woman Do Bong Soon-ban főszereplő színésznőt is egyszerűen imádom. A szememben nagyon nagy tehetség. Pont azt szeretem egy színészben, ha el tudja magát nekem adni. Ha azt látom és érzem, hogy teljesen bele tudja magát élni a szerepbe és elfeledteti velem, hogy ő XY színész, színésznő. Én ezt választottam szempontként e két kategória megítélésénél... Lehet, sok nézőnek a külsőség számít inkább, vagy ezt helyezik előtérbe.
Én se kedvelem Lee Min Ho, habár a második körben neki adtam egy voksot, a Faith-ben és a City Hunterben nyújtott harcművészeti alakításáért. :) Csak ezért szavaztam rá. Egyébként az első körben inkább időseb színészekre szavaztam és két fiatalra, akik sajnos nem kerültek be.
Üdv.
Yeee, Ji Sung, igen! Na, ő tehetséges! Lee Min Ho karizmatikus lehetett volna, ha az a volna ott nem volna. Pl. a City Hunter első részében tisztára Heath Ledger jutott eszembe róla. De túl egysíkúan játszik, a legutóbbi sorozatban meg egy semmilyen, ugyanúgy "jinja"-zó fazon. Ami meglepő, hogy a férfi színészek közül nem szerepel pl. Lee Jong Suk (I hear your voice, W, Pinocchio), Park Bo Gum (Love in the moonlight, ugye?), Park Hyun Sik (Hwarang, Strong woman Do Bong Son) - ő pl engem Ji Sung-ra emlékeztet, a mimikája tök olyan átütő, csak még nem elég kiforrott, Park Yoo Chun (Sungkyunkwan Scandal, The girl who can see smells).
VálaszTörlésNői színésznők: Park Shin Hye szerintem nagyon bájos és sokat foglalkoztatott, nem tehetségtelen, az biztos, de vannak nála jobbak. A népszerűség viszont nem csak ezen múlik. Shin Min Ah most is játszik valami jövős sorozatban, az ő bája teljesen olyan, mint Julia Robertsé, annyira természetesen hoz egy karaktert, hogy úgy tűnik, ismered. Aki még most jön föl, és szerintem nagyon jó, az Lee Sung Kyung (mint az egyetem :), az ellenszenves karaktereket is nagyon jól hozta (Cheese in the Trap, Doctors), de a Weightlifting Fairy Kim Bok Joo-ban is nagyon jó. Maga a sorozat is, nagyon élveztem, hogy több bevett romantikus elemet ütöttek agyon benne. :)
Ja, és még Go Mi Nam-hoz hozzáfűzve: ezerszer többre tudtam értékelni a Coffee Prince-ben játszó csajt, aki fiús lányként, és fiúként is hihető volt, mint az ilyen idegbajos, motyogó, húzódozó fiúruhás űrlényeket (és itt a Sungkyunkwanban is hibák voltak), akik csak azért nem buknak le, mert mindenki vak körülöttük és jóhiszeműen úgy tesznek a nézők is, mintha elhinnék a témát. De tény, hogy még a felnőtt női szívet is megdobogtatta a rocker hogyishívják színész, mikor olyan dühösen nézett. :)
Kedves Névtelen!
TörlésEgyetértek. Én egyszer azért szeretnék választ kapni arra a kérdésre, hogy PSH miért is jó :)
Igen, Go Mi Nam megformálása abszolút nem sikerült jóra, se a másik sorozatban lévőé. Én a Coffee prince-t még nem néztem teljesen végig, de egyszer befejezem. Amennyit láttam belőle, én valóban azt hittem, hogy ő valójában fiú :)
Egyébként nekem most lett meg a Top5 színésznő kategória, mert eddig csak Top4 volt :D Méghozzá Lee Ha-Na személyében lett kerek a kör. Őt most a King of high school-ban (A suli királya) fedeztem fel, és remek színésznő. A Voice-nak is ő a főszereplője, szerintem azt is meg fogom nézni. Egyelőre a most nézett sorozat tőle triplán meglepetés számomra: az ő alakítása, a férfi főszereplő Seo In-Guk-é, valami zseniálisat művel benne az a pasi (vagy csak nekem tűnik annak, mert például a Shopping King Louie-ban többször azt tapasztaltam nála, inkább van kedve mosolyogni, mint olykor komolynak lenni, de lehet csak a szerep miatt), illetve a történet is szuper. Engem legalábbis megfogott. Nem tudok unatkozni egy percet sem benne, s nekem ettől jó sorozat egy sorozat. Arról már nem is beszélve, hogy a fordítók is kedvesek. :) Néha egy-egy jelenetnél zárójelben "figyelmeztetnek" bennünket és ilyenek :) Mindenkinek ajánlom. Én tartottam egy kicsit tőle, egy ideig a tervezettek listáján álldogált a sorban, aztán oly szinten vonzott magához, hogy nem bántam meg, amiért elkezdtem. Még van tíz rész hátra, kíváncsi vagyok mit hoznak ki még belőle :)
/A Hello, my teacher-t befejeztem. Tényleg jó lett a vége :)/
Üdv.
GTO KT, az ajánlásodra elkezdtem nézni ezt a King of High School-t, és bár érdekesnek indul, a második rész végén pl. jókat röhögtem, nem tudom, bírni fogom-e cérnával. Csak vikin van, és az most ad blocked detected-el nyaggat, eddig nem volt ilyen problémám vele, sose blokkoltam a reklámait, nincs is ilyen progim, de most 10 percenként megállít, és nem tudom lelőni. Nagyon bosszantó. Lehet, elő kéne fizetni, bár eddig nézni lehetett reklámostul is.
TörlésSeo In Guk-ot én nagyon nem szeretem. Ha jól emlékszem, abban a szellemes filmben volt ő a másodhegedűs, érthetetlen pálfordulással, és egysíkú játékkal. A Shopping King Louis-t én is láttam (a legjobb része a 10. volt), de nekem alapvetően az a bajom a színésszel, hogy nem találom vonzónak. A bal szeme néha felakad, és amikor ilyen felemás szemmel néz, ne adj'Isten csókol, akkor brrr... kiráz a hideg. Amikor meg mosolyog, a tokáját düllesztve, akkor úgy néz ki, mint egy jóllakott béka, vagy gyík, nem is tudom. :)
A csaj: bár olyan bájos lennék, mint ő. :) Egyenlőre bejön, mást még nem láttam tőle.
PSH nem tehetségtelen színésznő, jól tud ő játszani, és mellé nagyon bájos is. Ennyi elég a sikerhez, tekintve, hogy mennyi tehetségtelen, de szép alak tűnik fel benne. Ez valami őrületes, túllihegett mánia a koreaiaknál, úgy nézem, el vannak szédülve a másik arcbőrétől, meg ilyesmi. Gáz.
Én most több szálon futok, ami sorozat nincs feltöltve, arra várok, másba kezdek. A Sassy go, go! pl. sokkal jobb, mint arra számítottam, szeretem a szövetségek és barátságok kialakulását látni. A főgonosz kiscsaj ugyan el van túlozva, a rehabilitása is túl gyors, de rájöttem, a vetélytársnők miért szebbek, mint a főhősnők. A piszok húzásaikat különben nem tolerálná a szépségmán koreai nézőközönség. :D
rehabilitálása... így jár, akinek az esze többfelé jár. :)
TörlésHello!
TörlésKöszönöm, hogy válaszoltál :) Először is, én is több sorozatot nézek egyszerre. Igen, én is úgy állok hozzá, hogy amit most fordítanak, arra türelmesen várok, ami pedig készen van, annak neki futok :)
A lejátszóról: Nekem Chrome-on, a 7. részig minden rendben volt a sorozatnál, de a 8. résztől az Exploreren kell néznem. Ja a sorozat-barat.club-ra regisztrálva vagyok (ott nézem többségében a sorozatokat), én is a viki-n lévő reklámok elkerülése miatt is választottam ezt a remek oldalt :) Így már csak ritkán fordul elő lejátszási hiba, s ha nagyon meg akarnék nézni egy sorozatot, akkor legfeljebb Youtube-on angol felirattal megnézem. Ezzel csupán annyi a gondom, hogy YT-re szinte miniatúr formában és kissé torzított hangon rakják fel őket, mint a kiszemeltemet is a Choesoni X-akták történelmi-földönkívülis sorozatot is :( Ha más nem, akkor megnézem úgy, ahogy van.
Seo In Guk: Nem vagyok oda érte, sőt egyik koreai színészért sem, az én rajongásom inkább a karakter megformálására fókuszál, mint a külsőre. Tartottam tőle, hogy milyen pofákat fog vágni, s hogy fog játszani. Elég viccesen fogalmaztál :) Ebben a sorozatban le a kalappal előtte: amikor gyerekesnek kell lennie, akkor gyerekes, ha dühösnek, akkor tényleg dühös, amikor férfiasnak, akkor az... Számomra ő, és csak ebben a sorozatban, kellemes meglepetés. De talán leginkább maga a történet tetszik nagyon, s az fogott meg. Én hajlamos vagyok arra, hogyha nagyon jó a cselekmény, s azt szuperül kivitelezik a filmben, ebben az esetben az szinte teljesen felesleges, hogy kik a színészek. Le Ha-Na ügyes és Seo In Guk is (ebben a doramában).
A Shopping King Louie-nak nagyon szeretem a Tigermouth betétdalát :) Nagyon eltalálták a történethez. Igen, az a bizonyos 10. rész :D Hát igen. A suli királyában jobban játszik. Ha esetleg nem oldódnának meg a lejátszási gondok, és nem vagy fent az ajánlott oldalon, akkor egy e-mail cím megadása után, tudok küldeni meghívót neked, ha szeretnéd :)
Nekem a Hwarang volt a sokadik utolsó csepp a pohárban, amikor egy sorozatot a bájos pofikkal akarnak eladni. Kiakadtam rajta rendesen. Pl. a Fated to Love You férfi főszereplőjének is érdekes frizurát kreáltak, melyről Oscar Wilde jutott eszembe, aztán egy jobbat sikerült összehozniuk a sorozat felétől. De mégse foglalkoztam vele, mert jól játszott, s ez elterelte a figyelmemet, és a történet is aranyos volt. :) De a Hwarang nekem lapos volt, s nem bírt jelentőséggel számomra hány cuki pofa volt benne.
Na, én meg a Sassy go go-t hagytam abba :D Csak az első részig jutottam :) De lehet adok neki még egy esélyt valamikor. :)
PSH, két sorozatát végigszenvedtem. Lehet, hogy bájos, de én nem érzékelem. Egyszerűen magát a színésznőt sem bírom.
Nekem is feltűnt, hogy férfi-női színészeknél fontos a külső megjelenés, a szépség. Ezt leszámítva, nem bántam meg, hogy áttértem az ázsiai sorozatokra. :) Más világ, de egy jobb világ, számomra :)
Szia!
TörlésAzt hiszem, szétoffoljuk a posztot. :)
Mostanában tudatosult bennem, hogy talán azért tetszenek nekem nagyon az ázsiai sorozatok (ezen belül főleg a koreai, néztem másikat is, de a nyelvük fogott meg, szép, dallamos, a kínaiak összeszorított fogakkal sziszegnek, a japánok meg csikcsakcsacsognak, nem tetszik), mert olyanok a szereplőik, mint a Simek a Sims játékból, aranyosak. :) És mert jelen van az a jóindulat, ami nem jellemző a pl. amerikai sorozatokra (ott a velejéig romlott, rosszándékúnak jól oda kell csapni, megalázni,eltiporni stb), a Shopping King Louis egy jó példa erre, emlékszel nyilván a 3 tolvaj diáklány esetére, hihetetlen humánus "büntetésük" volt. Megvan még a tisztelet, ami hiányzik már jobbára mindenhol, de itt vicces, ahogy az idősebbek odacsapnak, vagy pöffeszkednek, és ér nekik. No meg, nem olyan kiégett, romlott szexualitásuk van, bár néha túlzásba viszik az ártatlanságot is (nem hiszem el, hogy nem látnak a nők elég férfi felsőtestet, meg pornót, már bocs).
Köszi az ajánlatod, még az átalakításakor regisztráltam a sorozatbarátra (azóta is áldom az eszemet), de az ottani linkek mind a viki-re mutatnak, és ugyanazzal az egy perces késleltetéssel szembesülök, pedig nincs is ad blockerem. Régebben reklám nélkül lehetett a viki-s linkeket is megnézni, most nem tudom mi van, de kevés az időm a megoldásokat, meg hibákat keresgélni (gépelni gyorsan tudok :).
Ó, a Fated to love you nekem tetszett. Jó kis történet volt, azt kivéve, hogy olyan borzasztó szindrómát adtak a férfi főszereplőnek, amivel legfeljebb 10 boldog év után vegetálni fog a felesége örömére.. b+. A színész meg tényleg fura volt, de jól játszott, csodálkoztam is, hogy másban még nem láttam szerintem.
PSH (utóirat: hülye - így is lehetne a rövidítés) engem Sophie Marceau-ra emlékeztet, az arca pont olyan bájos volt. Engem ő nem annyira idegesít, a Doctors volt az, ahol feladtam, mert a 10 részig már annyit bőgött, és olyan rondán, mint egy tucat másik sorozatban összesen, a végéig elég lett volna annyi szamárordítás, nem érdekelt a szenvedésük az infantilis dokijával, meg a szóbasemjöhető riválissal. Az agysebészeti "tevékenysége" meg egészen ingerültté tett. Nála sokkal jobban idegesít amúgy Gong Hyo Jin, akit akkor hívnak úgy látszik, ha feltörlőrongy kell. Minden nyomorult sorozatában, amit láttam, ő az aktuális kapcarongy, aki a végletekig megalázkodik, de olyan durcás pofával, hogy nem tudom pozitívan értékelni, és kitartásnak se venni a vergődését. Ez a Jealousy Incarnate-ben is így van, de most végre enyhébben. (Az is amúgy egy egész jó sorozat, először izgultam rendesen egy szereplőért, a tv-s bemondó felvételi vizsga alatt. A sárba dagonyázó férfiakat, és Jo Jeong Seok-ot pedig elképedéssel figyeltem. Ez a pasi se a kedvencem, de le a kalappal a tehetsége előtt -pl. amikor részegen csak nézi a csajt a munkahelyi hálóban; semmit se csinál, csak nézi, de olyan fájdalmasan, hogy hú)
A Sassy go, go-ról én azt hittem, valami kis bárgyú tini nyervogás lesz, de egész meglepődtem. Igaz, hogy a férfi főszereplő már megint úgy néz ki, mint egy ugróegér (főleg, mikor mosolygott az előreálló két fogával, meg azok a hatalmas fülek - észrevettétek már, hogy a koreai színészeknél sehol máshol nem látott hihetetlen gyűröttek, formagazdag fülek vannak? - kész voltam, de a barátságok végre tényleg azok benne, nem az van, hogy a legjobb barátod hátbaszúr, meg keresztbe tesz, meg ilyenek. És nagy előnye, hogy rövid. :) Nem húzza-nyúzza a kapcsolat alakulását, mint a rétestésztát.
Amúgy megfigyeltem már, hogy ritkán egyezik a véleményünk, többnyire két szálon futunk, ha olvastam a tiédet, de néhány közös pont már barátságosabbá teszi a másik iránti "szenvet", nem? :)
Majd azért írd meg még, miket nézel, keresem az újabb és újabb érdekességeket. :)
Hello!
TörlésAnnyira nem offolunk, hiszen a témáról beszélgetünk, csak kicsit részletesebben :) Egyébként meg bárki hozzánk is szólhat. De ha mégis zavaró tényezők lennénk bárkinek, akkor elnézést kérek :)
Na, kellett neked a koreaiak külsejét boncolgatnod. A suli királya 10. részében a két főszereplő nő éppen azon viccelődik, hogy a kettős életet élő férfiúnk (Seo In Guk), amikor mosolyog, félhold alakúvá szűkül a szeme :D Illetve lesz még benne más szereplőnek a külső leírása is, de egy jót nevettem, hogy a forgatókönyvíró is gondolt erre. Vagy a színészek :)
Igen, emlékszem. Én is csodálkoztam, amiért ennyire emberséges módon megoldották azt a büntetést. Ritkán látni ilyet. Én már nem is szeretem az amerikai filmeket. Undorító és gyerekes, amit te is mondasz: öljük meg, alázzuk meg a lehetséges legdurvább módon a gonoszat... Ettől a jó lesüllyed a másik szintjére, de hát az agymosás az szükséges.
A másik témával, a szexualitással kapcsolatban: én is ugyanezeket állapítottam meg. Kedvemre van, hogy magát a szexet nem építik bele, hanem inkább a szerelem kibontakozására fektetnek hangsúlyt, a valódi érzelmekre és nem a testiségre. Az az egy-egy csók, kézfogás, ölelés, éppen elég, nekem. S még egy apró megjegyzés: számomra unalmassá válik a sztori, amikor végre összejön a két karakter és néhány percben elintézik a közösen eltöltött idejüket kirándulással, vidámparkban való hülyüléssel, egymás piszkálásával, stb. Itt nem tudom átérezni azt a nagy, nagy szerelmet, hanem csak időhúzásnak érzékelem.
De való igaz, hogy sokszor túlzásba viszik az ártatlanságot. Megeshet, azon az elven vannak, hogy élőben másképpen reagál a nő egy meztelen felsőtestű férfi látványára. Én is zavarban vagyok, ha például a strandon kívül meglátok egy félmeztelen férfit. Nem mintha, mindenhol azok rohangálnának :) S ide kapcsolódik még az a véleményem, miszerint, észrevettem azt is, hogy nagyon jól meg tudják jeleníteni a valóságot. Tehát számos esetben az az érzésem, mintha nem is színészi játékot látnék, hanem egy adott jelenet magából a való életből lett volna beépítve a filmbe. Hiszen az a legjobb forgatókönyv :) Tapasztaltam már a valóságban is ugyanazt, amit ezekben a doramákban látok. Nem azt mondom, hogy szándékosan leutánozzák, hanem azt, hogy odafigyelnek arra, hogy a szituációk természetesnek hassanak. S ez tetszik.
Most már a kérdésedre válaszolva :) A 2017-esek közül az egyik, amit nézek, a Strong woman Do Bong Soon. Tetszik a sorozat, ám a többi hölgy nézővel ellentétben, az én szívemet az igazgató nem dobogtatta meg. Míg a Hwarang-ban vele szimpatizáltam a leginkább, addig ebben, ez a karaktere távol áll tőlem. Nagyon tehetséges színész, de nem lenne az esetem. Próbáltam magam elképzelni egy ilyen férfival, és arra a következtetésre jutottam, hogy otthagynám őt egy idő után. Ahogy a kiscsaj is séremelte, én sem örülnék egy olyan munkahelynek, ahol előnyben részesítenek és egy percet sem kellene dolgoznom, csak azért, mert tetszek az igazgatónak. Szegény nyomozó meg a háttérbe szorult. Pedig érdekelne már, hogy a pszichopatánkkal mit kezdenek.
TörlésA másik idei sorozat a Rebel who stole the people. Na, ebben a sorozatban is megtalálható az az élethű megjelenés, amiről az előbb beszéltem. Pl. amikor Amoge (egyik férfi főszereplő) sír, folyik a taknya, nyála. S milyen precíz munka! Mert tudjuk, hogy ha sírunk, egyúttal az orrunkat is kell fújnunk. Ezt még hiányolom az összes sorozatból. Mert akárhányszor sír egy színész, csak a (mű)könnyei potyognak, amikor tudjuk, hogy ehhez még társul(na) egy másik testi reakció.
Eddig tetszik ez a sorozat is, igaz még az elején járok, de úgy érzem jó lesz.
Egyébként mindig a megérzéseimre hallgatva választok sorozatot, amely az esetek 99%-ban be is jön. A maradék 1% a kíváncsiságom baklövése.
A következő sorozatok, csak tervezettek (a leírásuk alapján egyelőre szimpatikusak):
High School - Love On
Master of study
Hello! Miss
Ghost
Lawyers of Korea
Time slip Dr. Jin
Ami pedig elnyerte tetszésemet, ilyenek, mint: Liar game, The three musketeers, Queen in Hyun's Man, Lie to me, 49 nap, You who came from the stars...
A többi ideit még nem ismerem. Pusztán azért, mert nem jártam utána :) Igen, észrevettem, hogy a legtöbb színésznek gyűrött a füle. Nem tudom, mitől van ez a jelenség. Ezért is igyekszem az energiára, a kisugárzásra összpontosítani, mint a küllemre.
:))
Mindenkitől elnézést, ha túl nyersen, esetleg zavaróan fogalmaztam. Emberi alapfunkcióm az őszinteség :)
Sziasztok! Sosem szoktunk beleszólni szimpla whaleménycserébe, úgyhogy nyugodtan értekezhettek bármiről ami a témába vá :) Csak a támadó hangulatú, már nem a témához kapcsolódó beszélgetéseknél szoktunk közbelépni :D ;)
TörlésKöszi. :) Tök jólesik véleményt cserélni hasonló érdeklődési körű emberrel.
Törlés2017-es sorozatok: a Strong woman Do Bong Soon-t, én is nézem, bár a 10. résznél megálltam, kevés volt a kíváncsiságomhoz már az ottani történés. Az igazgató masszívan manipulál, élőben az ilyentől menekülni kell. A koreai mamókák biztosan jót kuncognak és mosolyognak, amikor a kórházban is sajnáltatja és megjátssza magát, de én már ezt határozottan unom, mikor a csaj sajnálatára apellálnak. A kékszakállú herceg meg egyáltalán nem ijeszt meg, még néztem is, hogy milyen sudár, arcra is szerintem egy modell típusú színész, valahogy nem találom félelmetesnek, így nem is izgulok. Nem tudom, mi lesz a következő részekben, de tippelek: elrabolja a zsaru volt nőjét, vagy nem sikerül neki, és Do Bong Soon-t rabolja el, mert ha elkábítja, vagy leüti, ez sikerülhet neki. Már el is képzeltem, hogy a rácsokat majd hajlítgatja a csaj. :) Bosszantónak találom viszont, hogy ebben a 10. részben a csajban fellángol a nagy érdeklődés az igazgató iránt. És mindez hogy? Hát naaaagy fénysugárban látja, meg ilyenek. Ez az igazán idegesítő. Világosan látta a hibáit, mindig leszólta és nem hagyta magát, most meg rebegnek a pillái és minden átmenet nélkül az óriási fénysugár hatására beleesik egy olyanba, aki addig nem érdekelte. Ezt magyarázd meg. Nem szeretem az ilyet, nem reális, kevés volt az apróság, amivel érzékeltették volna, hogy netán mégis elkezdi érdekelni a srác... jó, a fizikai kontaktus zavarba hozta, meg hogy vallomást hallott tőle, ja. De ez legfeljebb zavartságot kellett volna, hogy keltsen.
Üdítő színfolt viszont a transzvesztita vagy minek nevezzem, a szám tátva maradt, mikor a színészre ismertem, ilyen szerepben még sosem láttam. :)
Azt hiszem, tavalyi sorozat, de idén ért véget a Weightlifting Fairy Kim Bok Joo, amit láttam, és most azt tartom a legremekebb romantikus sorozatban a koreai doramák közül. Nem operál túlzott, zaklatott, stb. eseményekkel, de az összes mellékszereplőt nagyon szerettem, mind hiteles volt, érdekes vagy aranyos. A két főszereplő meg nagyon jó, annyira hihető, valóságban is helytálló, modern történetet mutattak be, hogy ihaj. Külön szerettem, hogy kifiguráztak pár kötelező romantikus elemet (karba esés, autó vízfelcsapása), és nem egy riadozó, szerencsétlen, túlszemérmes női főszereplőt hoztak. Lee Sung Kyung nem volt szimpatikus nekem arcra, de itt megszerettem.
