2013. december 26., csütörtök

Ismertető: The Heirs / The Inheritors

A School 2013-ról szóló bejegyzésemben írtam, hogy érdekes lesz úgy nézni a sorozatot, hogy már előre a hoppon maradt másodiknak fogok drukkolni, de végül nem ez volt a legnagyobb problémám a The Heirs-el.

Műfaj: romantikus, "komédia"(?)
Év: 2013
Epizódok: 20
Csatorna: SBS
Szereplők:
Lee Min Ho - Kim Tan
Park Shin Hye - Cha Eun Sang
Kim Woo Bin - Choi Young Do
Krystal Jung - Lee Bo Na
Kim Ji Won - Yoo Rachel
Kang Min Hyuk - Yoon Chan Young
Kang Ha Neul - Lee Hyo Shin
Park Hyung Shik - Jo Myung Soo
Jun Soo Jin - Kang Ye Sol
Jo Yoon Woo - Moon Joon Young

Történet:
Cha Eun Sang suli mellett folyamatosan dolgozik, mert néma édesanyja házvezetőnői fizetése sem elég kettejük megélhetésére az adósságaik mellett. Egy nap a nővére, aki Amerikában él jelentkezik, hogy férjhez megy, ezért Eun Sang elhatározza, hogy elmegy meglátogatni és maga adja át összes megtakarított pénzük az eljegyzés alkalmából. Ám a nővére hazudott, nem megy férjhez még csak jó sora sincsen. Eun Sangtól ellopja a pénzt és faképnél hagyja. Az egész vita tanúja lesz Kim Tan, aki Amerikai száműzetését tölti bátyjának köszönhetően. Dúsgazdag örökös, aki mindent megengedhet magának és akinek első látásra megtetszik Eung Sang. Segít a lánynak, de az hamarosan haza utazik és Tan ennek hatására úgy dönt három év után újra visszatér Koreába.

Whalemény:
Azt hiszem, nálunk és kint is elég nagy port kavart a Heirs, a rengeteg híres szereplő miatt. Lehet sokan kövekkel fognak dobálni, mert sok helyen olvastam mennyire szeretik, de több hibája van mint jó tulajdonsága, sajnos.
Hiába a rengeteg figyelemfelkeltő szereplő és a jó marketing a sorozat már az első pár rész után lemerül, mint a sokat használt aksi. Az egész történet Eun Sang és Tan egymás utáni szenvedéséről szól, és nagyjából semmi másról. Nyilván akadtak benne az elején izgalmas tűnő mellék szálak (pl. Rachel anyja és Chan Young apja közti viszony, vagy Tan anyjának helyzete stb), de egyik sem lett bővebben kifejtve és egyik sem kapott egy hangyányi hangsúlyt sem. A mellékszereplők többsége is érdekes volt, szívesen megtudtam volna róluk többet, közben pedig Tan és Eun Sang nyugodtan szenvedhetett volna egymásért, de nem így történt.
A részek többsége nagyjából abból állt, hogy Eun Sang és Tan ül vagy áll (esetleg fekszik) valahol és közben a 2AM - Moment című száma üvölt, a néző meg várja azokat a pillanatokat, mikor sül el egy-egy poén Choi Young Do által, vagy csak simán a tanulók hülyüléséből.
Eléggé lehúzónak tűnik ez így leírva, viszont röviden megfogalmazva ennyi a sorozat és semmi több. Gonosz szülők, gazdag gyerekek, akik nem tudnak már mit ne fájlaljanak az életükben és persze az örök elválaszthatatlan szerelem.(ami talán csak a végére sikerül igazán hitelesre).