Még tervezem a Rebel-t, és a Defendant-ot is, a többi ideiből csak a The Liar and his lover-be néztem bele, de bár ne tettem volna: olyan szinten felidegesített a főszereplő kiscsaj, meg az egész gányul összehányt forgatókönyv, hogy hiába a remek alapötlet, és a remény, hogy jó sok és jó zenét hallok, inkább befejeztem a 3. résznél, és megnéztem a japán filmet belőle, angol felirattal (Kanojo wa Uso Wo Aishisugiteru). És hoppá: tényleg kevésnek tűnik az idő a sztorira, és az meg túl kevés, de a zeneszerző srác jóval hitelesebb, árad belőle az elkeseredés, és jól is zenél (a koreai változatban hallottam egy szintetizátorral kísért nyávogást ezidő alatt), valóban úgy komponálja a zenét, hogy abszolút azt érezni, ő alkotó. A főszereplő énekes lány, hát... olyan japán ártatlanka, és bár nem nézném 16-nak, inkább huszonosnak, jól csinálja azt a csekélységet, hogy egy ártatlan, szerelmes tinédzsert alakítson. Sajnos a koreai változatban kap az ember egy kis nagyszájú cafkát, akiről folyton lefoszlik a jókislányos image, és mindig kivillan valami nem oda illő, nem érthető, tolakodó vonás. Arról a fantáziátlan és kényelmes húzásról meg ne is beszéljünk, hogy minden mellékszereplő csak biodíszlet, és az egész világegyetem az ő kis szerelmük (főleg a csajé) körül forog, minden és mindenki azt hátráltatja, vagy szolgálja ki.
Ugyanígy jártam egy másik sorozattal is, ha jól emlékszem, Love020 volt a címe, és a története nagyon jó lett volna: egy egyetemista párról szól, akik egy MMORPG játékban ismerkednek meg, majd a valóságban is. Ilyen képzetem már nekem is volt, hogy mennyire szuper lenne egy olyan film, amiben a fantáziavilágban valós személyek szerepelnének. Mivel én is játszottam anno elég sokáig ilyen típusú játékot, ismertem a varázsát, de ez a sorozat egyszerűen kiölte. A legszebbnek titulált csaj az a kilúgozott földigiliszta típus volt (nem kinézetre, hanem játékra: bávatagon mosolygott, meg mindig ő volt a jókislány, és nagy szemeket próbált mereszteni, egyébként meg a legokosabb volt a Föld kerekén), a legmenőbb pasi meg egy összeszorított fogú nyeszlett kígyó, aki mindenről megmondta a tutit, mindent tudott, fél iskola utána visított, stb. Azóta sem tudom, mi lett velük, biztos a rivális csaj keserítette az életüket, de... Megnéztem, van-e eredetije, és kiderült arról is, hogy filmen létezik, és egy olyan helyes szereplőkkel teli, jól összevágott filmet kaptam, hogy megnéztem egymás után kétszer ( https://www.youtube.com/watch?v=JZ6orJlhUCE&t=40s ). Azt keveselltem; nem tudták kibontani az egész történetet, de a sorozatot sokalltam, mert olyannyira dögunalom volt a kollégiumi szobákat nézni 50 percig, hogy 10 percben történjen valami máshol is. :)
TörlésHanem, nézem ezt a King of High School-t, és igazából a 3. résztől egész jó, amikor elkezdi ugratni a csajt a srác. :) De ha belegondolok, ilyen korkülönbség a nő javára nem túl jó, nem mondom, hogy nem működik, de egy gimnazista még olyan gyerek, és az marad sokáig, bármilyen férfiasan is viselkedik. No, mindegy, ettől függetlenül tényleg egy jól nézhető dorama, csak a pontozását nem értem, szerintem az ideieknek hajlamosak a viki nézők többet adni (megjavult a lejátszás, már nem problémázik, pedig semmit sem csináltam, úgyhogy zavartalanul nézhetem. :)), bár lehet, alakul még az idő múlásával a helyezésük.
Kedves Sophie! Nagyon szépen köszönjük :)
TörlésIgen, szintúgy jól esik a beszélgetés :)
A Love020-at meg fogom nézni, mert tetszik a bemutatója alapján. Szerintem a Weightlifting-et is. Ez utóbbival szemeztem is, mikor még a Shopping King ment, csak nem kezdtem el, mert a Goblin jobban érdekelt.
Én is szüneteltetem a Kemény csajos sorozatot. Igazad van, bosszantó, hogy máris az igazgatóért van oda. Én sem értem okát, pedig eléggé egy idegesítő figura. S ugyanúgy nem szeretem ezt a doramáknál, amikor annyira a másik pasira vagy nőre erőltetik a szerelmet. Szerintem a nyomozóhoz jobban illene Do Bong Soon, hiszen már középiskola óta ő tetszik neki. S mi ez a Pálfordulás? Én tényleg próbálom beleképzelni magam a csaj helyzetébe. LEhet, én is meglepődnék (sőt, biztos), ha a főnököm bevallaná, kedvel engem, de ez még nem jelentené azt, hogy én is hasonlóan kezdenék érezni iránta. Tényleg menekülni lehet ettől az igazgatótól :D Na, most fognak megkövezni bennünket a rajongók :) A színész nagyon jó, amint utaltam is rá, de a karaktere...
A transzvesztita engem is meglepett :) Én sem tudom őt hova rakni. Egy kicsit valóban feldobta a történetet, de egyébként lapos lett, pedig a színésznőt nagyon bírom.
De még visszatérve arra, hogy miért erőltetnek egymásra két karaktert, ha kirí, hogy nem valóak egymáshoz? Lehet, hogy a koreaiaknál ez valami mánia :) Eddig a 2004-es (azt hiszem), Snow White-ban jött ki jól egy ilyen párkapcsolat. A hősnő 8 részen keresztül egyedülálló volt, epekedett egy férfiért, aki le sem tojta, aztán összejött egy másikkal, aki mindvégig mellette volt (egy lakásban laktak), egy pillanat műve alatt. Tudat alatt tetszettek egymásnak, csak ez később esett le nekik, így értettem. Ez így volt jó. De azt sem szeretem, ha magányosnak hagyják meg a pórul járt felet, vagy ha egy másik szereplőre erőltetik (mint írtad a The Master's Sun esetében).
Pl. a Monstar-ban (középiskolásokról szól, akik zenélnek, énekelnek és egymást szívatják) Kang Ha-Neul maradt hoppon, ám ő az utolsó percig küzdött a csajért. Aki pedig ő érte volt oda, úgy tett a srác, mintha nem is tudna róla. Rendesen felment az agyvizem tőle.
Hogy a kemény csajunkkal pedig mi lesz... Jól leírtad mi fog történni, nekem is van egy gyanúm, hogy elrabolják valamelyik nőt, s ha Bong Soon lesz az, majd szépen szétfeszíti a rácsokat és Bye-Bye rablócskám :) Lehet, nem annyira félelmetes, de az a vigyorgás nála: "Próbálkozz csak, úgy sem tehetsz semmit." Nem csoda, hogy nyomozónk ideges.
Még múltkor említetted a nyelveket. Én nagyon szeretem a japán és a kínai nyelvet is :) Szoktam tőlük is nézni sorozatokat. Ami nagyon tetszett, az a Devil beside you, It started with a kiss (ennek van egy thaiföldi feldolgozása is Kiss me címmel, a főszereplő fiúnak hófehér a haja :D), s a folytatása. Még a Love in time, vámpíros történetet is bevállaltam. ÉRdekes, egyszer megnézhető. Habár a vámpírok szuper erejének a kivitelezésén még csiszolniuk kell. S minden bizonnyal meg fogom tőlük nézni a Shuttle love millenium-ot is. Első részét már láttam. A lényeg: egy gazdag örökös fiúcska a jelenből az 1930-as évekbe kerül (ha jól emlékszem az időre), míg egy szakács a 30-as évekből a jelenbe :) Persze nem ennyi a lényeg, de ez már adott egy jó kis történethez. Remélem.
TörlésA Go Princess Go is egy nagyon jó kínai sorozat. Nőcsábász öcsénk egy apró balesetnek köszönhetően visszamegy az időben 1000 évvel korábbra, s így hirtelen a koronaherceg feleségeként találja magát. Ám egy percet sem izgul, férfiként női testben is feltalálja magát a "bájos", szotyizó ágyasak között, de aztán egy idő után mégis kezd megváltozni, kezd nőként viselkedni, s ráeszmél arra, hogy okkal lett nő. Valamit meg kell tanulnia, amit férfiként elrontott. 36 részes sorozat, a legtöbb rész húsz perces, pár 30 perces, kétféle befejezéssel. Jókat lehet nevetni, gyönyörűek a ruhák, van benne kettő, igen kettő jóképű férfi :D S a sorozatnak hála megismertem a duriánt, az eszméletlenül büdös gyümölcsöt. Ha egyszer a kezem ügyébe kerülne, nem tudom, bele bírnék e harapni :)
Japánéknál is szívesen nézelődöm. A legtöbb anime, és kevesebb élőszereplős. Nem tudom, a Sword Art Online mennyire cseng ismerősen neked. Ha nem ismered (bár kétlem), és kedved van hozzá, hogy rákeress, akkor érteni fogod, miért ajánlottam :)
Eddig a Great Teacher Onizuka filmsorozat tetszett a legjobban. Innen van a nicknevem első fele is: GTO :) Tetszett, a tanárnak nem mondható - középiskolás lányokért oda való - férfi hozzáállása az élethez. Ahogyan segít megoldani a problémákat, vagy éppen ráterelni a helyes útra a diákokat. Már kétszer végignéztem a sorozatot :D
Három a magyar igazs... Khm. Whalemény :)
TörlésA King of High School-ban eddig nem csalódtam. Van még hátra öt rész, eddig tetszik. (Tudom, hogy sokat "tetszikelek", kicsit már fáradt vagyok és a fejemben lévő szókincstáramban nem találok jelenlegi állapotomban rá más szót, ezért kérlek nézd el nekem :)) Arra vagyok kíváncsi, hogy a végére befut e a bátyja, aki ugyanúgy néz ki mint ő :) Lassan indult be a történet, ennek ellenére egy hatalmas pozitívum, hogy nincs benne folyton síró főszereplőnő, hanem egy talpraesett karakter, aki igyekszik valóban józanul és pozitívan gondolkodni. Ha egy kicsit spoilerezhetek neked, akkor valóban furcsállni fogja a tíz év korkülönbséges, és meglepődik, ám mivel igaz szerelemről szól... Amiben nincsenek korlátok :)
Közben utána néztem az idei sorozatoknak. A Tunnel-t már elkezdtem nézni. Első rész kipipálva. Szintén időutazás 1986-ból 2016-ba, és bűnügyek megoldása. Két szép párosítás számomra :)
A Man to Man-t is lehet elkezdem, hátha jó lesz. A Voice-ra is kíváncsi vagyok, illetve a The best hit-re. Főleg a főszereplő férfi, Yoon Si-Yoon miatt, akit a Mirror of the witch-ben láttam először.
Egyelőre ennyi, amit találtam. Most a bűnügyekre vagyok rákattanva, de leginkább az igaz szerelmi eseteket és a sci-fi-t szeretem, mint időutazás, ufók, különleges képességek, stb.
Oh, én is belefutottam "pár" idegesítő sorozatba, van egy szép hosszú listám róluk :)
A pontozásról: érdekes, hogy sok ember a frissen látott sorozatot kedveli leginkább, én meg a régebbieket. Tény és való, hogy vannak igazán jó sorozatok az utóbbi egy-két évből is, ám régebbről talán még jobbak is vannak :) Igazából nem is csodálkoztam azon, hogy a Goblin és a Moon lovers bekerültek. Az utóbbi Lee Jun Gi/Ki vagy hogy hívják miatt nem igazán tetszett. Furcsa volt számomra, amiért 8-9 részen keresztül egy kemény fiút játszott, majd az esőcsináló szertartás alkalmával úgy vonult végig az utcán, mintha egy minta herceg lenne, aki pontosan betart minden szabályt. Sajnos a színészt sem bírom, távol áll tőlem az energiája. A filmjeit inkább hanyagolom.
Szia!
TörlésHogy a végéről kezdjem: ebben egyezünk, Lee Jun Ki nem a kedvencem nekem sem, sőt. Igaz ugyan, hogy a Scarlet Heart: Ryeo-n kívül csak egy filmben láttam, a nagyon beharangozott First Seven Kisses-ben. Te jó ég. Nagyon nem ajánlom. Egyetlen előnye az volt, hogy rövid. Minden részben egy-egy jellegzetes filmes jelenetet, hangulatot, történést hoznak, de végig azon gondolkoztam, hogy tuti pénzzel vették rá a híres férfi színészeket ennyire semmit érő, blőd vacakra. Az első "csókos" pl. ez a színész volt, padlizsánszínű öltönyben (broáf), és olyan nyeszlett, olyan kígyóképű... ahogy írtam már a kosztümös film kommentfolyama alatt is: olyan feje van, akivel nem állnék szóba élőben, látszik rajta az a hiperaktív, állandó figyelmet igénylő, öntetszelgő személyiség; amolyan igazi rossz gyerek lehetett.
A Man to Man az, amit nálunk forgattak, ugye? Arra én is szemet vetettem, de majd később nézem, én a régiek közül még a Healert, és a Signalt akarom valamikor megnézni.
A Tunnel az így hallomásra nem izgat annyira; amennyire téged érdekelnek az időutazásos, szellemes dolgok, engem inkább az orvosos, eredeti kosztümös, fantasy filmek. Meg valamennyire a bűnügy. Sose szerettem a sci-fit, a jövős filmeket is utáltam, valahogy mindig találok hibákat bennük, meg kételkedni valót, hogy azt nem is úgy, stb. :)
Orvosos sorozatokból most megnéztem a Romantic Doctor Kim-et, az nagyon jó volt, operáció szempontjából is, izgalmas, a szerelmi szála nagyon elnagyolt, igaz, klisé benne a főgonosz. A második része totál szürreális, ott majdnem abbahagytam, annyira érthetetlen volt, de a többi részben mind olyan operációkat mutattak be, amik lekötöttek, érdekesek voltak, hihetőek. Jut eszembe: kedvenc színésznőm Hwang Eum Jung, és utánanéztem, hogy miben szerepelt, no, pl. orvosos sorozatban is, a Golden Time-ban. Ez realisztikusan mutatta be a kórházon belüli hierarchiát, a különböző osztályok egymásra mutogatását, és hibáztatását, stb. de az operációk kész röhejek voltak. A sebész nyakig belehajolva turkált a betegben, fémtálból locsálta bele a vizet (irrigálás, mi?), és amikor nagy vérzés volt, akkor csobogott a zoknijukra meg a padlójukra vagy két vödörnyi málnalé (a színével is sok bajom volt). :)
A King of High School 12. részénél tartok, de én nagyon elgondolkoztam azon, hogy nálam a feltétlen szerelem itt meg is halna. 10 év korkülönbség a nő javára nagyon sok. Mondjuk mikor ő közel a 40-hez, a srác meg csak 30. Más zenéket hallgatnak, más tanárokon, tantárgyakon nőtt fel; és ha még a húgom naplójában látnám a tini képzelgések csúcspontjaként... kész lenne. Sose tudnám őt férfinak látni. De hát ugye itt a csaj különc és gyerekes, a srác meg érettebb, bár a haverjaival tök infantilis. Még most menő a haverok körében is egy idősebb nő, de aztán 30-40 évesen, háát. Na sebaj, ez szappanopera. :)
2.
TörlésNem, én a nyelveket egészen addig nem találtam zavarónak, amíg a koreait meg nem hallgattam. Az olyan szép, dallamos, olyan ismerős volt (pedig nincs egyetlen felmenőm és ismerősöm, és távoli ismerős között sem koreai), hogy jó volt hallgatni, felismerni egy-egy szót. Utána határozottan idegesített a kínai (fogösszeszorítva), a japán (onoguracsacsugva): bár a The liar and his lover japán filmváltozatában egész jól elviseltem. :)
Nem olyan régen nézek ilyen sorozatokat, két éve kezdtem csak, az Oh, my Venus-szal, japánból pedig eddig kb. 3-at láttam. Megnézem, amit ajánlottál, meg a tanárost is szerintem, ha kifújtak ezek a mostaniak.
Az It started with a kiss, az aminek a koreai átiratában Oh Ha Ni szerepel, ugye? Az a piszkosul idegesítő, semmirekellő kis fruska. Ott sokan ajánlották a tajvani verziót, én azt láttam, és bár a nyelve nem tetszett, meg nagyon rossz minőségben volt fenn, ezerszer jobb volt emennél. :) A thaiföldit nem láttam, de harmadjára a sztorit nem hiszem, hogy szeretném látni. :)
A Love020-at sajnos nem tudom, hol tudod megnézni (mármint az Angelababy szereplésével készült filmet - jesszus, ezek a nevek), mert elérhető volt még tavaly a youtube-on angol feliratattal, de mostanra sajnos törölték, és én nem találtam sehol máshol. Pedig megnéztem volna, megint.
Strong woman Do Bong Soon-ra visszatérve: hangyányi késztetésem sincs, hogy tovább nézzem, de majd azért fogom, hátha valamit visznek bele még.. a bűnbanda volt a legjobb, ahogy össznépileg óbégatott a rendőrörsön, meg szenvedett a kórházban, rengeteget nevettem rajtuk. :) De nem szeretem a következetlenséget: Bong Soon a hatalmas erejével sem bírta kitépni a kezét az igazgatóéból, amikor az kézen fogta az irodában és húzta? Na nee.. Meg a másik, ahogy a csaj püfölte a billentyűzetet, rég szét kellett volna vernie ripityára, ha már egy ugrásától rengett a ház is. És hasonlók. A nyomozóhoz szerintem is jobban illene, bár valószínűleg veszekednének sokat, hiszen elég jól túltette magát a srác azon, hogy akit ő gyenge virágszálnak hitt egy superwoman.
Még van egy dolog, amiről szerettem volna veled eszmét cserélni, de olyan nehézkes a komment elküldése, hogy lehet, máskor folytatom..
Folyt. köv.
Hello!
TörlésNa, befejeztem a Popcorn unni és Piri piri kopiri történetét :) Nem csalódtam benne. Amik miatt te aggódtál, azokat szépen megoldották. S végre nem az a sablonos befejezés, s nincsenek benne azok a mű csókok, kidülledt, rémült női szemek. Hanem aranyos és szerintem élethű befejezés, és érzelmes csókok, csókolózás, "Chup, Chup" :) Számomra egy jó sorozat volt egy gimis srácról, ki fiatalon elvesztette szüleit, bátyja lelépett, és egyedül csak a hoki maradt számára, mígnem rá nem talál a nagy szerelemre. Lényegében az igaz szerelemről szólt, amelyben nem számított a korkülönbség, de azért odafigyeltek arra, hogy jól csinálják. Ha emlékszel még, a Hello, my teacher-ben is kb 7-8 év volt Park Tae In és Na Bo Ri között, s annak a lezárása is korrekt lett. Egyébként a valóságban is tudok ilyen esetről, ahol ráadásul 30 év korkülönbség van a férfi javára és még kisbaba is van, amikor már nagypapa lehetne :D
Lee Jun Ki filmjeit én sem fogom nézni. Valóban hiperaktív, imádja magára vonni mindenki figyelmét és számomra ezzel hiteltelenné teszi magát. Mint egy energiavámpír.
Igen, a Man to man-t forgatták Magyarországon is. Na, én meg az orvosos filmeket nem szeretem :) Kiráz tőlük a hideg, a vér látványától pláne, még ha művérről van szó, akkor is. Figyelj, a Tunnel-ben marhára nagy időutazás van:) Átsétál a nyomozó az alagúton és már a jövőben is van :) Egyébként főként krimi az a sorozat, csak egy csipetnyi sci-fi. Azt megosztanád velem, hogy milyen hibákat fedeztél fel az időutazásról szóló filmekben? Érdekelne :) Persze, rád hagyom, hogy van-e kedved kifejteni. Elfogadom, bárhogyan is dönts. A fantázia filmeket én is szeretem, de nem tudom mindegyiket megnézni, ha nem érdekel annyira a történet.
A koreai nyelv valóban nagyon szép és dallamos, nekem is az tetszik a legjobban. De mit tehetnék? :) Tetszik a kínai "sumá, sumá", "hahaolá", "dabuci", "sisin" és társaik, na meg a "Watashi wa ... deszu. Yoroshiku onegaisimaszu", "wakarimashita", "hai", "Oyesumi", stb, stb hangzása is :) Már nekem is ismerősen cseng, ha hallom mondjuk egy tájvaniban a koreait, felcsillan a szemem, hogy "de jó hallani". :)
Valahol csak megtalálom a Love020-at. Hátha megvan. Nem maradtál le semmiről a tájföldi változatot illetően, és a többi feldolgozást illetően sem. Én pusztán kíváncsi voltam hogyan oldották meg, ám a legjobb, ahogyan te is írtad a taiwani. Emlékszem, nemhogy rossz minőséggel volt fent, de az első résznek még a hangja is csúszott. Kibírtam, de nagyon idegesítő volt.
Én még megpróbálkozom Do Bong Soon-nal, hátha valami érdekes lesz még benne. Na, igen, ahogy mondod: az ugrálásától reng az egész ház, de a gépelésnél semmi nincs. Lehet az igazgató megtanította itt is visszafogni az erejét, csak azt elfelejtették nekünk megmutatni? :) Meg a kéz... Ez történik szerintem akkor, amikor elfelejtik jól átgondolni a forgatókönyvet, vagy jól átgondolták, és tulajdonképpen azért viselkedik ebben a szerelmi helyzetben "gyenge" nőként Bong Soon, mert az igazgató érzései sokkoló hatással vannak rá, s minden ereje kiszáll belőle :D
Oké, majd felveted, amit még szeretnél :)
Szia!
TörlésBocs, csak közben húsvéti utazás, meg még dögrovás is bekerült a napirendembe, így már el is felejtem, amit mondani akartam. Jelesül az általad említett agymosásról:
már elgondolkodtam azon, hogy ezek a doramák szinte mindegyike az, egy agymosás, amelyik jó irányban, vagy nem az, azt dicséret illeti. Mire gondolok? Pl. a beteg személyiségű férfi főszereplőkre, akik iszonyat gazdagok (mert mi is lenne egy törekvő, de szegény fiúval, meg az általában porban fetrengő és kukából evő főhősnőkkel, jah), de hogy ne legyenek túl taszítóak, ezért kapnak olyan emberi hibákat, amitől inkább sajnáljuk őket. Ez sokszor tévútra visz. Az ember lánya hajlamos magyarázgatni rossz jellemeket, mentegetni és várni, hogy majd "meggyógyítja", stb. Nagyon gáz.
A másik igazából szerintem csak nekem okoz problémát: nálam biztos, hogy kialakult már egy "ránézek és megmondom milyen ember" típusú szemléletmód. Jól kijövünk majd vagy első látásra utáljuk egymást. Ezek a sorozatok ebbe gázolnak bele. Olyan karakterű arcokkal játszatják el, tesznek pozitív hőssé, akik sokszor biztos, hogy nem azok, és a delejízió káros hatását ebben is látom, olyan sztereotípiák rögzülnek tudattalanul, amitől szimpatikusnak látunk egy bizonyos típusú arcot, míg egy másikat meg (a szereposztástól függően) félelmetesnek vagy rosszindulatúnak.
Ugye régen, ha sokat olvasott valaki, akkor a jellemrajzok alapján elképzelt egyfajta viselkedést (azért voltak nagyon jó, részletgazdag emberi boncolások is), ami alapján elképzelt egy bármilyen kinézetű embert, de a lényeg a viselkedésén volt. Ezekben a sorozatokban főleg a kinézeten van a hangsúly, én úgy látom. A képi világok pedig nagyon erősen befolyásolnak, pláne egy fejlődő szervezetet. :) Talán ezért sipítozik az a sok tini a hányaveti, undok nézésű tinisrácoknak.
Hű, na nemtom, érthető voltam-e egyáltalán, elég korán van. :)
Szia!
Törlés3:09 :) Korán bizony :)
Egyszerűen csak köszönöm, hogy válaszoltál. A többi a te személyes dolgod :)
Igen, én is észrevettem az agymosást, nyilván nemcsak hollywood oltja az embereket. Egyébként sikerült megértenem, mit akarsz mondani, de át kellett olvasnom háromszor :) Biztos, ami biztos.
Lehet, azért szeretik ennyire a betegségeket is belevonni, hogy valamivel összehozzák/összekapcsolják a két karaktert, hogy aztán végleg egymáshoz láncolják őket,szintén ezzel. Ezt megfigyeltem én is, hogy a legtöbbször gazdag fiú-szegény lány és fordítva+betegség a történet alapja, esetleg maga az egész történet. A Shopping King Louie-ban is éppen ez van :D Tetszett a sorozat, - főleg a múltkor kivesézett humánus hozzáállás miatt -, ám én nem emlékezetvesztéssel oldottam volna meg az egymásra találásukat. Kicsit szívhatták volna egymás vérét, a nő bekerülhetett volna a méregdrága világ középpontjába, s a pénzhez való hozzáállásával megtaníthatta volna a hapsit a felesleges rongyrázásra. Persze, ehhez nem kellene 16 rész.