Kim Tan
A menő nevű,(Tan, csak simán Tan... ennyi xD) általában bús panda fejű srác, (de azért néha napján ellövök pár poént, amik jók is, csak kár hogy kevés alkalommal) akit bátyja Amerikába száműzött a bekattanása miatt. (ő akarja a céget irányítani és fél Tantól, hogy elvesz tőle mindent)
Min Ho igazából hozta azt amit eddig, de nekem ez a szerepe erős visszalépés a Faithez képest. Egyik barátnőm vezette le az eddigi szerepeit és tök igaza volt:
Boys Over Flowers (2009) - diák
Personal Taste (2010) -  építész
City Hunter (2011) - rommá képzett, fogpiszkálóval is ölő fejvadász
Faith (2012) - hadvezér
The Heirs (2013) - diák
Ugye ti is értitek mit akarok ezzel leírni? :D Nyilván nem abból következik a visszalépés, hogy diákot játszik, hanem egyszerűen már nem Min Hónak való egy diák karaktere. Sok helyen olvastam, hogy tuti plasztikáztatta magát, meg milyen "öreg" feje van a sorozatban. A koreai idolok 90%-a plasztikázva van, nem ez a fő baj, hanem az hogy Min Hóra olyan ruhákat adtak végig, amiket legszívesebben felgyújtana minden jó ízlésű ember! Jó, viccet félre téve... Min Ho egyszerűen már túl érett egy diák szerepre, ennyi. Reméljük jövőre valami király vagy "Superman" lesz. (mint Soo Hyun a most futó You Who Came From the Stars-ban :D)
A játéka pedig... nem tudok vele mit kezdeni, jól néz ki nyaktól lefele, de tudnék nála tehetségesebb és kevésbé híres színészt mondani. (de nyilván nem ez dönt, ha hírnévről van szó)

Cha Eun Sang
Ki más játszhatta volna el a nincstelen, néma anyával megáldott lányt, mint Park Shin Hye? Ő sem hozott többet a megszokottnál. Nekem a Flower Boy Next Doorban sokkal jobban tetszett és ott komplexebb is volt a karakter, amit játszott.
Az elején én semmi különlegeset nem láttam Eun Sangban, általában morcos volt, vagy álmos, meg makacs. Az utolsó pár részben virágzott ki igazán a jelleme, és halál komolyan kár érte, hogy csak az utolsó pár részre, akárcsak Kim Tannál. Mindkettőben van jó potenciál, de az egészet elsodorja a nagy egymás utáni "veled akarok lenni, de nem lehet!!!" érzés.

Choi Young Do
Egy másik barátnőm, aki korábban nézte végig a sorozatot azt mondta még mielőtt láttam volna, hogy az ő karaktere vitte el az egészet. És TÉNYLEG! Eret vágtam volna kb. nélküle. Az egyik legpoénosabb és legellentmondásosabb karakter. Akiből a végére persze jó kisfiút faragtak (amit kicsit sajnáltam azért :D) és kicsit félre is raktak, mert kellett a hely az utolsó két részben mindenkinek. (zsúfoljunk össze mindent, igen!)
Kim Woo Bin számomra újra bizonyított, hogy mennyire meg van benne a tehetség arra hogy rohadt jó színész legyen. Szóval előre Woo Bin! A határ a csillagos ég! :D


Rengeteg további szereplőről lenne érdemes még írni, azonban csak pár gyors gondolatot írnék inkább, hogy ne unja senki szét a fejét.
Lee Bo Na - az egyik kedvenc karakterem Young Do és Tan anyja mellett. Szerintem zseniális páros Chan Younggal.
Yoo Rachel - előző szerepéhez képest nagy változás ez a karakter, de számomra, ha bosszantó is volt, mégis hiteles.
Yoon Chan Young - ha jobban belegondolok semmi különleges nem volt se a karakterben, sem MinHyuk játékában, de Bo Nával elképesztő volt ő is.
Lee Hyo Shin - az egész történetben őt és Young Do-t sajnáltam a legjobban, örültem volna, ha a végén kedvezőbben alakul a sorsa, mert nagyon megérdemelte volna.
Kang Ye Sol - az ő háttere is érdekes lett volna, mégis megmaradt egy eldugott nullának
Kim Won - Tan bátyja, akit nem tudtam szeretni, de utálni se. Mindent felad a cégért, az ő döntése, ezért nem tudom sajnálni sem.
Han Ki Ae - Tan anyja, aki Eung Sang anyjával frenetikus, de én önmagában is kedveltem őt. Teljesen büszkeség és önbecsülés nélküli,  folyton izgőmozgó nő.
Choi Dong Wook - Young Do apja. Nekem ő sokkal kegyetlenebb szülő volt mint Tan apja. Tökéletes színészt választottak rá.