Nekem nem igazán okoz problémát, ha rájövök, hogy igazából ki is a negatív személy s ki nem az, bármennyire is cuki pofájuk legyen. Inkább igyekszem tanulságként felfogni minden egyes erre hajtó sorozatot. Úgy értem, ha tudom, hogy a leghelyesebb férfi benne egy alávaló gonosztevő, akkor nem csorgatom a nyálamat, hanem egy alávaló gonosztevőnek látom. Lényegében ezért sem nézek KPOP-ot, mert nem tetszenek ez a kisminkelt szemű, félresodort frizurájú, folyton nevetgélünk, agyontetovált hírességek. Jobb szeretem, nem tudni, hogy ő egy együttes tagja. A színészi játékát figyelem inkább. Ezért fordul az elő nálam, hogy nem is tudom, hogy az egyik főszereplő éppen egy Kpop banda tagja :D A legtöbbször csak pislogok, hogy milyen "L"-ért, "J"-ért, meg Isten tudja kiért vannak oda :)
Sajnos ezért tartom én is nagy negatívumnak a koreai sorozatokban a külső jellemvonások hangsúlyozását. Persze olykor jól jön ki, mint például szép nő ördögi jellemmel, s azt fel is foghatnák úgy a nézők, hogy a külső nem minden, a belső a fontos. De hát nem mindenki ezt veszi alapnak.
Hibák az időutazásos filmekben: igazából a jövőképeket rühellem. Star wars ugye, és társaik: minden egyes jövőbeli világot okádék szürke szín ural, minden fémből van, de olyan sötét vasból, tudod, sehol semmi élő, csak a szürke, és a fekete minden árnyalata. Vagy szemétkupacok mindenhol, amiben kezdetleges módon élnek, egy jövőben ugye, ahol elvileg nagyon sok minden kütyüt kéne használniuk. Ki nem állhatom őket, olyan fantáziaszegény, lehangoló, és közben múlt századbeli arcokat látsz, meg egyebek, a viselkedések is falsok,a technika arra terjed ki, hogy az űrhajó gombjai, meg szisszenő ajtók, áhhh..
VálaszTörlésA múltban is ezt nem szeretem: eleve másképp beszéltek, a szokások is - ha most visszautaznánk csak 1200-ba Magyarországra, szerinted ezzel a tudással, viselkedéssel túlélnénk? - mégis, ha itt visszamegy a múltba valaki, akkor baromi gyorsan feltalálja magát, nem néznek rá úgy, mint egy űrlényre, pedig az akkori kapcsolati rendszerekben elég gyorsan lebukott valaki, ha nem tudta igazolni magát, hogy honnan, meg ki fia borja. Még az öltözködéssel se bíbelődnek, sikerül nekik, mindent tudnak mire való, stb? Áh. Hiteltelennek találom az összeset. Ez az én véleményem, ettől még tetszhet másnak, maga az ötlet érdekes, nekem a megvalósításokkal van bajom.
Köszönöm, hogy kifejtetted ezt is :) Elnézést lányok az offolásért, ez csak ennyi lesz :)
TörlésNa, ezeket a jövőképeket én is utálom. A Star wars-t én sem bírom. Még a 70-es évekbeli részeket láttam, de az újakat nem. Látszik, mennyire manipulálhatóak az emberek, hogy főként a fő gonosz jelmezébe bújnak, videóra veszik magukat és feltöltik közösségi oldalakra. S még büszkélkednek is vele, hogy mennyire hasonlítanak rájuk. Fújj....
Olyan, mintha szándékosan vetítenének ilyen jövőképeket, mintha az emberek tudatába ezt akarnák rögzíteni, hogy majdan ez valósuljon meg, illetve egyúttal szerintem el is titkolják a fejlettebb technológiákat, ezért korlátozódik az ultramodern technika ezekben a sci-fik-ben pusztán a szisszenő ajtókra és az űrhajó gombjaira. Mert ha belegondolsz, ha egy jövőt és a vele járó technológiát mutatnának be nekünk, amivel megkönnyíthetnénk az életünket és talán mindenki számára elérhető lenne, akkor azt az emberek követelnék maguknak.
Igazad van a múlttal kapcsolatban is, ezeken én is elgondolkoztam már. Párszor már elképzeltem, ahogyan hirtelen mondjuk 1817-ben találnám magam :D Rögtön lerína rólam, hogy nem vagyok odavaló. Talán a Jöttünk, láttunk, visszamennénkben figyeltek oda kicsit jobban a részletekre, meg a Vissza a jövőben. Futurisztikus öltözet 1955-ben :D Ha bárki visszamenne, azonnal végeznének vele, amint lelepleznék a "másságát", hogy így mondjam. Én pedig, ha ott állnék egy kardot fogó magyar katonával szemben, hirtelen azt se tudná, férfi vagyok-e vagy nő a nadrág miatt (is), az pláne nem érdekelné, hogy magyarul beszélnék. Ráadásul más szavak is voltak, más értelmük volt. Pl. a 19. században a kirándulást átrándulásnak mondták. Mennyire értenék meg mi az az autó, mobiltelefon, internet vagy repülőgép? Azt hinnék, hogy boszorkány az illető, aztán megölnék.
Na, visszatérve a doramákra. A Tunnel-t említettem múltkor. Mivel főként 2016-ban játszódik a történet (csak az első részben járunk 1986-ban), semmilyen elvont jövő ábrázolása nincs benne. Az időutazásnak pusztán annyi a szerepe, hogy valamiért 86-ból 2016-ba kerül a nyomozó, feltételezem a sorozatgyilkos miatt, akit ő is és a 2016-os nyomozótársa is el akar kapni. 6 részen vagyok túl, és az idő előrehaladtának érzékelését illetően igyekeztek aprólékosak lenni. Például, amit te hiányoltál, itt valamennyi megvan: kifogásolják az öltözékét, hogy úgy néz ki, mint egy hajléktalan, az autóban, amikor megszólal a GPS, akkor a hátsó ülésre néz és körbetekint, majd megkérdezi a társát, hogy ki beszélt az autóban, ugyanis nem lát senkit; nem érti, mi az a mobiltelefon, térfigyelőkamera, hogy kerül a telefonba a kép, stb....stb. Ráadásul a jövőben az a főnöke, aki a múltban a gyakornoka volt. :D Ez is ad sok-sok komikus helyzetet egy idő után... Eddig minden rész egy-egy bűnügyet mutatott be, plusz igyekszik rájönni miért került a jövőbe és hogyan juthatna vissza. Nagyon jó párosítást alkot a két főszereplő férfi. Több minden miatt is lehet benne aggódni, a lebukástól kezdve, a visszajutásáig, az egyes esetek megoldásáig. Legalábbis nekem izgalmas órákat okoznak a részek :)
Írtad, hogy szereted a bűnügyet, ez a sorozat egy az egyben az. Ha meggondolnád magad, vágj bele bátran :) Ja, és a főszereplő nő (mármint aki 2016-ban van) roppant szimpatikus. Nem az a szokványos gyönyörű megjelenésű nőcske. Engem inkább kirázott tőle a hideg: sötétbe öltözik, komor és rejtélyes arcot vág, szűkszavú és nagyon-nagyon érdeklik a női gyilkosok elméje. Szerencsére a színésznőnek sikerült teljesen beleélnie magát a szerepébe, így olyan aura lengi körül, amitől az ember inkább menekül. De talán majd enged egy kicsit :) Neki ez az első sorozata, filmekben szerepelt. Én is most találkoztam vele először.
Aki a Fated to love you-ban játszotta a Danielt, az az időutazó nyomozónk, Choi Jin-Hyuk, a másik pedig Yoon Hyun-Min.
*"ha egy pozitív jövőt" lett volna, még az elején :)
TörlésVisszatérés a múltba: nem csak a mai eszközök megnevezéseivel nem tudnánk mit kezdeni, de többen azzal sem, hogy pl. mi a szelemen, lazsnakolás, tilolás ésatöbbi. Kendtek erre meg arra jöttek? És ez csak 300 évvel ezelőttről, több évszázad már durvább eltéréseket hoz, pl. az angoloknál, ahol a gael, a kelta, satöbbi elég későn alakult angollá. A szokások nem ismeretével hamarabb lebuknánk, de ezekben a filmekben megússzák. :)
TörlésAmit írtál korábban a forgatókönyvírókról, már nekem is eszembe jutott: tuti, hogy a környezetük már magára ismert párszor, visszaköszöntek viták, beszélgetések, amiket élőben hallott vagy átélt. Nem tudom, gondolom volt, aki nem annyira hálásan látta magát kifigurázva a vásznon. :)
Köszi, a Tunnelbe majd belenézek, igazából nem vagyok odáig a Choi Jin Hyuk-ért, szimpatikus, de mindig van egy távolságtartása játék közben az erős érzelmi töltetű jeleneteknél, így nem tudok vele érezni, vagy átélni igazán. Viszont a nő érdekes lesz. Elegem van már a sipogó, nyafka, bájosnak nevezett hisztérikákból. Eredetit akarok. Valami erős nőt, harcosnőt, aki eredeti, mer eltérni a gondolkodása, mer eltérni az elvárt szabályoktól, de ezzel együtt nem barbár, nem törtető, gonosz meg ilyesmi.
Tegnap este kínomban a Yong Pal-t kezdtem el nézni, teljesen random (nagyon régóta várom már két sorozat utolsó részeinek feliratozását - Jealousy Incarnate, Drinking solo), de azt kell mondjam, az első része nagyon érdekes. Mondjuk nálad valószínűleg kiesne. :) Strong woman-ünk nálam totál kiesett, mióta ilyen bávatag állapotba került (11.rész). Kifejezetten az igazgató ellen drukkoltam. :)
Tudod, milyen fajta sorozat érdekes még nekem? A főzőcskézős. A Drinking solo-ban nem főznek, viszont a főszereplő pasit agyonprotezsálták: olllllyan kajákat eszik, hogy az embernek nem csorog, hanem zuhog a nyála! Közben persze előadják, hogy a magában ivás nem gáz, meg ilyenek, mert mindig abbahagyja, mielőtt részeg lenne (hooogyne, minden nap isznak, ez a tiszta alkoholizmus, csak nem ismerik be). De hihetetlen helyeken eszik, és hihetetlen gusztusos kajákat - mellé betesznek pár főiskolást, akik olyanokat esznek, hogy a macskám nem kívánná meg. :) Amúgy jól nézhető kis sorozat, de nem az a veszett jó. A feléig pl. tökéletesen semmitérő volt az ifjúsági réteg.
TörlésÉrdekelne a Kimchi Family is, de nem érhető el az első része, majd valószínűleg angolul próbálkozom : hátha ellesek kimchi receptet, mert az első próbálkozásom ezzel a kajával nem egészen az volt, ami jól sikerült. A Chef Kimet is nagyon keresem, de nem érhető el nálunk, a Pasta viszont nagyon lelombozott a magyar szinkronjával (rövid véleményem a magyar szinkronról: sz*r).
Rég készülök összefoglalni egy kis fricskát a koreai doramákról, csak nem mindig jut eszembe minden, figyelj:
- Fő kulcsszó az "időzítés" és a "mohóság" (vagy egy forgatókönyvíró írja mindig azokat, amikben ez állandó motívum, vagy egymástól lopkodják az ötletet) - ezekre fogják, ha valami nem sikerül, illetve pórul jár az ellenlábas
- a koreai gyerekek legalább felét elhagyták a szüleik, főleg vidámparkokban, híres épületeknél, vagy összevesztek egymással és elmentek otthonról
- ha valaki beüti a fejét, hétszentség, hogy kómába esik, de ha mégsem, akkor tuti, hogy amnéziás lesz (természetesen mindig a közelmúlt eseményeit felejti el), amiből úgy lábal ki, hogy ismét beveri a fejét... természetesen, netán valami apróságról MINDEN eszébe jut egy perc alatt, a legutolsó utáni pillanatban
- a koreai 30-as nők 90%-a nem randizott a büdös életben sem, amikor pedig hirtelen összejön neki, akkor kötelező jelleggel plüssállatokat pecáznak, rohangásznak a városban, mint a kergebirka, és mindenből egyformát akarnak venni. Rosszabb esetben könyvből nézik ki, hogy egyáltalán mi a romantikus dolog, mert lila gőzük sincs, mit akarnak, de azt mindjárt.
- a koreai nemzet fiatal férfijai szépek és gazdagok, a nők csórók, e kettőnek feltétlenül vegyülnie kell
- ha a férfi főszereplő elkapja az épp hanyatt esni készülő nőt, tuti, hogy ezek ketten románcba keverednek
- egy ölelés az már vallomás, és az egész utca megbámulja
- teljesen szokványos dolog, hogy ha valakit valami bánat ér, lerészegedik, mint egy csacsi, és ordibál meg bőg (ez akkor szép, ha nő)
- muszáj, hogy az egyik a hátán cipelje a másikat, ez jelzi a dolog komolyságát
- úgy menti meg a férfi a nőt minden esetben, hogy nem elrántja, hanem odaáll a bármilyen veszély útjába, hogy lehetőleg ledöfjék, lenyilazzák, lefröccsentsék vízzel
- minden doramában valaki leköp valakit (vízzel, sörrel, King of High Schoolban porcukorral :)
Látod, még én sem tudom, mit jelent, amiket írtál. A múltban pedig nem lenne ott a "jó barátunk", Google :) Én amilyen szerencsétlen vagyok olykor, tutira rögtön lebuktatnám magam. De ha a jelent veszem, az idősöktől sem szép, hogy kinevetik az embert (főleg a fiatalt) azért, mert nem ismeri a különböző tevékenységek régi nevét. De ugyanígy fordítva is igaz. Na, igen, a főszereplők mindent tudnak azonnal :) Mintha az úgyis lenne. A kedvencem még ezzel kapcsolatban az, hogy pontosan emlékeznek annak a kornak az uralkodójára és uralkodási idejére (egyben halálára), amely korszakba kerültek :) Mindenki profi volt történelemből. :)
TörlésA Tunnel főszereplőnője, szerintem tetszeni fog neked, még ha csak belenézel a sorozatba s annyiban is marad nálad. A második résztől szerepel. Ezért is írtam, hogy végre nem a szokásos női karakter, hanem egy jelentősen eltérő, aki egy pasi meghívására úgy vágja le a a telefont, mintha csak a távirányítón váltana csatornát különösebb érzelem nélkül :)
Akkor Do Boong Son-t hanyagold is inkább :D Semmit nem veszítesz, ha nem fejezed be. Én vállaltam, hogy megnézem. Két percenként ellenőriztem hány perc van még a részekből. Kényes, kényes, kényes lesz végig Bong Soon... Szeretem a színésznőt, de ez a karaktere, uhhh..... Nálam is kiverte a biztosítékot. Az igazgató még inkább. Hogy lehet már ennyire hülye egy férfi. Már elnézést. Tudja, hogy még nem kapták el a gyilkost, aki Bong Soon-ra vadászik (a 15. részben sikeresen hárman elkapják), és még van pofája azt mondani a nőnek, hogy dolgozzon, meg ne foglalkozzon az üggyel, meg menjenek piknikezni.... Egyébként félig-meddig bejött, amit beszéltünk: noha rács hajlítgatás nem volt, egy az egybe szedte le a rácsajtót, viszont a transzvesztitának szépen hajlítgatott kávéskanálból karkötőt :D
A Yong Pal-ba csak azért is bele fogok nézni, hiába orvosos. Elolvastam az ismertetőjét és tetszett. Az, hogy végignézem-e, más kérdés, de ha jó lesz, miért ne? :)
Főzőcskézős? Hmmm.... A kínai Shuttle love milleniumban is az egyik karakter séf, aki valamilyen különleges tofu levest tudott készíteni, nem emlékszem sajnos a pontos nevére. Ennek láttam csak az első részét, így nem tudom, hogy végig főzőcskézni is fog-e benne, mivel ez is időutazásos. Az örökös megy 1936-ba, a séf pedig 2016-ba. De lehet, hogy a 30-as évekbeli tudásával majd elbűvöli a jelen embereit :)
Még folyt. köv. Egyébként jó lett nagyon az összefoglalód :) Milyen igaz, ezeket mindig bevetik. Nekem is eszembe jutott egynéhány, később leírom :)
Pl, hogy orvosi sorozatokban tutira a főszereplők arcába spriccentik a vért műtéteknél? :) A drámai helyzetet demonstrálandó. Elképzeltem, amint a kellékes ott áll a kis tömlővel, kamera veszi közelben a főhős arcát, most nyomjon, prutty...
TörlésMegnéztem a Tunnel első részét. Hát ez nagyon izgalmasnak néz ki, de mit fognak csinálni 10enx részig, ha már elsőre ennyit ölt a középiskolás? Figyeltem, nagyon vigyáztak a berendezésre, autóból csak azokat vonultatták fel, amik régiek, csak olyan környéken jártak, ahol sikátorok voltak, tévéből is sikerült beszerezniük egy régit, meg telefonból, de tippre a munkahelyeken akkor még nem volt tévé, legalábbis mifelénk. Egy dolgon akadtam fenn: hajviselet. Mint amikor a X. vagy IX. római légióról volt egy mozifilm, de már nem emlékszem a címére, amiben római katonák menekültek, és egy egyedül élő boszorkánynak kikiáltott csajnál kötöttek ki, akinek hosszú szőke dauerolt haja volt (mert az praktikus kibontva az erdőben, aha), és kiszedett szemöldöke. Ha már a múlt, erre is figyelhettek volna. Nagyon más volt a hajviselet is, és a szemöldökszedés is akkoriban. Ha én lennék a rendező ilyen múlt filmekben, biztos, hogy megnövesztetném a színészekkel az arc/fejszőrzetüket autentikusra. Szóval kedves főnyomozónknak nagyon mai hajvágása van, és ez az arcbafésülés is nagyon mai. Nézd meg itt ezt a kis videót, nagyon szuperül mutatja, igaz a női hajviseletek alakulását, de most 80-as évekbeli doramák poszterét is néztem, és egész más a férfi viselet:
http://kozepsuli.hu/igy-valtozott-noi-szepseg-eszak-es-del-koreaban/
Viszont rájöttem, ki a női főszereplő: pont az, akit nem akartam már többet megnézni. A Protect the Boss c. sorozatban is szerepelt (Ji Sunggal), ott még nem volt vele bajom, de a 7th Grade Civil Servant-ban annál több. 40 évesen húszonost játszani, ehh, meg addigra elegem lett abból a kevés mimikájú arcából. Mindig ugyanúgy kerekíti a szemét, mondjuk ettől még adok egy esélyt ennek a sorozatnak.
Tudod, milyen időutazós eset jutott eszembe most?
Csipkerózsika. Alszik 100 évet, jön egy herceg, felébred, és nem tud mit kezdeni hirtelen a sok változással (pl. mi az, hogy csók esküvő előtt? :D Vagy szex csak lepedő alatt, mit képzel ez a fiatalúr). Ha 1917-es embert is veszünk, biztos, hogy folyamatosan bajba kerülne egy egyszerű forgóajtóval, kapucsengővel, buszajtóval, jegyautomatával, bolttal, mosógéppel, mikróval, a többi dologról ne is beszéljünk.
Ó, nézd, itt van férfi hajviselet az elmúlt 100 évből!
Törléshttps://www.youtube.com/watch?v=h4ipULcxFC0
Az elején egy kis útbaigazítást kérnék tőled: kifejtenéd, hogy melyik színésznőre gondolsz? Mert aki a Tunnelben játszik az Lee Yoo-Young, aki meg a PTB-ben az pedig Choi Gang-Hee. Lehet, külsőre egy kicsit hasonlítanak, de szerintem összekeverted a kettőt. Ha pedig én értettem félre valamit, akkor elnézést :)
TörlésMég a múltkori fricskádra visszatérve: dettó. Fejben már én is összegyűjtöttem egy jó ideje párat, köztük azokat is, melyeket leírtál. És pont erről beszéltem, főleg amit a randizásról írtál. Lezavarják a nagy randevút egy nap alatt, miközben ugyanazt esznek, ugyanazt viselik, ugyanúgy viselkednek. Do Bong Soon és az igazgató 200%-ban kiverte nálam a biztosítékot. Az nekik cuki, amit leműveltek? Igazgató irtó kényes hangon: "Jaj, de aranyos vagy. Istenem, mit tegyek?" Bong Soon szintén ugyanazon a hangon: "Ha te is kirúgsz, mi lesz velem? Mi lesz velem?" Többet inkább ne.... Ilyen "szerelmet" inkább hanyagoljanak a doramákból, mert nekem ez nem aranyos, hanem IDEGESÍTŐ. Úgy viselkedtek, mint a hatéves kölykök, akik a hőn áhított transformers robotot és Barbie babát kapták meg. Elnézést mindenkitől, akinek nagyon tetszett, mindenkinek más az ízlése.
S ami még nekem jutott eszembe: ha már gazdag fiatal férfiról is szó volt, aki mellé titkárnak rendszerint idősebbet és átlagos kinézetű férfit raknak, vagy vele egykorút, de komolytalan hozzáállásút a nőkhöz, meg az élethez, aki a munkáját mégis jól végzi; rendszerint nagy adag ételt rendelnek, amelyet amint felszolgálnak, mégsem esznek bele, mert valamiért összekapnak, s az egyikőjük otthagyja érintetlenül azt a drága ételt. Ugyanez az itallal is. Tényleg nagyon jó lett, ahogy összefoglaltad, nem értem ezeket miért vetik be állandóan, miért nem újítanak egy kicsit.
Megnéztem mindkét videót, köszönöm. Hát, valóban nem találták el a frizuráját. Én is csodálkoztam, hogy lehet a 80-as években napjainknak megfelelő hajviselete a nyomozónak?
Gondolod, hogy a középiskolás lesz a sorozatgyilkos? A jövőbeni énjével együtt?
Szerintem jól megoldják, ha már 20 részt terveztek belőle. Most megálltam a 7. résznél, mert a 8.-ig van lefordítva, kicsit várok, hadd legyen a következő két rész is kész. Remélem, hogy végig ugyanolyan izgalmasak lesznek, mint amilyen eddig volt minden rész. Egyébként a Protect the boss-t nem néztem végig, egyszerűen halálra untam magam és a 10. részt már el se kezdtem. Nem bírom azt a színésznőt, egy másik sorozatát, a Heart to heart-t is csak 3 részig bírtam, a többi sorozata nem is érdekel.
Hidd el, sokszor még én is bajban vagyok, ha ismeretlen helyen járok. Ilyenkor vagy megkérdezek vkit, hogy mit hogyan kell csinálni, vagy megfigyelem. Jó a hasonlatod :) Lehet, volt annyira tisztességes a királyfi, hogy mindent szépen elmagyarázott Csipkerózsikának :) Elvileg igaz szerelemről szól, ezért feltételezem, hogy türelmesnek és megértőnek kellett lennie.
Omo, igazad van, ezt a női főszereplőt benéztem! A 2. rész előzetesét láttam, és őrá emlékeztetett. Phü, igy már nagyobb kedvvel nézem. ��
TörlésSemmi gond :)
TörlésEgyetértek azzal, hogy sokszor nem képesek pontosan utána nézni az adott korszak haj- és ruhaviseletének, mint ahogy írtad a szőke hajú hölgy esetét az erdőben. Ezeket én is mindig észre veszem, és felteszem magamban a kérdést: ezt szándékosan csinálták így, vagy ennyire pontatlanok? Pl. a tradicionális doramáknál megfigyeltem, hogy a nőknek tökéletes szemöldökük van, esetleg a mai kornak megfelelő színű rúzsuk, de műszempillát is láttam már, ami egy 1000 évvel korábban játszódó időben nem igazán tolerálható :) Meg elvileg nem létezett. Legalábbis engem ezek az apróságok kibillentenek a történetből és sokszor hiteltelenné válik csak emiatt a sorozat vagy film.
Nem tudom láttad-e a Moonlight drawn by clouds-ot - én nem. Pusztán az első részébe tekintettem bele, és már ott elvesztette az érdeklődésemet, amikor a csaj színes izzólámpát használt kelléknek, mert valami szerelmi tanácsadó vagy mi volt. Persze tudom, hogy nemcsak ázsiai barátainknál vannak efféle bakik, hanem a filmipar más nemzeteinél is jócskán előfordulnak. Ha nem éppen a karaktert rontják el, akkor repülőgép kondenzcsíkot lehet látni, fűnyírónak vagy más kerti gépnek lehet hallani a hangját. Például a Hwarang-ban voltak részek, ahol tisztán hallatszott egy repülőgép hangja, tudod, a teherszállítók mély, búgó hangja. Vagy ha légkondival is fel vannak szerelve ezek a régi típusú házak, akkor annak a viszonylag "csendes" morajlását is hallottam már. Én elhiszem, hogy nyáron a nagy melegben, a több rétegű ruhákban lehetetlenség nem izzadni. Ezzel nincs semmi gond, hiszen pár száz évvel ezelőtt is ugyanúgy izzadtak benne, hanem azzal van gond, amiért nem izzadnak :) Tehát szerintem elviselhetőbb lett volna - nekem - a látvány, és hihetőbb is, ha azok a verejték cseppek megjelentek volna az arcukon. Csak vízálló sminket használnak :)
Igen, nekem is feltűntek ezek a spriccelős jelenetek, melyekben rendszerint a doki arcába fröccsen a vér... Vagy a főhősnő cipője/szandálja megy tönkre, szakad el, csak ő csúszik meg a kiborított gyümölcsleven...
De azért sokszor úgy esznek, hogy még magam is megkívánom azt az ételt, amit fogyasztanak, pedig még sosem ettem koreait. Túlságosan jóízűen fogyasztják, bár szegényeknek ki tudja hányszor kell beleenniük abba a kajába :) Jut eszembe: étel. Az Oh my ghost-ot láttad? Az is részben főzőcskézős. Igaz, ugyanaz a főszereplő nő, aki a Do Bong Soon-t játszotta, de itt szerethető figura. Jó, neked lehet elviselhető :)
Szia!
TörlésIgen, láttam az Oh, my ghostot! De abban hiába kotyvasztottak, nemigen használható az az információ. Én már csináltam koreaiból Bibimbap-ot (hát az valami marha finom, a csípős szósszal együtt), Hotteok-ot (fahéjas palacsinta, innen szedtem a receptet), Kimchit és kimchi levest, utóbbi egész jó, Japchae-t, és még tervezek egy pár dolgot. Engem nagyon érdekel a gasztronómia, nem csak a koreai, a távol-keletiek is, indiaiból is főztem már. Jah, egyetértek, Lee Bo Yong (?) sokkal szimpatikusabb karaktert alakított ott.
Igen, láttam a Moonlight-ot, és azon a jeleneten én is leakadtam, hogy bazzeg, ez most komolyan? :)
A Tunnel második részénél tartok, és ott is kicsit megakadtam:
- 30 év elteltével az alagút bejárata tök ugyanolyan, nincs kiépítve, semmi
- fel sem tűnnek neki a többsávos utak, jelzőlámpa (jó, lehet, már korábban is volt), de hogy az autótípusok sem? Ok, fájt a feje.
- még jó, hogy a rendőrség ugyanott maradt, és a bejárati ajtók is ugyanazok (nincs támogatás:)
Két dolgot tudok elképzelni, te nyilván előrébb tartasz, tehát az irányt már tudod:
- visszamehet, a mai kor technikájával felszerelkezve, és bizonyítani tudja a gyilkos kilétét
- nem mehet vissza (ezt tartom valószínűbbnek), de a gyilkos még jól elvan, ezért megtalálja... majd
A gyilkos szerintem a kis középiskolás srác, mert:
- ugyanúgy pontokkal jelölte a kutyák sírját, mint a halott nők bokáját
- amikor összeverette magát a nyomozóval, és kivezették, egy kaján vigyor volt a képén
- a sorozatgyilkosoknak vannak alvó periódusaik, tippre egy ilyen következett nála (amúgy is hosszabb idők telnek el a kezdő gyilkosságaik között, és csak a végére gyorsulnak be), úgy gondolom, hogy befolyásos/gazdag család kiküldte őt mondjuk külföldre (amilyen kocsijuk volt, biztos, hogy gazdag), és hát van ideje még gyilkolászni, hisz csak 48 éves kb.
Szegény nyomozó helyében meg is őrülnék.
Hello! (Elnézést, hogy nem igazán köszöntem neked, ez a figyelmetlenségemnek köszönhető.)
TörlésÉn még nem ettem semmilyen koreai ételt. Nem tudnám elkészíteni, mert a magyart sem nagyon tudom, ráadásul vegetáriánus is vagyok :) Koreai étteremben pedig nem jártam. Ismerősök és barátok a kínait akarták már párszor megetetni velem. Nem jártak sikerrel :) Nem tudom milyen kínai ételből a barátfüle gombát és a bambuszt kóstoltam meg, habár a bambusz van az Uncle Ben's-ben is. Igen, tudom, nem ugyanaz a kettő. Ezekkel az instant ramenekkel meg úgy vagyok, hogy ha nem koreai gyártmányú, akkor inkább nem eszek. Múltkor szívattam meg magam egy Mo.-on gyártott ramennel. Kuka lett belőle, annyira rossz volt. Viszont a szójaszószt megkóstolnám, azt még be is tudom szerezni, szerencsére Sparban is láttam. Tényleg nagyon sós, mint mondják?
A színésznő: Park Bo-Young :)
Komolyan mondom nagyon sok mindenben ugyanaz jut mindkettőnknek eszünkbe a filmekkel kapcsolatban, csak én sokszor elfelejtem leírni. :)
Én is furcsálltam az alagút állapotát; vártam, hogy mit szól a többsávos úthoz, az autókhoz. Habár itt lehetne arra is fogni, hogy hirtelen fel sem tűnik neki a változás.
Még nem értem el a 10. részt, de eddig semmilyen jel nem mutat arra, hogy vissza tudna menni.
Nekem is feltűnt az a mosoly, így megeshet már kicsit idősebb korában jön bele az emberölésbe. Láttad hogyan ölt? Azt hiszem még az első rész végén mutatják. Ott ült az alagútban, és mint aki valakit fojtogatott volna, miközben senki nem volt ott, csak ő. Közben persze bevágtak nekünk egy fiatal nő megfojtásáról jelenetet. Akkor ez most hogy? Egy idő kapu van ott, amelyben egyszerre van jelen a jelenben és a jövőben? A nyomozó is ezen a kapun mehetett át, ami mégiscsak bezárult, mert visszamenni nem tud. Lehet, olyan lesz, mint a Faith-ben: csak bizonyos időközönként aktiválódik majd a kapu, és majd pár évvel későbbre sikerül csak visszamennie, mondjuk 1990-be. Ez megmagyarázná azt, miért nem akadnak a gyilkos nyomára. Habár a jövőben egyszer elkapják, de megszökik.
Elég frusztráló lehet valóban, hogy nem a saját idődben vagy, de el is kellene kapni a tettest, akinek tartózkodási helye ismeretlen... Na, és a kapu? Titkos katonai program, vagy valamiért csak ott aktiválódik? Lehet, hogy a sorozatgyilkos is átment rajta, vagy a jövőbeni énje jött vissza és adott tippeket saját magának :D Durva...
Nem probléma, hogy nem köszönsz, én is csak azért tettem, mert épp eszembe jutott. ;) Hello, amúgy. :D
TörlésIgen, láttam, hogy a gyilkos újra átélte a gyilkolászását, engem a legjobban a terhes nő meggyilkolása akasztott ki, a kisgyerek sírásánál már bőgtem. Nem szívbajosak ezek a koreaiak, hogy babákat ríkatnak sorozatokban... szerintem csak a nyomozónak volt időkapu, a gyilkos nem hiszem, hogy ugrál, bár az, hogy eltűnt és megjelent arra utalhat.. hm, meglátjuk.
Barátfüle gomba? Szerintem a júdásfüle, vagy fafül gombára gondolsz. :) Én sima tárkonyos levesbe is főztem, nagyon jópofa, igazából csak az állaga érdekes, íze nem sok. A koreai kaják nagy részét simán le lehet gyártani vega formában. A Bibimbap és a japchae esetében is pl. több gombát kell használni, és ennyi. Nekem nagyon vonzóak ezek a kaját, de hiába 10 perc a főzési idő, ha az előkészítésével marha sokat szöszöl az ember. Azt szeretném a legjobban, ha elém raknák... ááh, ha kijutnék, egyfolytában csak zabálnék, azt hiszem. :D A szójaszósz tényleg nagyon sós. Emellett jellegzetes íze van, amitől kínai a kínai. A koreaiaknál meg a szezámmagolaj az, ami alap, és bár megeszem, nem vagyok oda érte. Nem olyan az íze, mint a magnak, hanem sokkal izésebb.. tömény, vagy nem is tudom.
So... szóval Bo Young, az már mindegy, melyik, a kettő nevét sikerült megjegyeznem, az egyikük Ji Sung felesége, és az I hear your voice főszereplője, a másik meg az Oh, my Ghost-é, meg a mostanié. Bong Soon történetét akkor fogom befejezni, ha nem érdekes jobban más, de most speciel nem érdekelnek. Azon gondolkoztam, hogy annnnnnyira nyilvánvaló (amennyi n-t használtam), amikor sztárok eljátszák a szerelmeseket, de egy csipet rokonszenv sincs köztük. Kevés filmben látok aranyos párost, akiknél látszik a felhőtlen jókedv vagy valami. Hwang Eum Jung-nál pl. Seo Joon-nal a She was pretty-ben, vagy a Kill me, heal me-ben Ji Sung-gal, de a Lucky Romance-ot is azért élveztem nagyon, mert van egy olyan bája, vidámsága, könnyedsége, amivel úgy tűnik a férfi kollégái is könnyebben játszák a meghitt részeket.
Vagy pl. a Marriage Not Dating-ben is vonzódás fedezhető fel a két főszereplő közt, hitelesebbek, mint ezek a profizmus által elkövetett lávok. Tudom, nem válogathatnak, meg minden, de...
Nézem a Yong Pal-t.
1. Ha egy nő kómában van, 3 éve nem nyikkant, akkor nem fog ilyen szép bársonyos hangon, krákogás nélkül megszólalni
2. Arra végre figyeltek, hogy egy kómás nem ugrik fel az ágyból, meg hasonlók, hanem izomsorvadása van
3. El nem tudom képzelni, hogy mi a Jóistentől lesznek ezek szerelmesek egymásba, peeeersze a közös megpróbáltatások, ahha... de hogy altatás közben hogy a búsba álmodik valaki, persze ráadásul a főnővel, hogy egyértelmű legyen a nézőknek, kinek is kell itt drukkolni... több altatáson is átestem, és egyszer sem álmodtam, ha mégis, nem emlékeztem semmire: olyan, mintha lekapcsolnának, aztán fel.
Ezen kívül egyenlőre nincs bajom vele, kellően izgi, a kilúgozott szerelmi szál mellett, igaz, operáció alig, és az igazi hightech hatalmi gonoszkodásokba és ármányokba csöppenünk, az ilyenek után mindig életundorom van. Nem lehet egy élet ennyire sorvasztó.
A legjobban eddig a gengszterpapát élveztem, amikor a tűszurkálós résznél vigasztalgatja a nővérkét, de közben látszik, hogy majd felrobban, és elsüti a viccét, hogy biztos azért remeg a nővérke keze, mert ő túl szexi. :) hasonlít a Do Bong Soon-os kórházi bandajelenetekre.
Gondolkodtál már azon, hogy összeüss egy forgatókönyvet? Egész jó ötleteid vannak. :D
Szia!
TörlésÓ, hát köszönöm, ha te így látod :) Írtam már egy öt perces filmhez való forgatókönyvet az energiafüggőségről. Nem nyertem vele :D Fejben rengeteg forgatókönyvet megírtam már, ami gépen pusztán azért nem valósult meg, mert nem akaródzik gépelnem. Jobb szeretném, ha gondolatátvitellel magán már a papíron nyomtatott formában megjelennének írásaim, mellyel sokkal gyorsabban haladnék, bármikor változtathatnék rajtuk (egyszerűen csak átíródnának, amikor arra gondolok), és egyszerűbb is lenne. Megspórolnám a gépelési időt, a nyomtatást, már kész is lenne a forgatókönyv vagy a könyv.
Az írással próbálkoztam több-kevesebb sikerrel. Amiből akkor lett elegem, amikor már nem tudom hanyadik Soros György alapítványba futottam bele, én pedig szeretem őszintén megmondani, amit gondolok, kimondani az igazságot (akár egy novellán keresztül is), amit ők nem kedvelnek :) Úgyhogy most szüneteltetem az írást :) Rosszul esik, hogy az igazságra igazságtalansággal reagálnak. Nekem ekkor van életundorom.
Én még Yong Palt nem kezdtem el, de valamikor időt szakítok rá. Lehet, valóban nem az én sorozatom lesz. :)
A koreai ételeknek egyszer majd neki esik. Szeretném magam elkészíteni őket, de ahogy mondod, még jobban szeretném, ha elém raknák. Azt nem tudom, hogy ízlene-e, ám nyitott vagyok megkóstolni őket vegetáriánus formában :)
Nekem azt mondták, hogy az barátfüle-..- Nem tudom. Lehet, csak ugrattak (én meg bekajáltam így is, meg úgyis :D), és neked van igazad :)
Én is megfigyeltem, hogy valóban vannak nagyon durva jelenetek egyes doramákban. Lehet, ez a rendezőtől is függ: ha nagyon ragaszkodik a valósághoz, akkor addig veszik fel újra a jelenetet, mígnem valósághű nem lesz.
Én Hwang Eum Jang-ot nem igazán kedvelem. Tehetséges színésznő azt elismerem, ám zavar valami a kisugárzásában. Nem jöttem rá, hogy mi. S való igaz, nem mindegy, csak eljátsszák azt a szerelmet vagy tényleg érezni lehet a kettejük közti kémiát. Ezt a Do Bong Soon-ban csak szavakkal éreztetik: halálosan, őrülten szerelmes vagyok belé, vajon mikor szerettem beléd, el akarok ide jönni veled 10 év múlva is. Elvileg majd megőrültek az igazgatóval egymásért, mire a végén, úgy alakult, hogy az ikerlányaikra senki sem akadt, aki vigyázott volna (ők is örökölték a szupererőt), ugyanis Bong Soon hirtelen rájött, ő meg akarja menteni a bajtól a világot, ami csak Szöulra értendő :) Nekem ebből az jött le, ami jól megfigyelhető akár egy átlagos magyar családnál is: az esküvő napjáig nagyon szeretjük egymást, még talán utána is, aztán jön a fekete leves, mivel megszokja egymást a két fél. Én ilyen életre nem vágyom. Jobb egyedül :)
Heló,
Törlésmost néztem utána, és a gombának tényleg van barátfüle neve is. Én eddig csak a tésztát tudtam, tudod, a szilvalekváros hazait barátfülének. Érdemes a kaják elkészítését megnézni a youtube-on, itt is vannak fenn receptek, ott maangchi az, aki jópofán mutatja meg. Az elején még egy lestrapált háziasszony volt, látszott a videóin, mostanra meg olyan igazi, amerikai szilikonképe lett, meg őrület díszítményei vannak, de jól főz. Mármint technikailag jól csinálja, és jól vágják össze. Amolyan butuska, de jó szándékú szomszédasszony fílingje van. :)
Nah, elárultad a végét.. hát vége lett? Nem is tudom, belenézzek-e még. :D Az a részlet még egész aranyos volt a sorozatban, mikor a családi merev ebédnél a pasi ugratta Do Bong Soon-t, hogy egy fiú, egy lány, vagy inkább két lányuk legyen? Azon nevettem, poén volt. De aztán annyira látszik a hűvös pillantásukon, hogy nem jönnek be egymásnak.
Azt gondolom, a koreai doramákban általában azért van mindig akadály a szerelem kiteljesedésében, amit le kell győzni - és milyen jól teszik, hogy ilyennel rakják tele! -, mert különben vagy az erotika felé kéne elvinni a sorozatot, de elég prűdek, vagy mi, vagy belefulladna az egész a románcos cuppogásba, amit a népesség kis százaléka tolerál, akármilyen romantikus beállítottságú is. Így bőven elég egy max. két részen keresztül a szerelmi dajdajt ábrázolni, az első felében civódni, az utolsó felében meg nagy nehézségek árán összehozni őket. Nem tudom megérteni amúgy a "váljunk szét 2-3-5 évre, aztán házasodjunk" attitűdöt, már el van kaszálva szerintem az egész, ha közösen még egy külföldi lehetőséget, lelki problémát, stb. sem bírnak legyőzni. A nehézségek elvileg megedzik a kapcsolatokat. Már amelyiket. :)
Hát tudod, az úgy van, hogy házasság után is szereti egymást a két fél, sőt, ha olyan fordítva csinálja, mint pl. én, hogy 15 évig együtt él, aztán mégis rászánja magát, akkor nem fekete leves már sok minden. A tartós kapcsolat ad egy olyanfajta biztonságot, mint anno a gyerekkori családi légkör. Igaz, hogy nincs az a rózsaszín felhőcske, meg tébolyodott másikra szomjazás, de nekem ez már nem is hiányzik, az az igazság. Komolyan. Néha rágondolok, meg így filmekben, hogy de jó volt, jó lenne, de az a bizonytalansági hullámvasút, a valóban szeret-t, és meddig-e kérdései, akármilyen pluszt ad egy szerelem 1-2 évig a mindennapokban, nem kellene. Most már nincsenek pokoli viták, szakítok, nem szakítok, miért így csinálja, meg egyebek. Egy felnőtt kapcsolatban érzelmi zsarolások, játszmák megszűntek. És ezt akárkivel ugye nem érheti el az ember, tehát egy olyan kapcsolat, ahol a másik gondolatait, hozzáállását, kiállását érted, mindent szinte ismersz, a gyengéit is, a magadét is, ezerszer jobb, mint az a nagy szerelem. És még így is érik az embert meglepetések, szóval nem unalmas ám. :)
Do Bong Soon-ékat hagyjuk, hát ott mennyi önismerete volt a csajnak, hogy ki is tetszik neki? Mennyire tudta érvényesíteni a saját akaratát? Hiába segített a srác a képességeit kiteljesíteni, közben egy érzelmi pióca volt. De azért most már megnézem, mire mentek. :D
Szia!
TörlésAkkor csak igazat mondtak nekem :) Megettem, elment egynek, nem hiányolom. Amit ti szilvalekváros tésztát barátfülének hívtok, azt mi derelyének :) Sosem hallottam még barátfüleként :) Tényleg egy országban élünk? :D Nyelvjárás... :)
Olyan nagy titkot nem árultam el a végével. :) Sejtettem, hogy mi lesz, kiszámítható volt. Akinek ez tetszik, az élje bele magát annyiszor, ahányszor szeretné.
Megnéztem az ajánlott hölgyeményt. Kettő videójába néztem bele... Lehet, New York-ban minden második utcában van koreai bolt, de ennek az országban max csak Budapesten van, amitől én több száz kilométerre élek... Szóval tárgytalan, hogy neki álljak főzni :D Nem ezért. Nem nekem való a koreai étel. Ezen az oldalon közzétett receptek közül csak a zöldségeset és a fahéjasat kóstolnám meg, amit te is említettél. Habár még babpasztát sem ettem, el nem tudom képzelni milyen az íze. Azt sem tudom mennyire nehezek, zsírosak ezek az ételek. Az én gyomrom nagyon kényes. S ha az előbb felsoroltak közül valamelyikkel találkozik, akkor ajjaj... A Kimchit biztosan nem bírnám, ugyanis utálom a csípőset. A húsos ételek megint ki vannak zárva. Ha bármilyen zöldséges feldolgozásuk van és nem nehéz étel, az jöhetne. Szezámmagolajat még nem ettem, viszont, minden napomat lenmagolajjal kezdem :) Szó szerint: reggeli előtt 20 perccel egy evőkanállal beveszek. Mindenre jó.
Szerintem jól gondolod ezt az akadályt. Ha nem lenne benne, minden bizonnyal kilengene valamelyik irányba. Maradjanak csak meg ennél, habár ez sem sikerül mindig. A Me too, flowert is abbahagytam a 8. résznél, egyszerűen untam. Sokszor annyira nyilvánvaló, hogy ki kivel fog összejönni és ennek senki sem vethet gátat. Így teljesen elveszítem érdeklődésemet.
A Tunnel nagyon érdekes fordulatot vett a felénél :) Az egyik felvetésem pont az, amire gondoltam, a másikban még nem vagyok biztos. Most szándékosan nem árultam el, majd ha befejeződik a sorozat, esetleg abbahagynád, akkor elárulom :)
Röviden az utolsó gondolatodra: Én úgy döntöttem egyedül szeretnék maradni. Nem tudok megbízni a férfiakban. Egyszerűen, amikor belegondolok abba, hogy párkapcsolatban legyek, összeszorul valami a mellkasomban és úgy érzem, megfulladok. Úgy értem, nem szeretek emberekhez kötődni, a bizalom hiánya miatt.
Ezért bukik meg nálam sok romantikus dorama, mert egy olyan "szerelmet" ábrázolnak, amelyben én semmilyen emociót nem érzek, csak energiahúzást. Olyan kapcsolatot, ami távol áll tőlem. Ezért sem néztem meg a sokak által dicsért Kill me, heal me-t, vagy az It's Ok that's love-t, vagy a Romantic doctor teacher kim-t. Nem érdekelt bármennyire is jó legyen. Még fejtegethetném a véleményemet, de az már offolás lenne, illetve regény lenne végül. :D
Természetesen mindenkit tisztelek a döntéséért, és megértem, ha valaki, mint Te is, szeretsz házasságban lenni :)
És senkit sem akartam megbántani. Pusztán a gondolatomat írtam le. Gondolom, azt szabad :)
Szia!
TörlésKépzeld, megcsömörlöttem a koreai sorozatoktól. :)
Mindjárt részletezem is, de érdekel, hogy ti ismeritek-e a csetres szót, jószágot etettek-e, illetve hogy hívjátok a piszkét? :) Piszkének, egresnek, büszkének?
Ez Magyarország. Nagyon érdekes tud lenni, és főleg egyetemeken derül ki, hogy különböző országrészből különböző szóhasználatot is hoznak az emberek.
Szóval a doramák:
Befejeztem a Hwarangot (most már bánom azt a rápocsékolt időt, de kíváncsi voltam, hogyan oldják fel a végét.. ne is mondd, sok sooooookkkk hatásvadász ráközelítéssel, hosszas bámulásokkal stb.)
Megnéztem egy vagy két részt a Strong woman Do Bong Soon-ból: vazze. A nemismtudomhányadik részben az órát néztem állandóan. Mikor a csávó nyihelőzik, mint egy bolhás majom, és ugrabugrál a moziteremben, hogy "most mit vársz, mit csináljak?", a csaj meg csak bámul.... és egy kicsikét, egy hajszálnyit sem érzem azt a feszült várakozást, hogy lesz-e csók vagy sem, hanem legszívesebben egymáshoz verném a fejüket, csak legyünk már túl rajta. És amikor az igazgató az ágyon hentereg, hogy jaj de cuki a mobilon küldött "jó éjszakát"... váááá. Ez már kínzás. Fantáziátlan majmok.
Ez előtt megnéztem egy részt a Yong Pal-ból is, az is már sok volt, az érthetetlen románccal, ami kötelező jelleggel jelent meg, de minden józan megfontolást nélkülözve hirtelen drámaian szerelmesek lettek, érted? Nem érted? Hát én sem.
A Bong Soon betette a kaput ez után. Nem bírtam tovább, semmit sem akartam látni, ami ennyire izé...
Véletlen találtam egy űrös sorozatot (igen, amit tök utálok), valami Visszatérők a címe. Az alapötlete jó volt, a megvalósítása viszont elég sz*r. A jövőben nukleáris katasztrófa a Földön, csak a Zűrállomáson élnek túl, ahol épp fogyóban minden, ezért likvidálni akarnak, leküldenek a Földre 100 fiatalkorút, akik épp börtönben voltak kisebb nagyobb vétséggel. Az Űrben a halálbüntetés a vákuum ki az Űrbe, és ezt ész nélkül használják mérnökön, orvoson, olyan tudással rendelkezőkön, akiknek nem nagyon van utánpótlásuk. Röhej.