Úgy hiszen, ha kevesebbszer hangzik el a Moment című szám és kevesebb lenne a fejükből kinézünk és fáj valamink jelenet egy sokkal jobb sorozatot kaptunk volna végeredményként. (bah... csak ismétlem magam :D) Nem számoltam, de vagy tízszer rezzenéstelen arccal, mintha nem létezne a másik elsétáltak egymás mellett a főbb szereplők, minden részben legalább egyszer. -_- A lenti képen kivételesen kezet fognak, sajnos nem találtam gif-et, amin az lenne pontosan, amire én gondolok.
Nem tudom teljesen szívből azt mondani, hogy nem jó, és hogy ne nézd meg, egyszer mindenképp érdemes, mert akad benne sok értékelhető pillanat. Semmiképpen sem a totálisan elcseszett kategóriába sorolandó, de számomra sosem lesz kedvenc. Kár érte. :/

Felirat: ketten is neki fogtak (pedig én örülnék egy Prime Minister and I fordításnak inkább) Ázsia ékkövei

Pontozás:
Cselekmény: 6/10
Színészek: 8/10
Zene: 6/10 (csak HongKi miatt)

2013. december 18., szerda

Ismertető: Itazura na kiss ~ Love in Tokyo

Véletlenül akadtam rá a sorozatra. Az elmúlt másfél évben inkább a koreai vonalra koncentráltunk Amy-vel. Meg nem tudom mondani miért (talán a helyesebb színészek? :D) Így kapóra jött, hogy beiktassunk egy japán sorozatot. Mi lenne más jobb mint az Itazura na kiss manga feldolgozása? Igazából én kezdtem el nézni, Amy nem nagyon hajlott rá, de végül a 6. rész környékén ő is csatlakozott. Történetileg veszteni valója nem volt, mert az események a mangához hasonlóan zajlottak.

Műfaj: romantikus komédia
Év: 2013
Epizódok: 16
Csatorna: Fuji TV
Szereplők:
Furukawa Yuki
Miki Honoka
Yamada Yuki


Történet:
Kotoko egy nem túl okos, nem kifejezetten szép és semmiben sem tehetséges középiskolás lány. Kisebbségi komplexusát az iskolai hierarchia is dagassza, mert A-tól F-ig vannak osztályokba sorolva a tanulók, ahol ő F osztályos. Természetesen egy végzetes évnyitó ünnepségen beleszeret az iskola legjobb tanulójába, aki mellesleg helyes, rideg és megközelíthetetlen a lányok számára. Kotoko végül elszánja magát és levél formátumba fejezi ki az érzéseit a fiú iránt, aki vissza is utasítja a kihagyhatatlan ajánlatot. Innentől indul be a történet, amiben szerepet játszik egy reménytelenül szerelmes harmadik fél, egy jó helyre esett hullócsillag és a közös házba való költözés. Kotokóról kiderül, hogy nem csak tehetségtelen, buta és hétköznapi, hanem kitartó is.