Mindegy, Földre jönnek. Egyből lesz két klikk, az okostojás kiscsaj, akinek az anyja orvos, és egy bűnöző, aki függetlenedni akar a szemét űriektől. Mindenki nekiáll bulizni az erdő közepén, nem izgatja őket, hogy nincs kaja, és soha életükben nem is láttak még csak fát sem, nemhogy erdőt... egyedül egy 6 fős csoportocska megy el kajáért, stb. Nem hiszem el, hogy ez így lenne a valóságban, már próbáltam elképzelni, hogy különböző etnikai, tudású, bűnözői jellegű emberek hogyan viselkednének ilyen helyzetben, de szerintem nem így. Ja, és kiderül, hogy a Földön mégis maradtak túlélők, akiknek valami deformált fejük van, és csak annyi fejlettségük, hogy dárdát használnak 2160-ban... ehh. Ott szakadt el nálam a cérna, mikor egy kis 12 éves kislány nyakon szúrt egy tagbaszakadt néger gyereket, és nekiállt utána dudorászni, mert egyből ki is nyiffantotta. Ühüm...
Kicsit ugrálok a mondanivalók közt, mert közben visszaolvastam újra a tiédet: a koreai kaja, azt kell mondjam, hogy nem igazán fűszeres. Nem hasonlít pl. a kínaihoz, az indiaihoz sem. Ezt feloldandó, mindenhez kimchit esznek, mint láthatod is, ami baromi csípős. Többnyire a csípős a legjellemzőbb fűszer. Olvastam, hogy annyira függők, hogy több milliárdot költöttek arra, hogy egy asztronautájuk vihessen kimchit az Űrállomásra, nehogymár nélkülözni legyen kénytelen. Érthető, nem? :) Nemzeti drog. De ha nem raksz ilyet a kajájukba, akkor igazából sok zöldség, rizs, és nagyon minimális fűszer. Zsírosnak meg abszolút nem nevezhető, mondom ezt úgy, hogy túl sok kaját azért nem csináltam még innen. A babizé... jajjangmyeon, babos tészta.. hát.. nekem nagyon nem jött be. Nem volt semmilyen markáns íze, illatra mint a babgulyás, ízre meg édes szószos tészta, azt kész, halványan érezhető bab ízzel.
TörlésNo, szerintem te valamit félreértettél: a Romantic Doctor Kim-ben annyi romantika van, mint egy hangyában. Először a címe miatt én sem mertem megnézni, gondoltam, kit érdekel egy nyáladzós vén faszi, elcsábítja az összes beteget vagy mi? De nem erről szól, csak a címe ilyen idétlen, igazából olyan jellemet idéz meg, ami a régi hősökre hajaz (a legtisztább emberbaráti elvek, önfeláldozás, semmi haszonlesés, stb.). Az egész románc benne kb. 3 csók, meg egy kis vita, hogy "mondjuk el, hogy járunk! nem! De!" Azt annyi. Szinte nulla, háttérbe szorul teljesen, nem is a szerelmesekről szól, akik mintha nem is lennének azok, hanem erről a "hősies" professzorról, aki a mélyből a magasba jut és viszi a tanítványait is sok önismereti tréning után. :)
És hogy mivel tértem vissza? Képzeld, teljesen véletlenül megnéztem a My name is Kim Sam Soon-t. Hát azta! Nem kéne a férfi főszereplő (na, az ő kinézete totál 80-as évek, mintha apámat láttam volna), de a női főszereplő vitte a prímet. Nagyszájú, kicsit bumfordi, mindig őszinte, nagyon normális és nagyon bírtam, hogy a végéig nem szűntek meg szívatni egymást a pasival. A wc-s jelenet mindent vitt, de végig találtam röhögnivalót. Nem az a "de jó, összejöttünk, innentől két részen keresztül nyáladzunk!" jellegű volt, nem időhúzással voltak benne mellékszereplők, és nagyon bírtam, hogy ennyire talpraesett, önálló női főszereplője volt. Egy részben lett gyámoltalan pityergő, de utána végig remekelt. Élveztem, na. Feldobott. Innentől most megint elkezdem a Yong Pal-t meg a Tunnelt, a Bong Soont nem merem még. :D
Nehogy azt hidd, hogy én imádom a férfiakat, és minden álmom volt házasságban élni. :)
TörlésSőt.
Nem tudom, nálad mi okozta a sérülést, de az biztos, hogy nálam az apámmal semmisült meg az a bizalomalap, ami arra szolgálna, hogy az ember harmonikus kapcsolatot építsen ki a másik nemmel. Alapból ma is azt mondanám: utálom a férfiakat. Úgy tömegesen utálom is őket, amelyiket nem, azzal is fenntartásaim vannak. Mondjuk a párom már emberként funkcionál, de nyilván vannak számomra bosszantó dolgai, mint ahogy fordítva is így van. A dolgot nehezíti, hogy én a magányt is nagyon szeretem. Jóval több egyedüllétre lenne szükségem, mint amennyit megvalósíthatok, és az is egy negatívum, hogy én baráttal (úgy értem, barátnővel) együtt lakva nagyon jó társ vagyok, de elvárásos alapon (a szerelmi kapcsolat az ilyen) elég sz*rul működök. :) Ez mind feszültség, ami néha feloldódik, néha nem, de a mérlegben ugye összesítve nézünk, és azt kell mondjam, eddigre megszoktam, és megnyugtató a tudat, hogy a hátam mögött van, mert a sok nehéz helyzetben egyértelmű volt, hogy nem szűnt meg szeretni, nem leng ki, és meg akar tartani. Hogy aztán mennyire vagyunk egyensúlyban, az más kérdés.
No de, doramákra visszatérve: én szeretek gépelni, és szép távlati terv lenne, ha összedobnánk az ötleteinket (és a nyelvtudásunkat, ha lenne addigra) és 5 év múlva írnánk egy jó kis forgatókönyvet! :D
De tudod, olyat, amiben sose az történik, amit a nézők várnának! Tehát: aki elkapja, nem abba szeret a csaj, vagy fordítva, aki cipel, az lumbágót kap meg ilyesmi. :)
És nem ártana már egy kis májcirrózist is diagnosztizálni fiatal hősnőnknél, aki minden szakítás után bepiált. :D
Hello!
VálaszTörlésÖrülök, hogy nem felejtkeztél el rólam! :)
A csetrest mi inkább csatakosnak hívjuk, legalábbis én ezt hallottam, a piszkét köszmétének, de anyám olykor mondogatta, hogy piszke, büszke, köszméte, jószágunk nincs, rokonnak volt kecske, tehén, ló, disznó, baromfi, amelyeket én előszeretettel etettem :) Macskáink vannak :)
Akkor rendesen belefogtál a doramák nézésébe :) Hát, a Hwarang-ra én is rápocsékoltam 20 órát, de csak azért, mert minden egyes résznél azt vártam, mikor lesznek már kalandjaik, mindezt úgy, hogy tudtam nem lesznek kalandjaik :D ÚÚúúú a Bong Soon. Ilyen pasim ne legyen sose! Jaj. Ez a sorozat olyan, mintha tizenöten összeültek volna, forgatókönyvírók, s mind a tizenötnek megvalósították volna az elképzeléseit egy bizonyos darabig, aztán adtak volna egy befejezést neki, ami nekem előre kiszámítható volt. Ez egy BMW film: benne minden van: homokosok, VR játékok, modern technika, mint a drón, a segway, bunyó, romantika, családi összetűzés, rablás, gyilkolás, rendőrségi hozzá nem értés, "ufó", kórház... mit hagytam még ki?
A Yong Pal-t inkább nem kezdem el, mert ha neked nem tetszik (annyira), szerintem nekem még úgyse fog :D
Akkor az űrös sztorival sem próbálkozok. Miért igyekeztek ennyire ellehetetleníteni? Még olvasni is rossz volt a tartalmát, ahogyan leírtad. Hasonló lehet a kinézetük a túlélőknek, mint A szikla c. filmben. Fújjjj, minek néztem meg annak is mindkét részét, undorító volt. Amerikai film. Gusztustalan volt.
Nem baj, ha ugrálgatsz, én is sokszor teszem, és most hozzád igazítva próbálok válaszolni :) Ha minden ételük szinte csípős, akkor maradok a zöldségnél és gyümölcsnél csak úgy külön-külön, nem összefőzve :) Az is jó, ha nem zsírosak. Nekem az a fő gondom a csípőssel, hogy nem érzem tőle az étel ízét, és iszonyatosan nagy köhögési roham jön rám tőle. Én meg enni szeretnék, nem orrot fújni, szemet törölni és köhögni :) Szerintem attól akadna olyan étel, amit meg tudnék tőlük enni, de ez csak akkor derül ki, ha megkóstolnám őket. A babpasztát azért kérdeztem, mert a fahéjas sütijükbe is az kell. Nem tudom, hogy a fahéj meg a bab mennyire passzolnak, ha főleg bab íze lenne. Vagy ez elhanyagolható lenne?
Ne már! Még az űrben is csípőset akar enni? :D
A Romantic doctor első részét láttam csak, de annyira nem fogott meg. Abban igazad van, hogy félreértettem, de nem emiatt nem néztem meg. :)
Látom, korábban sikerült nem a "Válasz"-ra kattintanom :)
TörlésNem láttam még a My name is... sorozatot, de majd beletekintek, a leírásod alapján érdekesnek tűnik, s azt is szeretem, ha vicces egy film :) Én meg a The suspicious housekeeper-t nézem (A gyanús házvezetőnő). Eléggé megérintett a film, s a főszereplő férfi itt -
végre!!!! - egy negyvenes évek elején járó családapa, akinek a felesége öngyilkos lett, miután megtudta, hogy megcsalta őt, és hátrahagyta négy kiskorú gyereküket. De az apuci inkább a szeretőt választotta, mintsem a gyerekeit. S itt jön képbe a házvezetőnő, aki sosem mosolyog, ellenben, mindent megtesz, amit mondanak neki. Tehát, ha arra kérik, öljön embert, megteszi. Aranyos sorozat, eddig volt, amikor sírtam benne, volt, hogy nevettem. Külön-külön láthatjuk a gyerekek személyes problémáit, az apuci határozatlanságát, s lassan a házvezetőnőről is megtudhatunk többet, legfőképpen azt, miért lett ilyen komor és életunt nő, akinek teljesen mindegy hogy bánnak vele. Ja, és plusz pont, hogy eddig az egyetlen cicababa benne az apuka szeretője.
A Voice-nak végül csak az első részéig és a speciális rész megnézéséig jutottam, az utolsóba pedig beletekintettem. Nagyon jó sorozat, remek színészekkel, pusztán egy gondom van vele: kegyetlenül brutális, ami annak "köszönhető", hogy megtörtént eseteket dolgoz fel. S ha nem is mutatták az első részben, hogyan veri szét súlyzóval a nő fejét, akkor is benned van a tudat, hogy azzal verte szét. 70 percből 70 percet végig izgultam, feszült voltam. Lekapcsol minden pillanata. Már az első 10 percben olyan hányinger jött rám az erőszaktól, hogy azt mondtam, én ezt nem fogom bírni még 15 részen keresztül. Így nem nézem meg, nincs gyomrom és elég lelki erőm hozzá.
A Lawyers of Korea-t se nézem. Elolvastam a hozzászólásokat, és kiderült a csaj egy tahóval fog összejönni, sokan unalmasnak írták, hát már az első rész sem kötött le.
Sikertelen próbálkozásaim nekem is voltak és még lesznek is :)
Mi biztosan rokonlelkek vagyunk, mert szinte ugyanazokat éltük át, éljük meg így ismeretlenül is. Nálam is apám okozta a sérülést. Ezért sokszor magamban azt kívánom bárcsak elvinne magukkal egy jóindulatú földönkívüli faj a hajójukra vagy a bolygójukra, és ott maradnék, amíg nem tenném lelkileg rendbe magam. Esetleg egy párhuzamos dimenzióba is átmennék, ahol sokkal jobb élet van, mint itt.
TörlésNálam a bizalmatlanság a férfiakkal szemben nem is nullán van, hanem valahol -1000 körül. Nekem még annyira sem kellene férfi, mint amennyire neked jelenleg van. Nem érné meg azért a pár jó pillanatért sem. Úgyis csalódnék. Magam is jobban szeretem az egyedüllétet, a magányt, elkerülni az embereket. Miért volna negatívum, hogy egy barátnővel jobban együtt tudsz lakni, mint egy férfival, a pároddal? Ez egy nagyon jó pozitívum. Inkább az a negatívum, ha olyannal élünk együtt, akivel nem működik és nem vagyunk hajlandók változtatni rajta. Én is jobban megvoltam a barátnőim mellett a koliban is, meg amikor ideiglenesen egyikőjüknél laktam. Nekem egyébként az a fő bajom az együtt éléssel, hogy nem szeretnék együtt élni :) Ez nem megy, hogy csak azért, mert együtt vagyunk, egy lakásban is éljünk. Nekem kell az az egyedüllét, nem bírnék egyfolytában a másik szájában lenni. Lehet, hogy ez megváltozna, ha olyannal jönnék össze, akivel megéri minden egyes percben együtt lenni, de eddig nem tapasztaltam ilyet.
Ha minden feltétel meglesz, írhatunk egy forgatókönyvet :) Én most elkezdtem tanulni a nyelvet, de ez annyira kezdő, hogy a kezdő alatt vagyok. Először azt kell elérnem :D Na igen, jó lenne egy sorozat, ahol valóban nem úgy történnek az események, mint azt ahogy a nézők várják :D
A Tunnel még mindig remek. Emlékszel, amikor megkérdeztem, miből gondolod, hogy a középiskolai srác gyilkolászik 85-86-ban? Igaz, én nem fejtettem ki, hogy kit gyanúsítok, de azt biztosan sejtetted, hogy én nem őt gyanúsítom, még ha minden jel erre utal. Emellett felvetetettem, hogy a jövőből jön vissza a gyilkos gyilkolászni, vagy a középiskolai srác későbbi énje, vagy egy másik sorozatgyilkos. Nos, nem tudom hol tartasz, így csak annyit mondok, hogy valamiben mindkettőnknek igaza lett :)
Heló! :)
TörlésA Yong Pal-t még mindig nem folytatom.Nem lenne az rossz, izgalmas, az első része meg hihetetlen izgalmas volt, de az a szerelmi szál... attól félek, a felétől jön a szokásos nyűglődés, ki kinek tesz épp keresztbe, minden rosszra fordul, hogy a végén egy tessék-lássék jó jöjjön. Majd megnézem, de most a My name is Kim Sam Soon női főszereplőjétől vagyok odáig, utánaolvastam, hogy 7 kg-t hízott a szerep kedvéért (ez igen, szeretem az elkötelezett színészeket), és egy másik sorozatot kezdtem el tőle, a City Hall-t. Felemásan alakít, de még mindig szimpatikus, a férfi főszereplő meg fogalmam sincs kicsoda, de állítólag azért volt nagy siker, mert a nézőknek is szemmel látható volt a kettejük közti vonzódás. Elég bandita képe van az ipsének, meg jó magas, de nem tudom túltenni magam azon, hogy miért is van egy férfinak így kiszedve a szemöldöke, borzalom. :D
A Romantic Doctor Kim első két része totál szürreális. Különösen a második. Egyébként nagy jellemfejlődés megy benne, természetesen dramatikus eszközökkel, látványosan. Engem ami különösen tűzbe hozott, azok a nagyon szuper operációk, azokról tényleg elhittem, hogy ők csinálják. Mindig volt valami érdekes, feszült helyzet: megmentik-e, nem-e, mi a helyes. És kaptunk egy jó kis szöveges értékelést a mai korról, ami tök igaz. Ma a pénz számít, és a státuszod, nem az, hogy milyen orvos vagy ember vagy. Nekem jó volt, na. :)
Koreai kajából a hotteok-ra gondolsz? Nem muszáj bele babpaszta. Ha fahéjasan csinálod, akkor semmiképp, és én eddig csak úgy csináltam. Őrületes sikere volt, mondjuk a családban többen szeretik a fahéjas dolgokat. De nagyon laktató, tehát érzékeny gyomrúaknak vigyázni: kelt tészta, és olajban sütve! :)
Erről a Housekeeper-ről én is olvastam tartalmat, egyből az Eltakarítónő jutott eszembe, Maggie Smith-szel (imádom azt a színésznőt), de túl aljadéknak éreztem a családapát, hogy épp flegmatikus hangulat nélkül vágjak bele. Majd valamikor.
Nálam a férfiutálattá nemesült férfigyűlölet (van ám rá idegen szó, csak elfelejtettem) csak abban látszik, hogy ahol lehet női kiszolgálókat választok: boltban pénztárost, orvost, fogorvost, információst stb. Egyébként tartózkodok. Nehezen tudok beszélni is velük, legfeljebb online. Fiatalabb koromban szerettem volna, ha léteznének amazon társadalmak, lenne csoportosulás, amiben megtorolnánk az erőszaktevő férfiak tetteit stb. :) Az együtt élés nyilván akkor jó, ha jó is. Miből gondolod, hogy mindenki kényszerből él együtt? Egy idő után nyilván kompromisszumot kell kötni, de most is azt kötsz magaddal. Van prioritás, van a kisebbik rossz, szerintem a békéhez mindenképpen szükséges a megalkuvás. Lázadóként meg a legjobb korán meghalni. :)
Szia!
VálaszTörlésAhhoz, hogy valaki megértse a gondolkodásomat, az élet felfogásomat, előbb a következő bölcs mondást tanácsos megérteni: "Ha valakit igazán szeretünk, elengedjük." Én ezt megtapasztaltam, s azt kívánom, hogy mindenki tapasztalja meg, legyen az bármikor :) S ehhez kapcsolódik a kényszerrel való együttélés :) Ha valakit tényleg szeretünk, elfogadjuk őt olyannak, amilyen, mert megértjük egymást, amely által sosem leszünk ellenségek, sosem leszünk olyan társak, akiknek megalkuvás kell a békéhez :) Én úgy gondolom, az embernek az életben semmit sem kell. Ne muszájságból döntsünk valami mellett vagy ellen, hanem azért, mert valóban azt szeretnénk. Számomra ezen alapulna egy igazi párkapcsolat, s ezt jelentené az igaz szerelem. :) Én sem vagyok tökéletes, nagyon sok dologra rájöttem magammal kapcsolatban, amelyeknek a javításán vagy éppen az egyre jobb kifejlesztésén fáradozok. Ezért is mondtam azt, hogy csak olyannal költöznék össze, olyan férfival, akivel megéri minden percben együtt lenni :) Addig pedig, elvagyok egyedül :)
Nekem ez nem lázadás, csak próbálom megtapasztalni, megismerni, hogy melyik az az út, ami működik. Ami pedig nem működik, azt hagyni kell a fenébe. Okos enged, szamár szenved :)
S amikor a doramákban azt látom, hogy a férfi beleszól annak a nőnek az életébe, akibe elvileg halálosan szerelmes, abból számomra az jön le, pusztán birtokolni akarja a nőt. Pl. a Heartstrings vége nekem először nem tetszett, míg meg nem értettem a lényeget. Nem tudom, láttad, nem láttad, nem nagy szám a sorozat, a csaj lelép a végén, otthagyja a szerelmét, mert Angliában akart táncot tanulni. Park Shin Hye a főszereplő :D Szidtam a lányt, mint a bokrot, miként képes magára hagyni a szerelmét, a pasit meg átkoztam, hogy mi a csudának nem akadályozza meg, hogy a lány lelépjen... mígnem megértettem: annyira szerették egymást, hogy tiszteletben tartották egymás szabad akaratát, s nem kényszerítették rá a másikat a saját akaratukra. A King of high school-ra is emlékszel? A csaj próbálta visszatartani a srácot, nem akarta, hogy Németo.-ba menjen, ezért házasságot szándékozott kicsikarni belőle, de aztán ő is rájött, ha szereti a fiút, akkor elengedi. Ezt meg is mondta neki, a fiúról meg végül kiderült, annyira nem is akart külföldre menni, és igazából jól esett neki, hogy a nőnek fontos annyira, hogy tiszteli döntését, bármi is legyen az :)
Én is így vagyok a férfiakkal, mint te, kivéve a fogorvosomat, mert a női fogorvosokban csalódtam. De neki női asszisztense van, és felesége, két gyermeke, kiváló szaktudása, úgyhogy őt, mint férfit elfogadtam :) Pl. ha a buszon csak férfi mellett van ülőhely, inkább állok, ha az üzletben férfi eladó van, inkább be sem megyek, vagy ha fontos bemennem, akkor igyekszem gyorsan végezni. Ez most lehet rohadtul vicces lesz, de a postán én azért szoktam imádkozni, hogy ne férfi alkalmazotthoz kerüljek. Ha már megtudom, hogy férfival kell ügyet intéznem, beszélnem, mindjárt összeszorul a gyomrom és eszméletlenül ideges leszek. (Viszont, ha pusztán csak beszélgetek egy férfival teljesen átlagos dologról, semmi párkapcsolatról, érdekes, nagyon jól megértjük egymást. :)) De így van ez, ha férfiak mellett megyek el az utcán... Ideges leszek tőle.
TörlésA házvezetőnős sorozat tetszik. Megint nagy a hasonlóság az élet és a filmben lévő helyzetek között. Az apuka eléggé idegesítő benne, leginkább az, ha a nővel vannak fasírtban, akkor a gyerekei felé húz, ha pedig a nő vissazfogadja, máris elfelejti, hogy ő négygyermekes apuka.
Igen, szerintem a hotteok-ra gondoltam :) Akkor valószínűleg én csak keveset ennék belőle a finomsága ellenére is. Nekem is valószínűleg csak fahéjasan ízlene, szerintem nem lennék oda a babpasztáért. A babot szeretem. Ám ez nem vonz.
A romantic doctorral talán majd még egyszer megpróbálkozom, és ami annyira tetszett neked, abba is beletekintek, s ha tetszeni fog nekem is, akkor végignézem :)
S ahogy mondtam múltkor is, én tisztelem mindenki döntését.Mindenkinek szíve joga, hogy maga döntse el, miként éli az életét. Kár, hogy sokáig imádtam beleszólni mások életébe, még a macskákéba is, ezzel bizonyítva mennyire szeretem őket. Mindent bizonyítottam vele, csak azt nem, hogy tényleg szeretem őket... A fő, hogy végre rájöttem, miként ne éljek.
Szia!
TörlésHa nem tévedek, idealista vagy. :)
Megéri minden percben együtt lenni? Szerintem ilyen a mesében sincs. Nem azért, mert az emberek többsége muszájból van együtt, hanem mert annyira mások vagyunk, és annyi élethelyzet adódik, amikor a különbözőségek előjönnek, illetve a rossz tulajdonságok, szokások is megmutatkoznak. Én ezért mondtam, hogy megalkuvás mindig van az életben. Nem arról beszélek, amikor valaki feladja és elvan a langyos vízben, hanem arról, amikor racionálisan gondolkozva belátja, hogy a jelen helyzetben éppen utálja a másikat vagy nagy ellentétben vannak, de az idő többségében megéri. A másik, ami hatalmas megtartóerő, az az együtt létrehozott emlékek tára. Van, akinek az anyagi dolgok, van, akinél a gyerekek, van, akinél csupán az együtt átélt, eltöltött idő. Ezt felrúgni, mert épp abban a percben az ember nem érzi úgy, hogy megéri, nem biztos, hogy olyan döntés, amit nem bán utána meg. Azt hiszem, ez a ragaszkodás az, ami megtartja viharban is a hajót.
A megértés is, úgy gondolom, elméletben jól működik. Illetve nálam úgy működik: amíg a személyes komfortzónám nem sérül, mindenki tegyen úgy, ahogy akar, csinálja, ahogy akarja, éljen, ahogy szeretne. Szerintem hatalmasan megengedő vagyok, és elfogadó. :) Jah, hogy ha belekeveredek, akkor mégsem? Ilyen a természetem. :) Amúgy fiatalabbként én is túl akartam gondoskodni az állatokról, tisztán láttam mások hibáját (pl. anyámét: mért nem válsz el?), de ma már, miután pár buktatón én is túl vagyok, óvatos vagyok azzal is, hogy mire mondom azt "ezt sose". A fennhéjázó nézeteimet sorra mosta el az élet (pl. nős férfival sose - én nem is, de egy barátnőmnél közelről figyelhettem, és nem arról volt szó, hogy ő egy riherongy, a pasi meg egy féreg). Én már azzal elégedett vagyok, hogy ha a saját erkölcsi törvényeimet betarthatom (boltban nem eszünk-iszunk fizetés előtt; nem lopjuk el, csak azért mert találtuk; nem szabálytalankodunk csak azért, mert más is; nem kérünk kölcsönt, hogy aztán ne fizessük vissza stb), és nem sodródok a tömeggel.
Sokszor, ha belegondolok, a boldogság eszköze a lemondás. Érdekes, nem? Egy ma negatív igeként jelenlévő dolog pozitív élményt hozhat. Amint az ember nem azon agyal, hogy mi nincs, mit kéne még megszerezni, hanem elengedi a dolgokat, és megelégszik azzal, ami van, az boldogságot okozhat.
No, mondjuk sorozatokban nagy marhaságnak tartom ezeket az évekre külföldre megyek dolgokat. Saját tapasztalat alapján a távkapcsolat nem igazán működik jól. Arról nem beszélve, hogy sokat változik az ember, főleg az, aki elmegy, és nem biztos, hogy ez a változás mindkét félnél egyfelé tart. Ez egy együttélő kapcsolatban is sarkalatos pont: merrefelé változik a másik? Összhangban van-e az én változásommal?
Visszatérve erre a megériegyüttlenni-re. :) Sokszor elgondolkoztam, hogy világéletemben az ún. másik felemre vágytam, ami így belegondolva, és megismerve a világot, nincs is. Ez a romantika öl. A doramákban is, ha megfigyeled, a női vágyakat elégítik ki, és ezzel egy olyan igényt is támasztanak a férfiak felé, aminek nem igazán tudnak megfigyelni.
TörlésMire gondolok? Pl. a férfi olvas a nő gondolataiban. A legtöbb doramában ez van. Kitalálja, miért toporog a nő, miért van zavarban, mit érez, mire gondol. Mint a tündér keresztanyánk. Ilyen egy ideális férfi: gazdag, jól néz ki, és kitalálja, hogy mit akarunk.
No ez az, ami nem létezik. Lehet olyan férfi, aki vesébe lát, vagy nagy tapasztalata van, és tudja mi a helyzet, de ő nem biztos, hogy új frizurát észre fog venni. Vagy pl. az ajándékozás is: ékszer meg táska kell a nőknek. Nagy halom rózsa. Ezektől engem a hideg ráz, annyira személytelenek, annyira egysíkúak. Egy létező férfi nem ilyen. Nem találja ki a gondolataimat mindig, nem forog körülöttem minden gondolata (azok a részek, mikor alig várják a telefont, meg hülyére aggódják magukat az első érdeklődő szikra felpislanásakor), ők jobban elvannak a haverokkal, csordában, esetleg a céljaik megvalósításával foglalkoznak. A fennmaradó időben pedig a nő becserkészésével töltik az időt. A ténfergés, ami néhány sorozatban látható nem vonzó.
Oda akarok kilyukadni: azok a társadalmak, amikor az egyneműek csoportokban tevékenykednek, és utána élik a páros tevékenységeket, szerintem jobbak. Értem ez alatt: nő a nővel jól megérti egymást, jobb a munkamenetük, többet segítenek egymásnak. Férfi a férfival szintén jobban elvan, szerintem a férfiak jobban gyerekebbek maradnak, és azért. Ezek a mai mikroközösségek (apa, anya, gyerekek) sok feszültséget hoznak magukkal. Mert szép a család, szép a páros lét, csak épp egy idő után a különbözőségek miatt, és a terhek sokasága miatt megterhelőbb.
Végignéztem a City Hall-t, a vége felé egyre jobb lett. A legjobban az tetszett, hogy nagyon sok rész végére berakták a bakiparádékat, és azt nagyon szeretem. :) Természetesen volt benne borzasztó dráma (tönkretenni a főhősnő-t, ha ez nem hat, akkor a barátai családját, mindenkit, akit ismer, ezzel párhuzamosan a férfi főhőst is csúnyán rákényszeríteni megalkuvásokra), de a vége igazán jópofa, és szívderítő volt.
Utána is néztem a férfi színésznek, mitől írnak róla jókat, sose láttam, mint kiderült, a egyik legjobban fizetett? Nahát. Azért az pozitívum, hogy 18 éves kora óta házas, bár a felesége szerintem szörnyű. Majdnem úgy néz ki, mint Stifler mamája. Szilikonos száj, póthaj tömege, 3 kg smink. Az ipse rágja a körmét, szerintem önértékelési zavara lehet, de végeredményben jól játszik. Nem lesz a szívem csücske, de nem egész jó.
Belenéztem most a másik filmjébe, amit szintén nagy sikernek írtak (The Greatest Love), meglátjuk mit alkot, "kedvenc kapcarongy főhősnőnkkel". :)
... de egész jó. Ezt akartam írni, hiába, korán van. :)
TörlésMegfigyelni helyett megfelelni. Mármint a férfiak.
TörlésSzia! :)
VálaszTörlésNem szoktam semmilyennek nevezni magam, de ahhoz állok közelebb :) Én nem csípem a racionális gondolkodást, a megérzéseimben jobban bízom, mint az elmémben.
Az az én figyelmetlenségem, hogy egy kicsit nem tértem ki erre a minden egyes percre. Nyilván, nem bírnék egyfolytában együtt lenni a párommal, a függetlenség megtartása egy párkapcsolaton belül számomra fontos. Szóval, azt értettem alatta, hogy megértjük egymást, nem lennének veszekedések, megsértődések, számíthatnánk egymásra, ha ezt igényeljük, nem szólnánk bele a másik életébe. Pl.: miért nem váltasz munkahelyet, ha a mostanin nem érzed jól magad? Döntse el ő maga, vagy én, hogy megéri-e szenvedni egy ilyen helyzetben. Számomra ezekért érné meg a minden egyes perc. Abban a tudatban lenni, hogy egy olyan illetővel vagyok együtt, aki nem ordibál velem, akire én semmiért sem neheztelnék, akivel jól kijönnénk egymással bármilyen helyzetben, s nem lenne feszültség köztünk, megcsal-e, haragszik-e rám, miként engeszteljem ki, stb. Lehet, ez a férfi, ez a nő (férfi esetében) egy másik bolygón létezik. Érzem, hogy így van. :)
Álmomban olyan férfiakkal találkoztam kinézetre és jellemre, hogy szó szerint köpni-nyelni nem tudtam :D Köztük volt olyan, akivel egy szót nem váltottunk egymással, mégis azt éreztem, hogy halálosan szerelmesek vagyunk egymásba, de ez ennél sokkal mélyebb érzés volt, ha lehet ennél is mélyebb, nem is tudnám megfogalmazni. Erre tudnom azt mondani, hogy álmaim pasija álmaimban tényleg létezik :D Esetleg, ha az álmok párhuzamos dimenziók, akkor egy másik dimenzióban ott van az az illető, csak rá kell jönnöm, hogy menjek át :D Mintha ez pofon egyszerű volna :)
Igen. én is észrevettem. Minden gondolatukat kitalálják a nőknek a sorozatokban, s szinte minden nőnek ékszer, táska és rózsacsokor jár. Valóban sokszor a külföldre utazás is rosszul jön ki. Ahogy magad is mondod, lehet, megváltozik az, amelyik elmegy, sőt, biztosan megváltozik. Na, ezért kellene írni a múltkor tárgyalt forgatókönyveket, az egyiknek a végére bevágni ezt a külföldre utazást, hogy mikor pár év elteltével újfent találkozzanak, már a hazatérő ne szeresse az egykori nagy szerelmét :D Szerintem kapnánk a fejünkre rendesen a nézőktől :)
A lemondás attól függ, szerintem... Ha az egyén ráeszmél arra, hogy nincs szüksége egy ötödik cipőre, mert megelégszik a meglévő néggyel, s ez boldogsággal tölti el, az pozitívum. De, ha az egyén azért mond le valamiről, mert korlátozza vele saját magát, pl. a vallása nem engedi, a vagyona uralkodik felette, akkor viszont negatívum.
Nálam is nagyjából úgy van, mint nálad. Sokszor magam is rájövök, hogy a meglévőnek is örülök, és nincs szükségem újra :)
Érdekes, amit írsz az erkölcsi törvényeidről, mások életéről, mennyire lehet látni mások hibáit.:) Tényleg így van. Velem is sokszor előfordult, hogy bele akartam szólni más életébe, amikor is rájöttem, hogy miért is akarom? Foglalkozzak csak a sajátommal.
Nem gond, ha elírtad, vagy rájövök, vagy nem, mindenkivel előfordul :)
VálaszTörlésGondolod, hogy ezek a társadalmi eltérések, amire utaltál, szándékosan lett ekképpen kialakítva? Nagyon jól leírtad, miként alakulnak a helyzetek nő-nő, férfi-férfi, nő-férfi formában, s itt most nem a szexuális hova tartozásra utaltam :) Én is megfigyeltem, hogy Mo.-n különösen igaz ez, a doramákban pedig vagy ellenségek, vagy tényleg nagyon jó barátok. A legtöbbször inkább egymás ellenségei. Valahogyan csak megoldható lenne ez a probléma, mert persze legyen el ki-ki egymással, ha úgy tetszik, de olyan jó lenne, ha nemcsak baráti közösségekben jönnének ki jól a nők a férfiakkal, hanem az élet más területein is, még akkor is, ha nem ismerik, ismerjük egymást.
Na, nekem még nem sikerült belenéznem az általad nézett sorozatokba, azokat sem sikerült megszakítás nélkül folytatnom, amelyeket eddig néztem. Pluszban leterhelődtem, rengeteg szabadidőm elmegy, s esténként már fáradt vagyok a doramákhoz. Persze, megnézek egyet, ám sajnos többször vissza kell tekernem, újra elolvasnom a feliratot, hogy megértsem, mit olvasok.
A gyanús házvezetőnőt nézem még, van belőle pár rész hátra. Egyetlenegy percben sem lehet unatkozni, s a felétől ráadásul olyan fordulatot vett a sorozat, amelyre magam sem számítottam. Van benne egy pszichopata is, és olyan jól játssza a színész a szerepét, hogy érzelmileg a padlóra vágja az embert. Az elején az apuka és a szeretője tették ezt, de azok másféleképpen.
A Man to Man első részének a feléig jutottam, s csak ez az egy rész van egyelőre lefordítva. Valamiért a fordítók nem folytatják tovább. Ja, rögtön az első mondat a sorozatban, magyar nyelven: "Kussoljatok!" :D Ha vki vállalja a fordítását, akkor folytatom a nézését (meg a járását :))
Az utóbbi pár napban újra japán animéket kerestem, de eddig csak szelektáltam, amelyek nem érdekelnek. Viszont találtam egy 2002-es japán sorozatot, Remote címmel, nyomozós, 10 részes. Eddig jó (az első rész után már ezt tudom mondani :D). Azt hittem Death Note utánzat, mert a titokzatos nyomozó hasonlít L-re, végül kiderült, hogy kronológiailag ez a történet született meg hamarabb, de az észjárásuk nagyon hasonló.
A The Greatest Love engem nem érdekelt. Nem bírom ezt a már az első részben beleszeretek a nőbe vagy fordítva történetszálat. Hat részig bírtam, vagy csak ötig? Nem érdekelt. Lehet, nagyon jó sorozat, de már észre vettem, hogy ami másoknak nagyon jó, az nekem épp az ellenkezője :)
Ez a telefonhívás várása engem is kikészít :) Én a saját mobilomat is rühellem, Bong Soon-nál is émelyegtem a "Jó éjszakát, Min Min"-től, és az "Ó, de cuki"-tól. Számomra nem üzenetváltások a szerelem. Illetve menjünk vissza még 125x ugyanarra a helyre... Hordjunk ugyanolyan pólót, cipőt...
Valamit még akartam írni, ha eszembe jut, leírom, ha nem, akkor majd :)
Hahó!
TörlésTök vicces, most tartok ott, hogy elkezdtem unni ezt a The Greatest Love-ot. Fél szövegezését átpislogtam, amúgyis utálom az ismétlődő jeleneteket, mindig ugyanazokat a képeket nyomják az arcomba, mikor a másikról való gondolkodást adják elő. Kicsit bírtam tovább, mint te. :) Az is idegesít egy kicsit, hogy a színésznő (Gong Hyo Jin? ) mindig kinéz a jelenetek előtt vagy után. Tehát: kinéz, előadja a kért arcot, motyogást, aztán megint kinéz és ebből lehet tudni, hogy vált a kamera mondjuk az újságírókra. Jut eszembe, hogy ezt másik filmjeinél is megfigyeltem már. Addig játszik, míg a kamerát magán hiszi. Ehh. De itt még egészen fiatal és keskenyebb az arca, az újabb doramáinál komolyan elgondolkodtam, hogy alkoholizál-e, olyan püffedt. És ugyanúgy barangoltam kicsit a doramák leírásánál. japán animéknél, hátha van, ami jobban felkelti a figyelmemet, hogy érdemes végignézni.
Nekem erről a férfi-nő kérdésről eszembe jutott még valami, ahogy gondolkodtam rajta. Már gyerekként észrevettem, hogy a nők legkésőbb az 50-es 60-as éveikben eljutnak oda, hogy nem rajonganak a férjükért/férfiakért. Biztosan ismered azt a viselkedést, amikor nem sértik, meg, nem udvariatlanok, de óhatatlanul ott van egy kis lenézés bennük. Miért lehet ez? Addigra marha nagyot esnek a férfiak a piedesztálról. Miért van az, hogy fiatal lányok és nők még istenítik a férfiakat, életcéljük az, hogy megtalálják a párjukat (eddig tartanak a romantikus filmek is, míg megtalálják); és azután a hosszú együttélésben megmutatkozik, hogy a férfiak helyett kell sok mindent megcsinálniuk, a családot össze/fenntartaniuk, helytállniuk, lemondaniuk (kajáról, pénzről, gyerekről), tehát mondhatom azt, hogy nagyon nagyon sokat fejlődnek lelkileg is (pl. az anya lemondásai, gyerek körüli önfeláldozásai), de főleg a gyakorlatiasságban. Míg a férfiak (ritka kivétellel) szinte semmit sem fejlődnek, ugyanúgy elvárják a figyelmet, esznek, isznak, mulatnak, kvázi megragadnak a fiatal gyerek szintjén, míg egy nő, főleg, ha anya sok szintjét megjárta az emberi kapcsolatok, az egymás segítése, közösség, család régiókban. Fú, ezt nem tudom jobban kifejteni. Nem is tudom pontosan megfogalmazni, amit mondani akarok, még gondolkodnom kell rajta.
Az etikáról szólván: engem ki tud rendesen akasztani az is, amikor (főleg sorozatokban) jön a másik nő, és szemétkedik. Egyszerűen érthetetlen számomra. Van ugye először is a büszkeség: "ne fuss olyan szekér után, ami nem vesz fel", magyarul, minek olyan pasi, akinek én nem kellek? Annyira ne tartsa magát jónak. A másik: a szolidaritás. Ez úgy tűnik a tévéből, hogy valami nem létező fogalom, és én ennek sem vagyok hajlandó alávetni magam. Lehet, hogy abból ered, hogy utálom a férfiakat, ha közhelyként akarom mondani, de az biztos, hogy egy nő társammal szemben soha nem szeretnék olyasmit elkövetni, hogy a pasiját elhalásszam vagy megcsalják velem. Tényleg annyira áskálódók lennénk egymás iránt, hogy simán kijátszhatnak minket egymás ellen? A barátnőimmel sohasem volt ilyen afférunk, lehet, hogy csak ízlésbeli különbség miatt is, de akarom azt hinni, hogy voltunk annyira igazi barátok, hogy nem tettünk volna semmi ilyesmit. Eddig összesen féltucat doramában láttam igazi szívbéli jó barátnőket, akik tényleg nem döfték hátba a másikat, és nem csak biodíszlet voltak. Rémes statisztika.
TörlésA férfiak sem jobbak. Olyan defektjeik és önimádatuk van, amin lehet, hogy a nénikék jóízűen kuncognak, engem bosszantanak. Érdekes férfiak kellenek. Nem agyonsminkelt/operált bájgúnárok, nem kőgazdag beteg állatok, hanem olyanok, akiknek nemes céljaik vannak, olyan szenvedélyük, amit elszántan űznek, olyan elveik, amik dícséretre méltók. Azt hiszem, ezeket nevezhetjük hősöknek. Nem az ilyen gyökér Dok Go Jin-eket, meg hogyhívják BongSoonigazgatókat.
Az álmok, az álmok. A Föld felett jársz. Tényleg idealista vagy. :) Én már leszálltam, de azt elárulom neked, hogy egy népi babona nálam is bejött. Elvileg András napján (nov.30.) megálmodod a jövendőbelidet. Megálmodtam. Ezelőtt legalább 20 évvel. Igaz, kettőt, és csak az egyik jött, de egyből felismertem, amikor találkoztunk. Nem volt első látásra happy end, meg romantika (másik csajt kerülgetett:), és bár a második álmodottat szerettem volna élőben látni, sosem láttam. Nagyon nagyon szeretnék én is olyan párt, akivel sosem veszekednénk, nem szólna bele, meg ilyenek, sajnos a mi kapcsolatunk nem ilyen. Lobbanékonyak vagyunk mindketten, különböző elképzelésekkel, és minden egyes tervünket veszekedéssel kezdjük, de a szép az, hogy ezekből mindig egy olyan közös dolog valósul meg, ami jobb, mint a külön-külön akart terveink. :) Nem mondom, hogy nem éri meg, mert tényleg a békesség kéne nekem is, de magam sem vagyok egy békességes lény, hiába szeretnék lenni. :D
A koreai sorozatmániám kezdetekor elolvastam az ország történelmét, amit megtaláltam a neten, és akkor az ragadott meg, hogy a jelmondatuk 널리 인간을 이롭게하라 (koreai, „Jóakarat az emberiségnek”).
Ez egy annyira szép, nemes eszme, és nagyon szeretem, hogy a sorozataik is megmaradtak azon a szinten, hogy nem az öncélú brutalitás, szex, minél trágárabb dolgok mutogatása a bevett, hanem közölni akarnak gondolatokat, tapasztalatokat, kvázi nevelni akarnak, ami nálunk szinte egyáltalán nincs meg a tévében (lsd. Mi kis falunk, Exfeleségek vagy mi, meg ilyenek).
A leterheltség nálam is jelen, azért is nem válaszoltam sokáig, és most nem vagyok lelkes egy sorozattól sem, hogy hűűű, ez hozzáadott valamit az érzelmi életemhez. Hát nem. De belenézek ebbe a házvezetőnősbe, hátha érdekes. A Tunnelt sem akarom még folytatni, szóval én is megakadtam. :) Ellenben kajarecepteket nézek, mert már nagyon viszketnek az ízlelőbimbóim egy kis koreai kajára. :) A tteokbokkit meg a szójababpaszta levest akarom kipróbálni. A kimchit is újra kéne próbálnom. :) Azt hiszem, ezek a népek a hasamon keresztül hódítottak meg engem ilyen gyorsan. :D
Hello!
TörlésÉn nagyon nem bírtam a The greatest love-t, nem is fogom folytatni. Nem vettem észre, hogy kikandikálna a színésznő, de majd megfigyelem, ha újabb sorozatát nézem.
Folytattam a Tunnel-t. Azt már tudjuk, mikor képes az időben ugrani, mi a kiváltó ok, csak még azt nem tudjuk, miért az a kiváltó ok. A maradék hat rész valamelyikében csak válaszra találok :)
Igen, én is észrevettem, mennyire önfeláldozók a nők, mennyi lemondással jár az életük, főleg, miután családot alapítanak. De hogy nem veszik észre magukat a férfiak? Ennyire lusták, vagy bambák? Egyébként rátapintottál a lényegre a sorozatokat illetően, mert nálam (is) akkor válik unalmassá a dorama, amint összejönnek. Olyan, mintha egy átlagos párt néznék, akik élik a mindennapi életüket, ami számukra lehet különleges, de számomra iszonyatosan unalmas. A W-t is hogy elrontották. Főleg azért, mert rettenetesen erőltették a happy end-et. Oké, legyenek együtt; mivel magamból indulok ki, lehet én nem élvezném azt a boldog életet egy idő után. Szeretem az együtt is tudunk lenni, meg nem is lezárásokat, persze nem a kötelezően külföldre utazok megoldásokat. Hanem, mint a You who came from the stars-t, nekem nagyon tetszett, hogy a földönkívülinek csak időnként sikerült a Földre teleportálnia, s csak rövid időre. Persze, a másik végletet sem bírom, amikor már túlzásba viszik a különválást. Szeretem azokat a befejezéseket is, amelyek kérdéseket vetnek fel bennem, vagy megválaszolatlanok maradnak a kérdések, mert éppen a fantáziámra bízzák a "hogyan tovább"-at. Lehetőleg kerülöm, az "ez van és kész, ezt kell szeretni" megoldásokat, ezért sem szállok le a Földre :) Az emberek úgyis újra és újra bebizonyítják, miért ne tegyem :) Én nem bánom, félreértés ne essék. :) Régen babonás voltam, de már levetettem ezt a manipulált szokást magamról. Csak összezavarják az embert és nem tud normálisan gondolkodni tőle. Legalábbis én nem tudtam.
A férfiakról írt lényegre törő véleményedet minden férfira értetted, nemcsak a doramák karaktereire, ugye? Hátha vannak a valóságban is hősök, talán csak jól elbújtak :)
Három évvel ezelőttig azt sem tudtam milyen egy dél-koreai sorozat. Az egyik kedves volt kolléganőm ajánlotta fel, hogy megmutat egy-két sorozatot és filmet. Ezekből csak az egyik sorozatot néztem meg, másfél nap leforgása alatt :D Utána már magamtól is rájöttem, hogy sokkal értékesebbek ezek a sorozatok, mint, amit Hollywood, vagy bármelyik magyar film közvetít. Igen, ezeket a nemes eszméket én is nagyon szeretem, s azt, hogy valóban elgondolkodtatnak, tanítanak és nevelnek :)
Hát, engem nem lehetne a gyomromon keresztül meghódítani :D Ételkóstolásra vevő vagyok, ám csak azt, amiről tudom, hogy megenném. Viszont az gyakori jelenség nálam, amikor a bőség zavarát élem meg. Nevetni fogsz: a sok kaja látványától egyszerűen elmegy az étvágyam :D Mármint, ha többféle ki van pakolva az asztalra, mint a Wellness-szállodák büfé jellegű étkezéseinél. Már a látványuktól jól lakom :) Hatásos fogyókúra (lenne) a nőknek :)
Szia!
TörlésUmm, ha kifordítva veszed fel a bugyidat, szerencséd lesz. Ha a szökőkútnál balra fordulsz, aztán még egyszer, nem kapsz egyest. :) Ha viszem azt a radírt, jól sikerül a doga. :D
Ismerős? Azt hiszem, kevés gyerek kerüli ezt ki, főleg, ha félénk, szorongó, teljesítménykényszeres. :)
Az a helyzet, hogy az említett romcsi sorozatot nem folytatom, nem bírom a "mert szívműtét közben hallottam a zenét, ezért totál beleesek egy ilyen csengőhangú telefonnal rendelkező nőnemű egyedbe" elképzeléseket. Nem néztem utána, de szerintem ilyet férfi talál ki. Egy fantáziátlan férfi.
Kíváncsiságból belenéztem egy japán sorozatba is, valami Kuzu... -val kezdődik a címe. Első blikkre azt mondanám, erotikus, de 3 rész után még annak is kevés. A film 95%-a nyavalygás, természetemmel ellenes tévúton tekergés (milyen cél már az, hogy úgy akarom legyőzni a plátói szerelmemet elhódító másik nőt, hogy annak a praktikáját fogom alkalmazni, vagyis mindenkivel kavarok?), és ami erotikának van szánva, az is súlyos fantáziátlanságot és egysíkúságot tükröz. Minden pasi ugyanúgy nyúl, ugyanúgy a szoknya alá, ugyanúgy emeli a nő lábát, stb. Áh.
No de, kis kitérő után, a fő kérdésemre térve:
Láttad-e a Cranford-ot? Az Austen feldolgozásokat? Ezeket a kosztümös filmeket én nagyon nagyon szeretem. Kiskorom a Váratlan utazás volt a kedvencem (Hetty néni, forever :), és amit még nagyon szeretek az a Furcsa pár kettőse, ezzel a filmmel, vagy a Szomszéd nője mindig zöldebbel, de a Tengerre, tata! is jó. Ha a múltban való gyönyörködés romantika, akkor én egy romantikus idealista vagyok. Emellett szarkasztikus, néha cinikus, sokszor ironikus, és borzasztóan kritikus. :D Mindjárt írok is magamról egy doramát. :)
Tudod, én még min gondolkoztam? Hogy lehet, a koreaiak közül is érdeklődnének páran magyar filmek iránt. Mi lenne az, amit feltétlen lefordítanék nekik, hogy megnézzenek? Pl. a Tenkes kapitánya. Az Indul a bakterház. A Csocsó, avagy éljen május elseje. A Dollárpapa. A Szex és más semmi. Talán a Kontroll. Te mit gondolsz?