Whalemény:
Mint fentebb írtam nem volt számunkra ismeretlen a történet, hisz egy mangáról van szó, amiből már felzabáltuk az animét és a koreai live action feldolgozást is (Mischievous Kiss/Playful Kiss). Itt annyit csavartak a történeti szálon, hogy a történések Tokióban játszódnak, amiből csak egy szép hidat és a sokat mutogatott Tokyo Towert érzékeljük, semmi többet.
A sorozat hűen követi a manga eseményszálát, nem sok helyen és nem sokat változtattak. A készítők inkább humorra és a jellemekre helyezték hangsúlyt és a közöttük lévő kapcsolatra. Így Kin-chan és Kotoko baráti és egyoldalú szerelmi kapcsolata sokkal mélyebb lett, érezzük ők miért nem tudnak rosszban lenni. Illetve a mangából és a másik sorinál már a hátunk közepére se kívántuk az állandóan nyomuló vagy épp a poén forrást szolgáltató srácot, itt eltudtam fogadni őt.
Úgy tűnik Kotoko a fő karakter, hisz az ő szemével látjuk a dolgokat, az ő helyébe tudjuk magunkat képzelni, hisz ki érzi magát tökéletesnek mondjuk az első randin? Mégis Naoki érzelmi világa irányítja a történetet, amiből itt többet mutatnak. Nem sokkal többet mint a másik két feldolgozásban mégis valamivel többet, hogy jobban megértsük és ne csak cuki ámde rohadt dögnek tartsuk.
Én roppantul örültem, hogy a felesleges részkitöltő eseményeket hanyagolták, illetve a sok tipik jelenetet is mellőzték, (bár azért voltak benne) de a csillogás és a hülye csillogó zene elmaradt.
De ha már zene, mindenképp meg kell említenem az op és end zenét... de csak annyit írnék róluk, hogy: no comment.

És hogy egy kicsit hasonlíthassam a koreai sorozattal. A koreai sorozat, míg az egész történetet feldolgozta valahogy lassan vezette a fonalat, sok üres és értelmetlen rész volt benne. Ez pörgős volt, nem volt eltúlozva a mellékes dolgok kiemelése.
KHJ ezerszer helyesebb Yukinál (bocsi, Yuki), de azért fiamnak elfogadnám, mert cukinak azért cuki.

A takarodj a sarokba nézés mindkét helyen megvolt.

A béna lány béna fejet vág hatezredjére pillanat is:
 

Együtt tanultunk, de behunytunk közben jelenet:

És a legyen egy közös képem a lúzerrel pillanat:


Nagyon sajnáltam, hogy nem az egész mangát dolgozták fel. Remélem, lesz folytatása (ezzel a pasival!).
És az ernyős jelenet is :3 Azt hiszem, ez a jelenet lett a kedvencem az összes soriból.

Irie Naoki
A tipikus hidegvérű pasi megtestesítője. Valahogy a nőket ez a tulajdonság vonzza, mert tudjuk, alatta egy odaadó pasi bujkál. De persze azt is tudjuk, hogy ez csak a filmekben van. Ha választanom kéne, én Kim Hyung Joong mellé tenném le a voksom. Neki jól állt a középiskolás szerep, az egyetemista szerep és az érett orvos szerep is, míg Yukinál még az egyetem is olyan furin mutatott. Igaz, nem tehet róla, hogy ilyen baba feje van. Gondolom, ezért sem erőltették, hogy az egész történetet megsorozatosítsák velük.
(Most mondjátok, hogy nem utcára tett kölyök kutyus feje van?)


Aihara Kotoko
Szerintem nincs olyan lány, aki egy kicsit se tud azonosulni a karakterével. Még a stréber tini lányok is találhatnak benne azonosulási pontot. Viszont sem a koreai sem a japán verzióban nem nyerte el a tetszésem a színésznő választás. Értem én hogy idegesítőnek is kell kinéznie, de kicsit túlzásba estek az alkotók. De ha nagyon választani kell akkor itt is a koreai színészre szavazok. A japán színésznő az első pár részben nagyon kezdőnek tűnt. Alig akartam elhinni, hogy azért  mert az országban neki szépnek titulált arca van, ergo játszhat sorozatban is. De úgy tűnik, kint zabálják őt. A sorozat vége felé, egyébként egész belerázódott a szerepbe, de ezen még lehet mit dolgozni.