Ümm, én nagyon szeretem más nációk ételeit megkóstolni. Nem mindent persze, de a koreaiak "zabálásai" biztos, hogy pozitívan befolyásolták a hozzájuk állásomat. :D Az a sok és sokféle, a tengeri herkentyűket meg amúgy is imádom.. Nekem akkor megy el az étvágyam, ha én főzök. Mire kész leszek mindennel, már nem esik olyan jól. :)
Ajánlanék neked egy filmet. Nem sorozatot, filmet. Láttad-e már az Anyátlanok c. japán remekművet? Szerintem neked való, mert elgondolkodtató, romantika csepp sincs benne, igaz nyomozás sem, 4 gyerekről szól. Nagyon hosszú játékidejű, én először moziban láttam, és onnan vettem észre, hogy sok, hogy elzsibbadt a fenekem, meg fáradt lett a szemem. De olyan élményt ad, ami egyszerre megrázó és egyszerre felemelő. Szerintem csodálatos film. http://port.hu/adatlap/film/tv/anyatlanok-dare-mo-shiranai-nobody-knows/movie-65626
Szia!
TörlésMagam is nagyon babonás voltam gyerekként. Ismerősek igen, kivéve a szökőkutas, arról még nem hallottam :D
Ha már japánoknál tartunk, tegnap néztem meg tőlük a Strobe Edge live action-t, lehet van belőle anime is, még nem jártam utána. Egy könnyed, romantikus történet pár középiskolásról, akik eleinte másoknak akarnak megfelelni, saját érzéseiket ezzel elnyomva, mígnem ráeszmélnek - kis segítséggel -, hogy elsősorban a saját érzelmeikkel foglalkozzanak, s ne azzal, mit mond a másik. Így a szerelmesek egymásra találnak, akik között pedig nem működik a kapcsolat, azok szétmennek. A középpontban egyébként egy lány van, aki szerelmet vall egy srácnak, kinek már van barátnője, de neki így is jó. A srác pedig egy szép nap ráébred, hogy mégsem a barátnőjét szereti, hanem ezt a lányt :D Jó, mi?
Köszönöm szépen az ajánlást, elolvastam az ismertetőt, valamikor szerintem elkezdem nézni.
Én is imádom a kosztümös filmeket :) A Cranford-ot még nem láttam. Amióta áttértem a dél-koreai sorozatokra (2014), más nemzetiségű sorozatot nem néztem :) Ennek is elolvastam az ismertetőjét, ha jól láttam, főleg nők vannak benne főszerepben. Valamennyi Austen feldolgozást láttam, a 95-ös Büszkeség és balítélet adaptációt a mai napig nem tudom megunni :D A 2005-ös már elcsépelt lett. És találtam még egyet, egy 2008-as B&B feldolgozást, Lost in Austen címmel. Sorozatbaráton fent van, négy rész, a lényeg, hogy a jelen időkben Austenért rajongó hölgy otthonában egyszer csak megjelenik Elizabath Bennet, ő maga pedig a regénybe lép és alaposan összekutyulja a dolgokat :D
Az Elfújta a szél-t szerettem nagyon, a Sissi-t; az Észak és Dél-t csak a ruhák miatt néztem. A Váratlan utazást is nagyon szerettem. Eleinte Sarah volt a kedvencem a makacsságával, aztán Felix barátnője, akit az apja fiúnak öltöztetett :) Jaj, Hetti néni, én féltem tőle :D Igen, a Furcsa pár, A szomszéd nője... én is jókat derültem rajtuk :)
Lehet, az vagy :) A múltban való gyönyörködés már a romantika műfajába tartozik irodalmi szempontból nézve :)
Nem nagyon csípem a magyar filmeket. A régiek számomra túlságosan álmosítók, ilyen energiahúzók, az újakról inkább ne is beszéljek, nem is néztem meg őket. Tudod, mihez folyamodnék? Dokumentumfilm a magyarokról. De nem előre beállított jelenetekkel, hanem megmutatni a magyarság árnyoldalát és erényeit. Pozitívum vs. negatívum. Ez a magyar valóság. Nemcsak Budapestet bemutatni, hanem az ország keleti végletétől a nyugatiig, északtól délig néhány települést, amelyből érződne mily nagy különbségek vannak az ország fejlődésében. Hungarikumokat ismertetni, régi népszokásokat, jelentőseb tájegységeket... Jut eszembe, bírom már, amikor a világsztárok kijelentik, hogy imádják Magyarországot, amikor csak Budapesten jártak :D Budapest nem egész Magyarország :D Azaz nemcsak Budapest Magyarország.
Na, és a dokumentumfilm végére lehetne ajánlani régi filmeket, én kiegészíteném a listádat Lúdas Matyival, az Egri csillagokkal (főleg mert az a kor is Európa iszlamizálásáról szólt, csak ugye elvertük őket), esetleg megkockáztatnám azt, hogy mindegyiket újra leforgathatnák. Az Indul a bakterházat is, az Egri csillagokat is. Még van egy, amiből nem készült film, azt a következő hsz-be teszem.
Dallos Sándor Munkácsy életéről írt regényeit is filmre lehetne vinni, már azért is, mivel a magyar művészetnek ő az egyik legkiemelkedőbb alakja. Az életéből készült regény, mely szerintem néhol kitalált elemeket is tartalmaz, azért volna érdekes, mivel a szerelmi történetére nagyon hasonlít egy film. Láttad a Titanicot? :D Rose és Jack románca, egy az egyben Munkácsy és a szerelme története :) Nem viccelek. 74-es kiadású könyvét olvastam az írónak és az elejétől a második rész végéig rengeteg hasonlóságot találtam a könyv és a film között. Ha valaki rá tudná bizonyítani Cameron-ra, hogy valóban a magyar regényből kopírozta a szerelmi történetet, meg úgy mindent, akkor a Titanic nem a minden idők egyik legjobb filmje, hanem minden idők legbotrányosabb lopása lenne.
TörlésAz a gond a mostani magyar filmekkel, hogy azt gondolnák az alapján rólunk, valójában minden ember olyan ebben az országban. Mint ahogy mi is betekintést nyerhetünk a koreaiak gondolkodásába - ami nagyon tetszik -, nem biztos, hogy nekik mi olyannyira tetszenénk. Az a rengeteg káromkodás, a fiatalok lerészegedése, minél hamarabb elveszteni a szüzességet, egymás előtt a fiúk felvágnak különböző ostobaságokkal, rengeteg tetovált ember... nekik leht furcsa és visszataszító lenne. Ha mégis tetszene, negatív példával szolgálnánk nekik. Egyébként rühellem a tetoválásokat. Nem emberi szerintem. Na jó, de erről ennyit.
Megnéztem a Man to Man első részét. Eddig The K2 + Healer keveréke, csak itt színész (férfi) + menedzser(nő) + titkos ügynök (férfi) variációja van, azonban a főszereplő nő nagyban hasonlít stílusra a Healer-es csajra. Hátha mégis eltérő lesz.
A Tunnel eléggé drámai fordulatot vett :( Most ott tartunk, hogy a pszichopata gyilkos két lépéssel a nyomozók előtt jár, amire ők csak későn jönnek rá, hogy miként és hogyan képes erre. Van egy olyan érzésem a befejezésével kapcsolatban, hogy az egészet meg nem történtté teszik :D Mármint talán azért volt az időutazásra szükség, hogy kiderítsék a jövőben, ki a gyilkos a múltban, így a nyomozó, amikor visszatér a múltba, már lesz bizonyíték a gyilkos elfogására. Amikor az első rész végén leütik őt az alagútban, az utolsó részben teszem fel úgy megy az alagútba, hogy tudja, ez fog történni, így szépen elfogja a gyilkost, megoldódik a pöttyös rejtély, és lehet a jövőben a lánya sem találkozik a nyomozóval (mármint a másikkal Sun Jae-vel), esetleg ha nagyon akarnak romantikázni, akkor összehozzák őket :) 5% esély van rá, hogy meg nem történtté teszik az egészet :D Én bírom az ilyen megoldásokat :) De előbb várjuk meg a végét.
A Death Note 2016-os feldolgozását nem találom sehol. :( A történetet felvázoló három részes előzmény fent van indavideón, de a mozi maga nincs. Apropó, akit érdekel, Death Note japán musical, két részben, magyar felirattal fent van indavideón. Na, ez csak ennyi kitérő volt :)
Az Entourage első és utolsó részét néztem meg bele-beletekerve. Nem jött be.
S végezetül, végeztem A gyanús házvezetőnővel. Ez olyan sorozat, amit érdemes lenne mindenkinek látnia. Nincs benne túlzott romantika, inkább a karakter gondolkodásra sarkalltat karaktert és magát a nézőt is megoldás. Legfőképpen az emberi hibákról szól a sorozat, azok megoldásáról, arról, hogy magunk oldjuk meg a problémáinkat és ne másoktól várjuk el ezt. Kedvenc mondatom benne, melyet a főszereplő nő mondott: "Nincs olyan ember, aki mindenben jó, és olyan ember sincs, aki semmiben sem jó." :) Még én is tanultam sokat belőle :) Ami még külön tetszett benne, hogy nem erőltették rá a karakterekre a szerelmet. Azt a hatást keltette ez, mintha a karakterek maguktól megelevenedtek volna, önállóan gondolkodtak volna, nem pedig színészek játszották volna el őket egy megírt forgatókönyv szerint. Ez igazán jó megoldás volt a stáb részéről. Nem voltak felesleges időhúzások, szinte mindenki hatalmas jellemfejlődésen ment keresztül, egy-kettőt kivéve. A házvezetőnőt játszó színésznőnek pedig egy óriási piros pont, amiért majdnem 20 részen keresztül csak a komoly és komor tekintetét láthattam, ezt eljátszani... A hasonlatok beleillőek voltak. Aranyos sorozat, nekem egyik kedvencem lett. :) A gyerekek is roppant édesek voltak :) A nagylányt az a színésznő játszotta, aki a Goblinban a goblin húgát a múltban.
TörlésAzt hittem, hogy a Tunnel 20 részes, közben meg 16. Csak lestem, hogy ez az utolsó rész. Közben meg rájöttem, hogy hülyeséget mondtam azzal, hogy az azelőtti időbe megy vissza, mielőtt leütötték. Elfelejtettem valamit :) Elnézést, hogy sokat írtam.
TörlésHahó!
TörlésA szökőkutas babonát csak úgy hasraütve írtam, a szokást akartam érzékeltetni vele, ami annak idején nálam is jelen volt. Ha ezen az úton megyek... ha így veszem fel... ha látom azt a macskát... stb. Mennyire fél az ember gyerekként és fiatalként a rossz dolgoktól! :)
Nem akarom elhinni, hogy ezt a Lost in Austen-t te ajánlottad. Komolyan. Megnéztem. Nem győztem kamillázni közben. Beletekertem több soron, de kíváncsi voltam, mi jön ki a végére, hát megnéztem. Soha többet. Ilyen sz*rt, már bocsánat. Nagyon sok kifogásom volt ellene, bár szinte minden könyvadaptáció ellen van, de ez botrányos volt.
1. A főhősnő szája olyan volt, mint egy szopós pornósztáré. A bölcsőhal elbújhatna szégyenében. Állkapcsa, mint a bulldognak, termete, mint egy kredencé. De oké, ezekről nem tehet, bár a szájáról tuti, mert Elizabeth Bennet-et játszó színésznőé is fel volt töltve.
2. Sikeresen elfelejtkeztek róla a filmben, hogy Wickham-mel szemben nem csupán az volt a kifogás, hogy nőcsábász. Ez mellett egy léha, szerencsejátékos, sunyi, semmitérő, pénzsóvár p*cs volt, akiből jelen időben is meglehetősen sok szaladgál szabadlábon. Gyenge volt az egész, hogy Georgiana mászott rá, ő meg amúgy egy tök jó fej. Ilyen vacak rehabilitációt...
3. Azonkívül, hogy Darcy roppant férfias volt, emellett robot is (mindig azt csinálta, amit a csaj mondott neki, hogy kell), érthetetlen végkifejlete lett ennek. Most végülis? Feleségül vett egy szajhát (akkori fogalmak szerint), és boldogan éltek? Vagy átrándult a csaj néha orvosi vizsgálatra vagy hogy? Ehh..
Maga az alapötlet, hogy mi lehetett a valóságban vagy mi lenne ha... jó lett volna, de ez a megvalósítás... nem véletlen nem akartam annak idején megnézni. Kár érte.
Én most épp sutba dobtam a koreai sorozatokat, bár a Tunnelből is néztem 2 részt és a Házvezetőnőből is, utóbbi jónak ígérkezik, majd valamikor mindkettőt folytatom.
Nekiálltam nosztalgiázni, belenéztem a Büszkeség és balítéletekbe.
Az a bajom, hogy minddel van bajom.
Az 1980-asban Eliza Bennet (hát furának tűnik a név így leírva, de gugli szerint így kell) pont olyannak néz ki, amilyennek képzeltem, kis alacsony, barna, fitos, de sajnos az összes pofavágása olyan, ami nem kéne a karakterhez. Mindent előre mutat, pontosan tudja, mit fognak neki mondani, nem hiteles.
Az 1995-ösben Jennifer Ehle nagyon rossz választás volt szerintem. Amellett, hogy ő is úgy néz ki, mint egy kredenc, hiába szép az arca, olyan nyugalmat áraszt magából, mint egy jóindulatú tehén. De komolyan. LÁttam másik filmben már a színésznőt, ott pont jó volt ez az adottság, de Lizzy-nek nem való. A legjobb, aki hozta eddig az Keira Knightley volt, és bár ő egy nagyon szép színésznő, borzasztóan tehetséges is. A lánykérős jelenetben, Collins-szal pl. tökéletes volt, igen, pontosan így volt leírva, zavarban volt, szabadulni akart, másokat is ott akart tartani, annyira csodálatosan adta elő a zavart elutasítást ez a színésznő, hogy na. Ő tökéletes lett volna egy normális hosszúságú sorozatra, persze nem azzal a Darcy-val.
Kár, hogy az a film, inkább csak gyönyörű felvételekkel büszkélkedhet, sokat nem adott hozzá az eredetihez. Darcy ott a leggyengébb.. vagy várjunk csak, a 80-as verzióban úgy néz ki, mint egy gőgös majom (tisztára gorillaképe van, és mellé még idiótán játszik is), akkor mondjuk, hogy Colin Firth volt a legjobb, bár nekem, mint pasi, illetve mint elképzelés, hogy milyen Darcy, nem jön be, de a jellem lényegét ő fogta meg. Érzékeny és úgy büszke, nem csak valami csapnivaló hólyag.
TörlésAz apa, Mr. Bennet viszont a Lost in Austenben volt a legjobb, érdekes. Teljesen olyan volt, mint lennie kell. A 95-ös feldolgozásban kis mitugrásznak tűnt, mint egy kobold, túl vidám, komolytalan típus, ha nem egy filmben van, senki se hallja, mit mond.
A testvérek a 95-ösben elég jól voltak eltalálva, Kitty és Lydia, még Mary is (utóbbi a többiben egész érdekes és szép arcú volt), de Jane, akinek a legszebbnek kéne lennie itt is kiakaszt. Olyan nyaka van, mint egy bivalynak. És arról meg a fodrászuk tehet, hogy totál előnytelen frizurákat rak rájuk. A legjobb egyértelműen a 2005-ös verzióban Rosamund Pike volt. Gyönyörű, bájos, tényleg az, akit mondhatnak a környék legszebb lányának, ilyennek képzeltem!
Szóval a végeredmény: ha tehetném összegyúrnám a sokat, és úgy csinálnék egy újat, hogy megfeleljen végre a könyvnek, és az én elképzelésemnek. Sokat várok, mi? :)
A Trónok harcát is azért nem bírtam végignézni sorozatban, mert már az első résznél leakadtam, hogy az nem is úgy volt. :)
Ilyen filmekből amúgy az Emma is Gwyneth Paltrow-val volt jó, mert ő természtesen elegáns, hozta azt a bájt és kecsességet, amilyennek Emmának lennie kell. A bővebb sorozat hiába szőke színésznős, és hívebb és hosszabb, nem ugyanolyan jó.
Nagy kedvencem a Sok hűhó semmiért (amit még Kenneth Brannagh rendezett). Az Édesek és mostohák, Értelem és érzelem (ebből mindkettő feldolgozás nagyon jó, épp csak a hosszabbnál a főhősnő olyan borzasztóan pislog, hogy minden egyes pislantását totálban látod, és nem az a természetes, hanem amikor zavaróan tikkel, alig tudom túltenni magam rajta, hiába játszik jól a színésznő). Szoba kilátással (Helena Bonham Carter a kis motyogásával! :) Hamar levett a lábamról, pedig a Kockán nyert szerelemben is először idegenkedtem tőle, hogy ez a kis nő meg hogyan lett főszereplő). :)
A dokumentum film más, mint egy filmipari termék, mi is sorozatokat nézünk, nem dokut. :) Nemrég volt egy cikk az Origón egy emberrel, aki kint él Szöulban az egyetemen tanít magyart. Érdekeseket mondott. Nagyon hat az ottaniakra a média. Láttak pár éve Mo-ról filmet (utazási, bemutató), sokan jöttek akkor ide. Most valami más van porondon, és divaton. A magyar történelem amúgy van simán olyan jó, mint a Trónok harca alapjául vett angol, rengeteg nagyon érdekes sztorival (Skóciai Szent Margit pl. tőlünk származott), veszett jó filmeket és könyveket lehetne írni belőle. Csodálkozom, hogy Kinizsiből még hogyhogy nem csináltak filmet, ha az Egri csillagokból igen. Bár, ha jól emlékszem, valamit olvastam, hogy visszadobták a forgatókönyvet a Vajna féle elbírálók. De bármelyik szabadságharc vagy török idők is simán adna olyan sztorikat, hogy szánkat tátanánk tőle. Ilyen Scarlet Heart simán kijönne a történetekből. :)
Titanic-ot láttam, de nagy hatást nem tett rám. Igaz, jóval a mozihiszti után néztem meg. :)
És, ha már a távol-kelet, a Pofonok földje c. filmet láttad már? :) Az egyik legviccesebb volt, amit néztem, a Shaolin templom is jó volt. Nekem ez a vuhszia/wuxia műfaj nagyon bejön (A hős, Repülő tőrök klánja).
Hozzáteszem, hogy mindet csak feliratosan szabad nézni, most néztem bele az intróba magyar szinkronnal. Borzasztó.
Kuzu no Honkai :D Amit múltkor említettél. Megnéztem az első részét. Elég volt. Egyébként szia :)
TörlésIgen, hidd el, mert én ajánlottam. Nekem tetszett, egynek elment, nem fogom még egyszer végignézni. Keira Knightley valóban harciasabb volt, mint Jennifer Ehle, de nekem akkor is marad a 95-ös a kedvencem. :) A 80-as évekbelit nem láttam, csak pár percet belőle, az is elég volt. A 2005-sel nekem az a gondom (azon kívül, hogy kapkodás volt az egész), hogy nem néztek ki a nők 19. századbelinek, míg a 95-sben igen. Ha megnézünk 19. sz-i nőkről készült portré rajzokat, szinte mindegyiknek hatalmas szemei vannak, ívelt szemöldökük, pufi arcuk, felkontyolt hajuk, ami meg az orca köré lóg az is göndör. Ott elég jól eltalálták a külsőt, míg a 2005-ösben nem. Szép Rosamund Pike, csak túl modern kinézete volt. A stábja válogatja. Valakinek fontos az, hogy utánanézzen ki számított szépnek az akkori időkben, s ahhoz válasszon színésznőt, valaki pedig nem az akkori szépségideál szerint választ, hanem a jelenlegi szerint.
Nekem bejött az az összekutyulás a Lost in Austenban. Már arra is gondoltam, hogy nem a regénybe lépett be (akkor a regényben is meg kellett volna változnia a történetnek), hanem maga a regény egy párhuzamos világban létezett, és azon belül is egy másik alternatív valóságként. Nem tudom érted-e. Van az alapsztori és annak van egy másik megoldása, amelyben éppen a Wickhem volt a jó. Én csak erre tudok gondolni, mert különben ugyanolyanoknak kellett volna lenniük a szereplőknek, mint azt Miss Austen anno megálmodta :) Na, valaki túl-túl modern nő kellett a 19. századi élethez, akinek éppen puffasztott ajkai voltak :D Nézd el már ezt nekik :D
Visszatérve még a rendezőkre. A Titanicnál is Cameron odafigyelt, hogy olyan színésznőt válasszon, aki jobban hasonlít a század eleji nőkre, Kate Winslet ehhez tökéletes megoldás volt. Én Dicaprio helyére mást raktam volna, de hát valahogyan fel kellett futtatni azt a sztárt is :D Ha én rendező volnék, fontos lenne, hogy megfelelő színészeket válogassak, a kinézetre való tekintetre is. Az Alkonyatnál akadtam ki nagyon Robert Pattinsonra. Már az első részben nem volt vámpír kinézete, nemhogy a többiben. Nem akartam elhinni, hogy ő az a szuperhelyes vampire, akibe Bella szerelmes. Dél-Koreának is van egy Alkonyat alternatívája, Vampire Flower címmel. Azt hiszem 10-20 perces részek, és talán 8-10 részes, de nem sok köze van az Alkonyathoz. Igaz, még nem néztem végig. Azt is megfigyeltem, hogy sokat számít nő vagy férfi rendezi a filmet, sorozatot. Ha nő a rendező, biztos, hogy helyes pasik lesznek benne, főleg, ami a pofikájukat illeti, legalábbis addig sminkelik, míg az nem lesz. :) Ha pedig férfi a rendező, a nőkből igazi cicababák válnak, mint Michael Bay filmjeiben is. A Transformersben Megan Fox arcán nemcsak a kosz virított, hanem a piros szájfényeis, melyet legszívesebben egy zsebkendővel letöröltem volna. A harmadik részében Rose Marie Huntington pedig tökéletesen beleillett volna egy sampont, sminket és ruhát bemutató reklámba, mintsem a filmbe. 10 centis magassarkú cipőben úgy szaladt a robotok elől, mintha edzőcipő lett volna a lábán. A haja és a sminkje szintén a mocsok, a zuhanás, rohanás ellenére ugyanolyan tartós maradt, mintha két támadás között készítette volna el. A ruháját pedig pókhálóból fonhatták, mert azt sem szakadt el. Röhej...
Az a gond a magyar történelemmel, hogy úgysem akarnák megfilmesíteni minden jelentősebb személy életét, mert hát ki tudná eljátszani pl Mátyás királyt, Szabó Győző? Vagy Rudolf Péter? A Honfoglalásban is a fővezért Franco Nero játszotta el. Nekem meg az a gondom a magyar történelemmel és a világival is, hogy szerintem meghamisították, mikor hogyan, ahogyan az érdekek kívánták. Magyarországot, anno Európa egyik legjobb országát felkaszabolták, mert háborús bűnösök voltunk? Be se akartunk lépni a nagy háborúba, csak valakiknek az érdeke az volt, hogy átírják Európa határait, a gyereknek meg mást tanítanak az oskolában. Például trianonról miért nem készítenek akkor nem dokumentumfilmet, hanem egy két órás mozit? Hátha kapnánk azért is Oscart :D Mert ugye Oscart főleg akkor adnak, ha holokauszt témájú, ha túlfűtött erotikával teletűzdelt vagy ha valamilyen szenvedés van: éhínség, háború, stb.
TörlésNem láttam még a Pofonok földjét, de egyszer már beiktatom ezeket a filmeket is, mert eddig csak sorozatokat néztem.
Szia!
TörlésHát a Lost in Austen-en inkább ne vitatkozzunk, én csak azt sajnálom, hogy jó színészek vesztek el benne (Mr. Bennet pl), maga a sorozat csapnivaló volt, szerintem.
Most fejeztem be a 2005-ös film Büszkeség és balítéletet, és azt kell mondjam, hogy kritikus szemmel néztem végig, de szerintem mindent kihoztak belőle, amit 2 óra hosszában lehetett. Nyilván a könyvhöz való hűség, ami nálam sarkalatos pont nem volt tökéletes. De nagyon jól csinálták, amikor egy füst alatt két helyzetet hoztak össze (pl. Mr. Collins prédikált - ebből levonhattuk, hogy halál korlátolt, és idióta, és közben szerezte az infót Elizabeth arról, hogy Darcy szétválasztotta a Bingleyt meg a nővérét). Elég sok jelenetnél választották ezt az opciót; vagy azt, hogy más mondta épp az ismert szöveget, és azt kell mondjam, ennyi időből tökéletesen csinálták. A legnagyobb erénye ennek a filmnek (nem hittem, hogy valaha is dicsérni fogom), hogy él. Élők a szereplők, él a háttér, és élnek a mellékszereplők. A bálon pl. a táncolók közt surran át valaki, Bennet a feleségét legyezgeti, piát szerez neki, az állatok mellett a sok szolgáló épp végez valami munkát, és szertehányt cuccokkal teli a ház, mindenki épp csinál valamit, futtában vet oda mondatokat, ahogyan a valóságban is! A 95-ös sorozat hűen jeleníti meg a könyvet, de nem ad ezekre a dolgokra. Egyszer mennek ki virágot vágni, egyébként a szobában ülnek, állnak, netán sétálnak, ez még mindig fejlődés a 80-ashoz képest, de mai ingerküszöbünkhöz kevés. Így, ennyi színes aprósággal hozták közel a mai nézőkhöz a sztorit. Mondjuk elképzeltem, hogy mai viszonyok között mi lenne ebből igazából: Darcy a kőgazdag, odáig van az Iphone-jától, saját jachttal megy a szigetére nyaralni, miközben Lydia felcsináltatja magát, és gyerek is születik, amúgy meg szegények, és a MacDonaldsban dolgoznak, vagy ebédelnek. :D Mi lenne ma az akkori társadalmi különbségek és botrány megfelelője? :D
A Sok hűhó semmiértet is azért szeretem, mert bár akkor felhördülhettek a kritikusok, de az is élő, hihető, szerethető szereplőkkel teli, igazi reneszánsz (életvidám) történet.
Az egyetlen tragédia ebben a 2005-ös BB-ben, a férfi főszereplő. Katasztrófa. Madárpislogással, hebegéssel, nyakig szőrös mellkassal, ki a frász gondolja róla, hogy szexi, hogy vonzó (szép, komoly ifjúnak kéne lennie, egyébként nem kék szemmel, ha lehet, nem ilyen idióta, nyálas senkinek)? Nekem biztos, hogy nem kéne, és tényleg lejátszotta a vászonról Keira Knightley, de nem volt nehéz dolga. Súlyos mellényúlás volt ez a színész, utána olvastam, hogy nagy sikereket ért el előtte, hát nem tudom. Karizmája a béka segge alatt, még csak komolyan sem vehető, Colin Firth volt eddig az egyetlen, aki szuggeszíven jelen volt, mint Darcy. Úgyhogy emiatt én ezt a filmet nemigen fogom megnézegetni sokszor. Mrs. Bennet viszont szuper volt, a házastársi szeretet meg új vonás az egészben.
Az Alkonyatot olvastam, és az írónő stílusa nagyon olvasmányos volt, azon a nyáron (sok éve), amikor olvastam, ő volt a második legjobb könyv. A Trónok harca az első. Filmben csak az első részt láttam, de a férfi főhős egy nagy kalap sz*r volt szerintem is, Bella még mindig közelebb állt az eredeti elképzeléshez.
A logikai hibák miatt amúgy elég komolytalanul vehető alkotás (lélegzik, mert szokás maradt, jéghideg, mert halott, de ennie kell, mert .... mert nem is működik a teste? Vazzeg), így a vámpíros sztorikért nem vagyok odáig, a koreait sem láttam.
Te, én mondtam, hogy az a Kuzu elég pocsék, minek néztél bele? :)
Megan Foxot sosem láttam vásznon, csak néhány bulvárhírt olvastam róla, amiből levonható volt, hogy az eszéért foglalkoztatják. :)
Ha nem is ezeket a nagyon ismert történelmi dolgokat vesszük, hanem mondjuk Zách Felícián esetét, Vlad Tepes (karós vajda, ugye, vajon miért ez a neve), vagy bármelyik kevéssé ismert részletet (mert sok van ám), fantasyk is forgathatók azokból a horrorsztorikból, amik akkoriban megestek. Tele van jó sztorikkal a mi múltunk is, mondjuk a színészeket hagyjuk. Nem tudom elképzelni őket. A legrosszabb szerintem az az izé, aki valakinek a valakije, és a Megdönteni Hajnal Tímeát főszereplője volt (átok szar film, semmi háttéresemény, a szereplők kilúgozott szobában beállítva, még az újságolvasásuk sem hiteles), utána se nézek, mert nem ér annyit, de láttam már máshol is, és ritka hamisan tud "játszani".
Törlés"A történelmet a győztesek írják". Vagy ha nem is, akkor csak azért marad fenn, mert ők úgy akarják. Ez így van, sajnos vagy sem, de még mindig érdekes tud lenni így is. Legfeljebb a propagandának nem szabad bedőlni (Könyves Kálmán púpos volt és sánta és ronda :)).
Tudok még egy kosztümös filmet ajánlani, ami szerintem nagyon színvonalas, és többször is megnéztem, mert hihetetlenül élvezetes: Stage Beauty (Nőies játékok), de csak és kizárólag eredeti hanggal nézd, véletlenül se magyar szinkronnal, mert az megöli a hangsúlyt is! :)
https://www.youtube.com/watch?v=-uc6xEBfdD0
Ha már láttad, akkor bocs, nem ajánlgatom. :)
Én még nagyon pályázom egy filmre, amit nem találok sehol, Kate Beckingsale-el valami újabb kosztümös, Love&Friendship c. film, kíváncsi vagyok, milyen lett, mert az introja alapján szintén nagyon szórakoztató lehet.
Hello!
TörlésLehet, érdekes lenne, ha valamennyi múltszázadi regényt átvinnének a mai időkbe, mint ahogy mondtad, csak ne úgy, mint a 96-os Rómeó és Júliát. A Bridget Jones naplója elvileg vmilyen mértékig a BB-n alapul, nem? Bridget lenne Lizzy, Mark lenne Darcy, és a nem tudom hogy hívják főnök (Hugh Grant) pedig Wickham :) Vagy az Értelem és érzelmet is. Habár most jut eszembe, hogy a BB-t megcsinálták a modern időkben, talán egyetemistákkal, de nem bírtam végignézni.
Hallod, az Egri csillagokhoz hasonló témájú filmet is lehetne forgatni :D A mostani időkről. Jönnek a migránsok, kerítésépítés, megint mi védjük meg Európát, csak most nem a törököktől, hanem a gazdasági bevándorlóktól. A történelem ismétli önmagát. Vlad Tepesre már én is gondoltam, és igen, valóban lehetne olyan múltbéli személyekről filmet forgatni, akikről nem tanultunk, vagy vajmi keveset tudunk. Érdekes, hogy pl a szabadságharcról, azon belül mondjuk Mádéfalváról miért nincs egy film se? Miért csak 56-ról van?
Vagy egy 18-19.-sz-i magyar életről? Engem mondjuk az is érdekelne, hogy Petőfi szabadkőműves volt-e, vagy tudta-e, hogy szabadkőműveseknek dolgozik? Önszántából ment-e ki a frontra, vagy kiküldték? Nem volt jó katonának, ezt tudnia kellett magáról, mégis jelentkezett annak, akkor egy ilyen nyámnyila úrfi mi a fenét akart a fronton? Verset olvasni az oroszoknak? :D Mert olvastam olyat, hogy ő nem akart kimenni, de mégis talán a kormány kirendelte. Azért az is érdekes, hogy földi maradványai sehol sincsenek meg... Te milyen személy megfilmesítésére lennél kíváncsi a múltból?
Köszönöm a filmajánlásokat, a Nőies játékok nem érdekel (megnéztem az előzetesét, nem fogott meg), a Love&Friendship engem is érdekelne, az jobban tetszett.
Hogy miért néztem bele? Mert elfelejtettem, hogy ilyen kezdetű filmről számoltál be, majd miután láttam az első részét, akkor esett le, hogy "ja, ezt a sorozatot láttad". :D
Tudod minek a megfilmesítésére lennék még kíváncsi, ha már felhoztam a japánokat? A Fullmetal Alchemistre. A Testvériség eredeti változatára, nem a Bölcsek kövének nyomában-ra. Még ha trükkökkel is oldanák meg az alkímia különféle alkalmazását, akkor is szívesen megnézném élőszereplős filmként :) A koreaiaktól pedig nem bánnám, ha a Death Note-ot vinnék sorozatba. Tudom, hogy musicalt japán mintára már készítettek, s a DN-nek is van már annyi feldolgozása, ám nem tudom megunni, annyira jó számomra az a sztori. A Rich man, poor woman japán változatát láttad már? Ha igen, mi a véleményed? Én még nem néztem meg, de nagyon ajánlják nekem :) Kíváncsi vagyok, te milyennek láttad, ha már láttad :)
A vámpíros történeteket nem szeretem, csak volt egy Alkonyat-lázas időszakom, ám egy bűvös szóra azonnal felébredtem a hipnózisból :) Ötletnek újszerű, de nagyon elment a mindenképpen összejönnek és "Bella úgyis vámpír lesz" szál felé. Na igen, halott, de mégsem, eszik, mert az emberi látszatot tartsuk fent, nem esznek emberi vért, csak állatit, diszkófényben csillognak a napfény hatására... A vámpírnak fontos, hogy Bella szűzön menjen hozzá feleségül, nehogy a pokolra jusson... nemhogy vegetáriánusok, de még vallásosak is? :D Hogy lett egyáltalán Bella terhes, ha a férfi már úgyis halott volt? Én ezt sehogy sem értem. Még voltak aktív spermái? Nem eszik, nem iszik emberi eledelt, ám a gyereknemzésre képes?
Vajon a koreaiaknál hogy nézne ki egy Alkonyat (szigorúan csak első rész) utánzat, Büszkeség és balítélet (az ő múltjukban játszódna, olyan karakterekkel, mint a regényben vannak), vagy a Sherlock Holmes? Lehet, jobb, ha mégsem másolnák le, mint Hollywood teszi - újra és újra leforgatják ugyanazokat a filmeket-, hanem maradnak a saját ötleteiknél, ezzel is igazolva, hogy vannak olyannyira fejlettek, ne folyamodjanak másoláshoz. :)
Daniel Cleaver - eszembe jutott :)
TörlésNekem a 95-ös BB-ben pont ez a sétálunk, beszélgetünk, nyugodtak vagyunk életmód tetszik. Mi mást csinálhattak akkoriban a fiatal nők? A 2005-s pedig azért pörgősebb, mert ott nem igazán tértek ki ezekre, 1-2x. Egy valamiben teljes mértékben egyetértek veled: a férfi főszereplő. Amiket írtál róla nem is tennék hozzá, csupán a zárójelenetek egyikéhez, amikor hajnalban a mezőn ballag Lizzy felé... Olyan járása és tekintete volt, mint aki a piacot pusztán a csemegekukoricáért járta volna körbe, miközben megállapította volna, hogy egyik helyen nem volt szép, a másik helyen meg túl drága volt, ezért arra a következtetésre jutott, inkább menjenek le a kukoricaföldre, szedjenek maguk és főzzék meg :)
Na, legalább megbeszéltük, hogy nekem a 95-ös adaptáció, neked pedig a 2005-ös tetszik jobban :)
Szia!
TörlésBocs, ha nem válaszolnék, olyan szép kerek szám lett volna itt a kommentekből. :D
Nem mondtam, hogy a 2005-ös BB volt a legjobb, azt mondtam, hogy kihoztak belőle mindent, amit lehetett, és a környezetet élőbbre varázsolták. Nem volt olyan sterilizált ülés, jövés-menés, beszélgetés, mint az előzőekben. A leghűbb feldolgozás szerintem is a 95-ös, csak Lizzyvel nem voltam benne kibékülve.
Szerintem ez a Matthew Macfadyen egy rakás kocsonyához hasonlított. Már Bingley-n is kiakadtam, mert az meg nem rokonszenves és kedves egyéniség volt, hanem egyenesen idétlen, de ez a Darcy, ahogy megrebbenve néz a csajra, meg hebegve, hadarva dadog, az ember azt várja, mikor rogy össze a nagy izgalomtól.. áhh..
A kedvenc történelmi személyiségeim Bocskay és Damjanich. Ők azok, esetleg még Báthory István, akik valami nagyszabásút véghezvittek, legalábbis az utókor értékelése szerint. A szabadságharcainkkal mind szívtunk, a háborúkkal is, Trianon nekem annyiszor mar a belsőmbe, ahányszor eszembe jut, hogy milyen elkeseredés lehetett úrrá az embereken, hogy örültek a visszacsatoláskor, és aztán újra ugyanaz: kis erőszakos, kisebbségben lévő nemzetek megkapták a jó gazdasági, bányászati területeket. Én ezért a franciákat kárhoztatom, semmit nem voltak képesek kivívni, felmentették őket, de ők diktálták javarészt az egész békeszerződést. És Ausztriát, Németországot nem darabolták szét így. A kurdokkal amúgy szimpatizálok, mert hasonlóan szar helyzetben vannak, mint mi voltunk. Népességükkel nem törődve szétvagdosták a földjüket, 3 féle államnak, Szaddam alatt amerikai pilóták mérgezték le őket, és Törökország sose fogja elengedni őket, inkább mondvacsinált indokokkal kiirtja a náluk élő kisebbséget. Az egyik pilóta mondta egy dok.filmben, hogy ennek ellenére udvariasan bántak velük, pedig tudták, mit tettek, hozzájuk képest az arabok söpredék.
Általánosítsunk. :)
Fanatizmusból sosem következhet jó dolog. Mindenféle fanatizmus rosszra vezet. Nem csak a muzulmánoké, a kommunizmus is ilyesmi volt, a nácizmus is.
Mellesleg pont Benkő könyveit olvasom. Ha még nincs is film a múltunk érdekes történelméből (pedig micsoda sztorikat lehetne, most hogy már kezd híres lenni a magyar filmgyár!), de könyvek már vannak. Pl. a Honfoglalás sorozata is nagyon érdekes, de most a Zrínyieket kezdtem el. Na, kivel harcolnak? :) "Rossz szomszédság, török átok."
Az a helyzet, hogy a történelemből rengeteg dolgot lehet tanulni, csak marha gyorsan elfelejtik az emberek. Egy-két nemzedék, és legyintünk a dolgokra. :) "Gólya, gólya, gilice, mitől véres a lábad?"
Nem, amúgy nem utálom a törököket. De nem fogok török sorozatot nézni (szerintem agymosás, főleg, amikor a kis szüzikék és a "tapasztalt" vérmes férfiak románcáról szólna). Tejóég. Előítéletes vagyok? Igen. De olyan világszemlélettel szemben, amelyből soha senki nem lépett át, ki, és mindenki mást alacsonyabbrendűnek tart, mindenképp óvatosnak kell lenni. Szerintem.
Engem sosem vonzottak a vámpírok. Kifejezetten undorítónak tartom, hogy a nők nyakát átharapják. Lehet, másnak szexi borzongást okoz, engem taszít. De az írónőnek (Stephanie Meyer) nagyon olvasmányos stílusa volt. Lehet, a fordítón múlott, de izgalmas volt olvasni, azt leszámítva, hogy mekkora baromságok voltak a csillogó bőrükkel ezek a vámpírok. Hideg is volt. A csaj meg tuti nem a normális kategória, ha egy kőszobor ölelgetése neki akkora eufória volt.
TörlésVisszatérve Benkő könyveire: egy momentum van benne, amit nem szeretek, és az első sorozatában volt jelen, amikor a magyarok még nem költöztek a Kárpát-medencébe. A főszereplők vagy azok hozzátartozói, ha nem volt szükség már rájuk a cselekmény szempontjából, egyféle módszerrel lettek kinyírva: megőrültek. Jól érted. Egyszerűen kiderült, hogy totál labilisak idegileg, az anyák nem törődtek a gyerekeikkel, az apák vakon belerohantak a csatába, elemésztették magukat, stb. Nem az én magyarázatom szerint voltak őrültek, hanem az író használta ezt fogalmat. Tökre idegesített. Előre tudtam, bármilyen szimpatikus a szereplő, egyszercsak megőrül. :D Ettől függetlenül remek könyvei vannak. És ad egy olyan pluszt, hogy olyan, mintha ott lettél volna a történelem folyamatában. És végre büszke lehet az ember. Pl. hiába tudod, hogy Álmos és Árpád vezette át a magyarokat, ha ezt így folyamatában látod, hogy milyen okosan, mennyi előkészítés, taktika révén tették, határozottan büszke lehetsz, hogy igen, az őseid, jól csinálták, nem tűntek el, mint a besenyők, akik pedig akkor erősebbek voltak, és szorítottak minket. Ugyanígy az első csaták is, amikkel az új hazát védtük. Volt a mi történelmünkben is, amit jól csináltunk. Zrínyi is egy olyan személyiség, akiről jó lenne egy heroikus film. Mondjuk horvát kooprodukcióban. :)
Nem ismerem ezt a Testvériséget, amit említettél, hogy a japánoknál néznéd. Kimaradt nekem a Death Note is.
Már vagy két hete nem nézek koreai sorozatot. Azt hiszem, megcsömörlöttem tőlük. Egyrészt rengeteg a tennivalóm is, csodálkozom néha, honnan van a tengernyi munkára energiám, de biztos, hogy nem csak ez a bajom. Valahogy egysíkúak lettek. A legjobban a tipikus íve zavar (az elején tök poén, ugratások, vicceskedés, a közepén totál sírás az egész, tragédia tragédia hátán, a végére meg valami tessék-lássék befejezés, unom), és az, hogy nem a tehetség számít, hanem ilyen plüssállatok szerepelnek benne (bocs, tudom, ez erős, de elegem van a kis kikent kifent hírességecskékből, akik csak próbálkoznak a vakolatukkal az arcukon Wella hajhabosan szerepelni). Unom, hogy mindig a szépségükkel vannak elfoglalva (milyen a bőröd, mit kenjek rá, neki szép, neked nem, jahj, még férfiak is, brr), és prűdek a nők, ott szepegnek 30+ évesen, meg idióta romantikusnak hitt dolgokkal bájolognak (egyforma cipő b+!). Talán a Tunnel és a Housekeeper nem ennyire ilyenek, de engem a mellékszereplők sematikussága is zavar.
Komolyan nem érdekel a Stage Beauty? :) Fura. Tényleg nagyon jó film, hasonlít a Szerelmes Shakespeare-re.
A Love&Friendship-ről viszont nem olvastam jókat, miközben keresgéltem. Austen levelekből lett kreálva, és azt írták, Beckingsale sem tudta megmenteni, lapos lett, filmvászonra nem jó. Persze nem minden kritika érdekes, ezt is akkor tudom majd alátámasztani, ha megnézem egyszer.
Hello!
TörlésAkkor jól éreztem, hogy nem akarsz válaszolni, mégis köszönöm, hogy válaszoltál :) Nekem is tetszett a 70-es szám, valóban szép kerek szám :)
Nem érdekelnek az amerikai és az európai filmek. A Szerelmes S-t sem láttam, az sem izgatott. Ha a Love and Friendship lényege mindössze a két perces trailerben volt, akkor el tudom képzelni, mi lehet a fennmaradó időben. Pedig érdekesnek tűnik.
Egyetlenegy amerikai filmet szeretek a mai napig, az pedig a 97-es Kapcsolat. Az elsőtől az utolsó percéig érdekfeszítő egy film, s nem kis meglepetést okoz. Nekem :)
Abban igazad van, hogy valamennyi dorama egysíkú, ez nekem is feltűnt. Ezért igyekszem a megfelelőt kiválasztani :) Most rákattantam a történelmi sorozatokra, rögtön szinkronban elkezdtem nézni párat. Az újabbak közül a Hong, a lázadó (Rebel: thief who stole the people), ami sláger nálam. Fantasztikus sorozat, nekem azért is, mert eddig ez az első történelmi sorozat, ami kifejezetten tetszik. Dél-Koreában végig 20-n belül volt a nézettség, mármint a 20 legnézettebb műsoron belül, az utolsó tíz része pedig 4. és 5. helyen váltogatták egymást :) Remek színészek vannak benne, amihez az izgalmas cselekmény is párosul. S végre nem selyemfiúkkal van teli (mint a Hwarang), hanem negyvenes éveikben járó humoros férfiakkal, pár fiatalabb férfival, s végre annak is örülök, hogy nem egy álomszép férfit tettek főszereplővé, hanem már-már átlagosnak mondhatót, aki nem más, mint Yoon Gyun-Sang. :) Én kifejezetten örülök annak, hogy ő kapta a lázadó főnök szerepét :) A zenék is nagyon szépek benne, némelyiket minden nap meghallgatom. Számomra egyik legjobb sorozat, top 5-be biztosan bekerül, mondom ezt úgy, hogy 8 rész fordítása még hátra van :) Kíváncsi vagyok, hogy a lányok nézik e, s ha igen, mi lesz a whaleményük :)
S tudod mi a poén? :) Ugyanaz a rendező rendezte, mint aki a Kill me, heal me-t :) S azt nem akarom megnézni :D De a forgatókönyv írók mégis különböznek. Egy rendező "csodákra" képes :)
Amúgy a Hwarang-ban Keszenek mi volt a baja? Minek ájult el? Mégsem volt annyira lényeges ez a betegsége? Valaki egy pár perces videóban összefoglalta, miről szól, ha érdekel, nézd meg: https://www.youtube.com/watch?v=YVvR4giHV3c
Amit elkezdtem még nézni, a Ruler: master of the mask. Na, ebben van egy plüssállat, ha ő is ebbe a kategóriába tartozik: L, nem tudom melyik fiúcsapatból. Én őt a Shut up flower boy band-ben és a The master's sun-ban láttam. A mostani sorozatában eddig jól játszik. Furcsa őt kosztümös filmben látni, de jól áll neki. Ettől függetlenül nem a kedvenc színészem :)
A régebbiek közül többet is nézek. Az egyik a Six flying dragons. Végre elkezdtem, ám vagy 3x elutasítottam. Nem akartam nézni, mégis rászántam magam végül. The princess' man a másik, amely meglepően, szintén egy jó sorozat, két rész alapján így ítélem meg. Továbbá, megnéztem még A csoszuni lövész első részét, ugyanis megfogott a cselekménye. A 19. sz-ban, a felvilágosodás szele kezd fújni Koreában is, s hát valamennyi miniszter és maga a király is emellett van, kivéve a nyugati fegyver használatot. Ezzel egy időben van egy ismeretlen lövészekből álló csoport, akik meg a felvilágosodás ellen vannak, mégis nyugati fegyvereket használnak, ami ugyebár az új kor egyik eszköze. Jó kis párosítás, mi? :D Először a borítóképét szemléltem meg, s nagyon ismerősnek tűnt a hapsi rajta. Gondolkoztam, ki a fene lehet? Hát ha fene nem is... ez a férfi, nem más, mint a közös "kedvenc" színészünk: Lee Yoon-Gi :D Esküszöm, adok neki egy esélyt. Megnéztem az első részt. Néha nem tudtam eldönteni, hogy bohóckodik is a szerepe közben vagy ilyen a karaktere. Addig folytatom ezt a sorozatot, míg elegem nem lesz belőle. Meglátom meddig bírom :)
TörlésMegtaláltam A csoszoni x-aktákat is. Mint kiderült, végig fent volt sorozatbaráton, Secret investigation record címmel :) Hurrá! Illetve még egy időutazós van, a Time slip doctor Jin, ami még érdekel, a többit pedig máskor.
A jelen időkben játszódó doramat csak abban az esetben nézek, ha tényleg érdekes, s a romantika nem hal meg abban a pillanatban, amikor összejönnek. Amit kinéztem a Duel. Bűnügyi, és klónok vannak benne, hát meglátom... Illetve, ami történet alapján megtetszik :)
Én vigyázok, hogy egyszerre ne nézzek meg több részt ugyanabból a sorozatból, mert annyira magába szippant, hogy végül ott tartok, folytatnám is, de elegem is van belőle.
A történelemnek én csak akkor hiszek, fogok hinni, ha lenne egy időképernyőm, aminek ha megmondanám a kívánt eseményt, megmutatná pontosan, hogy mi történt. Nem hinném, hogy őseink csakúgy szépen letelepedtek ide. Hiszen itt is élhettek népek. Megeshet, hogy közös megegyezésre jutottak, de valakiknek akkor is érdeke volt, hogy átírják 100 éve a térképeket, s ugyanez zajlik napjainkban is.
Ha már nem válaszolnál, köszönöm az eddigi hasznos és értékes eszmecserét, jó volt beszélgetni veled :)
Üdv,
GTO (^.^)