Ikezawa Kinnosuke
Az ő karaktere most kifejezetten tetszett a japán verzióban. Itt egy kis jakuzás beütést adtak neki,(igaz, ez a mellékelt képen nem látszik) míg a koreai verzióba egy rossz Elvis utánzat volt. A japán színész mellett voksolok. Nagyon jó volt a játéka, nem bohócot csinált a karakteréből, hanem valós érzelmeket is láthattunk tőle, nem csak az elborult szerelmét Kotoko iránt. (bár azt is volt bőven )


Összességében azoknak ajánlom leginkább a sorozatot, akik szeretnek egy történetet más feldolgozásban újranézni, vagy Itazura na kiss rajongóknak! Illetve mindenki készüljön fel a szokásos japán poénokra. Rengeteg van belőle! Aki tudja őket értékelni garantált a sírva röhögés, aki viszont nem, az nézze inkább a koreai változatot. :D
Egyébként nem fog fájni senkinek, ha megnézi, nekem összességében pozitív csalódás volt.

Pontozás:
Történet: 9/10
Színészek: 7/10
Zene: 2/10

Bővebben >>itt<<

2013. december 14., szombat

Recept: Tteokbokki (떡볶이)

Nem tervezem gasztro blokk nyitását a blogon, de ezt a bejegyzést megakartam már rég írni. Így íme a hogyan készítsünk tteokbokkit Magyarországon recept. :D

Egyszer a Koreai Kulturális Központban ettem először egy kis falat Tteokbokkit, nagyjából innen datálható, hogy totál beleszerettem ebbe az ételbe. Majd a Zichy Jenő utcai Kínai-Koreai Étteremben sikerült találni az étlapon, szóval aki nem akar "bajlódni" az elkészítésével 2000 Ft-ért vehet is egy nagy tálal.
Az éttermi Tteokbokki
Hozzávalók:

Szósz:
500 g rizstészta
3 evőkanál chili paszta
3-4 szem fokhagyma
2 kanál őrölt piros paprika
1 kanál kis cukor
2 kanál szójaszósz
1/másfél bögre szardellalé
2 kanál fehér bor
tetszés szerint: ketchup, méz

Zöldségek:
4 szál zöldhagyma hosszúra vágva
1 cukkini szeletelve
2 répa karikára vágva vagy julienre vágva

Bal oldalt a chili paszta és a tészta
(a jobb oldalon csak nasik vannak :D)
A különlegesebb hozzávalókat mind be lehet szerezni a Tokyoplázában, én egyedül a szardellalé vagy levest nem kerestem, így nem is tudom ezt be lehet-e szerezni nálunk, de a sima víz is tökéletes helyettesítője. Nyilván nem lesz olyan az íze, mint ha kint koreában ennéd, de az éttermi és az enyém között nem éreztem túl sok különbséget. (talán annyit, hogy a szószból ők sokkal jobban kispórolják a chili pasztát, mert nagyon világos volt, ahogy a képen is látszik) Ellenben, ha mégis szeretnéd ezzel elkészíteni találtam egy videót, hogyan lehet sajátot készíteni.

Én ez alapján a videó alapján dolgoztam, ajánlom figyelmedbe: (de többfélét is lehet találni az elkészítésére)

Ahogy a videón is látszik a szószhoz lévő hozzávalókat egy lábasba rakjuk és öt percig összefőzzük. Ha olyan zöldséget rakunk hozzá, amit érdemes párolni, mert túl kemény (lásd pl: répa) akkor nyugodtan elő tudjuk a szószban is párolni. Ezután hozzáadjuk a mirelit rizstésztát és még adunk neki tíz percet. A legvégén a maradék párolást nem igénylő zöldségeket (például: zöldhagyma vagy cukkini) hozzáadjuk és még utólagosan ízesítjük amivel akarjuk: például ketchup vagy méz.
Én első nekifutásra túl sok chilipasztát adtam a szószhoz, (nem kell púpozni azt a kanalt, amikor adagoljuk) így látszik is hogy mennyire sötét színű is lett. (bár most a Koreai Kulturális Központban is ugyan ilyen sötétet ettem az évzárón, szóval gondolom ahány ház annyi szokás ennél az ételnél)
A második adagról már nem készült fotó, de annak sokkal narancsosabb árnyalata volt.
Zöldség téren is teljesen ízlés kérdése, hogy mit rakunk bele, de ahogy a videó is mutatja szezámaggal is meg lehet szórni.

Hogy árban is tudjatok kalkulálni, én az egy kilós tésztát, ami kétszeri elkészítésre és hat emberre minimum elég 1900 forintért vettem, csak úgy mint a chili pasztát. A paszta egy kilós kiszerelésű, viszont a fele sem fogy el a két adag elkészítése közben. (hat kanál konkrétan) Elsőre kell rá többet szánni, utána már csak a tésztára és zöldségekre fog kelleni költeni, és ebből többen jól laktok egy ebédre. :)
A saját készítésű Tteokbokki első nekifutásra, a szintén saját készítésű kimchivel
Csak azoknak ajánlom ezt az ételt, akik kedvelik az csípőset, mert eléggé tud csípni a chilipaszta miatt, bár Sora is megeszi annak ellenére, hogy kevésbé szereti az erőset.
Én még biztosan elfogom ezt készíteni a jövőben, de a következő projekt, amire gyúrok kimchi leves és a mandu (azaz húsos batyu) utóbbit szerencsére teljesen készen lehet kapni, így nagy macera nem lesz vele. :D
Amennyiben van rá igény, még a kimchi receptet közkincsé tesszük. :)

Jó étvágyat hozzá. :)

2013. december 11., szerda

Ismertető: Panda and the Hedgehog

Emlékszem azt írtam egyszer, hogy annak ellenére, hogy sok rosszat hallok róla, azért végig fogom nézni és talán szeretni is fogom ezt a doramát... nagyon nem így lett. :D


Műfaj: romantikus, komédia
Év: 2012
Epizódok: 16
Csatorna: Channel A
Szereplők:
Lee DongHae - Go Seung Ji
Yoon Seung Ah - Pan Da Yang
Choi Jin Hyuk - Choi Won Il

Történet:
Pan Da Yang és testvére a Panda Kávézót próbálják életben tartani, kevés sikerrel, mert a cukrászuk borzalmas. (mint utóbb kiderült, nem is ez a végzetsége) Da Yang álma hogy olyan cukrászdája legyen mint a híres neves Saint Honore.
Ko Seung Ji a nagyapja pékség/cukrászdájában cukrászként dolgozik. Büntetett előélete miatt nem vették fel a Saint Honoréba. Minden vágya, hogy legyőzze azt, ezért a galád tettért.
Won Il hosszú Amerikában lévő tanulmányai után hazaérkezik és beáll szülei cukrászatának vezetői közé és elhatározza bármi áron megvédi a Saint Honorét.
Seung Ji, hogy ne legyen nagyapja lába alatt elkezd a Panda Kávézóban dolgozni és azt egyre sikeresebbé tenni. Won Il pedig első, gyerekkori szerelmét keresve rátalál Pan Da Yangra.

Whalemény:
Nem számítottam túl sokra, amikor úgy döntöttünk megnézzük, mert a visszhangja nem volt túl jó, és a trailerek és képek alapján sem tűnt huh, de meg akarjuk nézni sorozatnak. Valóban nem az. Az egyedüli dolog talán, ami miatt végül mégis végig néztünk, az Sora nagy kedvence: Lee Donghae.

Amikor kiderült, hogy a főszereplő csajt Pan Da Yang-nak hívják kb. sírtam. Nem bírom az ehhez hasonló gáz utalgatásokat. Ebből jött a Panda jelző, és a sokszor túl sok helyen elhangzó mondat, hogy a botvékonyságú, rohadt alacsony lány egy panda, aki a Panda kávézót üzemelteti.
Donghae-ra állandóan a sündisznó jelzőt aggatták kötelező jelleggel. És képesek voltak a kicsit odamondogatós karakternek adni egy tetoválást, ami kb. egy gyerekrajz sündisznót ábrázol. Ezen kívül Donghae szájába adtak egy értelmetlen versikét, (mintha a Secret Garden utánzata lenne) amit később már az egész főszereplő gárda együtt dudorászott, mondogatott.
Kicsit túl bonyolult Pan Da és a két fiú gyerekkori kapcsolata, az elején azt se értettem kit hívott Pan Da sündisznónak, vagy éppen melyik gyerekkel mi történik éppen, mert normálisan alig lett elmondva ez a nézőknek. (vagy csak a felirat volt annyira gáz)

A történet is csapongott, az elején nagy felhangja volt annak, hogy mindhárom szereplő mást akar a Saint Honoréval, végül totál más kerekedett ki belőle. Szóljon ha valaki értette, hogy Donghae miért ment el otthonról, amikor senkit nem zavart volna, hiába próbálták ezt nekünk bebeszélni. Továbbá jelentkezzen az is, akinek világos, hogy Pan Da hogyan élte eddig túl a világot, mert egy rakás szerencsétlenség a rosszabbik értelemben. Jószerivel semmire sem jó, csak van egy szülőktől örökölt kávézója, amit normálisan igazgatni sem tud és Seung Ji nélkül egy nagy nulla lenne. Irányába akkor telt be totálisan a pohár, amikor a két megvadulok olyan helyes pasi bevallotta, hogy nem közömbösek felé, és a csaj mint egy butácska liba nem tudván dönteni elkezdte őket versenyeztetni. Továbbá nem tudom eléggé kifejezni mennyire vertem a falba a fejem, amikor Pan Da előjött a házasság és gyerek dologgal, amikor konkrétan még nem is csókolózott egyik potenciális pasijelölttel sem.
De hogy visszatérjünk a sztorira: a Saint Honoré elleni harc hamar kifulladt, pedig igazán jó lett volna azt látni, hogy a Panda kávézó sok megpróbáltatás után képes magasabbra emelkedni, majd vergődünk egy kicsit a szerelmi szálon és mondvacsinált problémát alkotnak abból, hogy Seung Ji börtönben volt. A legtöbb jellemvonás (pl: hogy Won Il nem eszik sütit, vagy az indok, hogy miért vett a boncmester apa egy kávézót a lányainak) gagyi. Az egész ide-oda ugrált, hol ez, hol az lett hirtelen fontos és a karakterek többségével sem voltam nagyon kibékülve. 


Pan Da Yang
Róla írtam már fentebb, de ha nagyon röviden kéne jellemezni. Egy igazi kis naiv liba, akinek nem hogy magáról, de a világról nincs fogalma. Értelmi és viselkedési szintje vetekszik egy kiscsoportos óvodáséval.
A Da Yangot alakító színésznő eddigi sorozatai alapján szerintem nem alkotott kiemelkedőt (és szerintem ezután sem fog) de az tuti, hogy ha ezen a szerepen múlna egy életre megutálnám. (tudom, csak egy kicsit süt a gyűlölet felé, :D de nem tudok nem haragudni erre a karakterre, annyira gázra sikerült)

Ko Seung Ji
A mindenki által sündisznónak nevezett cukrász, aki tehetségével több éves tapasztalattal rendelkező cukrászokat taszít le a Taigetoszról. Nem értem miért sündisznó a beceneve, amikor jelleme ezt egyáltalán nem indokolja. Donghaet korábban láttam a Skip Beat élő szereplős verziójában és abban se mondtam volna rá, hogy pocsék színész (mondjuk kiválónak se mondanám) itt se adnék neki Oscart.

Won Il
Az elején örültem Jin Hyuk jelenlétének a sorozatban, majd végül amikor jobban kibontakozott a karaktere inkább kívántam, hogy bárcsak ne ő játszotta volna el a 30 éves, de egy tízéves szintjén lévő Won Ilt. Szegény nagyon gyerek ebben a szerepben, ez tipikusan a rossz színészt választottak eset.

Ha nem akarod, hogy fájjon nem igazán ezt ajánlanám megnézésre. Én egyszer képes voltam végig nézni, mert egy-két jelenet akadt, amit tudtam értékelni, (várj! nem, nem akadt, végig szenvedtem) szóval még egyszer nem ülnék le elé. Másnak azért nem ajánlanám, mert ennél jobb sorozatokat is meg tud nézni az alatt idő alatt, amit erre pazarolna el.

Felirat:
Amire felhívnám a figyelmet, hogy ezt a sorozatot sem érdemes magyar felirattal nézni. Ha már érzi az ember sorozatnézés közben, hogy ide nem ez a mondat való, vagy teljesen értelmetlen egy-egy kijelentés akkor ott már bajok vannak.

Pontozás:
Cselekmény: 3/10
Színészek: 5/10
Zene: 5/10

2013. december 6., péntek

Ismertető: The Master's sun

Találkoztam a Mikulással az úton és... :D
A gépen van vagy öt sorozat, de én mégis fogtam magam és minden fajta tartalom vagy ismertető elolvasása nélkül leszedtem a The Master’s sunt, hogy mi azt fogjuk nézni. Úgy érzem teljesen kiszámíthatatlan vagyok nem csak olvasás, filmnézés téren, hanem abban is milyen sorozatba fogjunk bele. Például hiába tervezem már több éve a Code Blue megnézését, eddig még sose vettem rá magam, pedig érdekel, hogy milyen, de nem most. Ki érti ezt? :D


Műfaj: romantikus, fantasy, komédia
Év: 2013
Epizódok: 17
Csatorna: SBS
Szereplők:
So Ji Sub - Joo Joong Won / Joo-goon
L - fiatal Joong Won
Gong Hyo Jin - Tae Gong Shil / Tae-yang
Seo In Guk - Kang Woo
Kim Yoo Ri - Tae Yi Ryung

Történet:
Gong Shil egy motel tetején él, "munkája" hogy ott takarít. Nem mellesleg látja a halott emberek szellemeit, akik halálra ijesztik, majd nem hagyják békén különféle kéréseikkel. Egy idős hölgy végakaratának teljesítése után hazafele stoppol a szakadó esőben.
Joo Joon Woon a Kingdom (milyen szolid név :D) szállodalánc igazgatója, kimért, szigorú, bunkó, kegyetlen, pénzéhes, szóval csupa-csupa jó tulajdonságai vannak. Hazafele tart, amikor titkára (naná, hogy Kim a neve) észre veszi Gong Shilt az út szélén. Joon Woon nem akarja felszedni a szakadt nőt, viszont Kim titkár megijed egy hirtelen jött villámtól és lefékez. Gong Shil azt gondolván neki álltak meg, beszáll az autóba. Különleges képessége hamarosan le is lepleződik és az is kiderül, ha megérinti Joon Woont a szellemek eltűnnek. Innentől kezdve Gong Shil mindent megtesz, hogy az igazgató közelébe kerülhessen és maradjon. Erre ürügy a Joo Woon körüli szellem Cha Hee Joo (a férfi első szerelme) ezért Joo Woon végül úgy dönt maradhat, de más üzletekben is nagy hasznát veszi Gong Shil képességének.

Whalemény:
Vannak sorozatok, amiknek el tudom nézni, ha valami nem stimmel vele. Sajnos a Who are you túl sok sebből vérzett, sehogy se felelt meg a műfaji követelményeknek és a karakterek se voltak a helyzet magaslatán. No de a The Master’s sun nálam átment a vizsgán.
Tudom, aki látta a The Greatest love című doramát rögtön gondolhatja, hogy ez egy erős utánzata annak, csak szellemekkel és a főhős nem színész, hanem egy szálloda igazgatója. És nem is tévedne sokat. Viszont én annak idején megkajáltam azt a sorozatot, így hiába ugyan arra a sablonra épült a The Master's sun, így is tetszett.
Önkéntelenül a Who are you-hoz hasonlítom a "szellemeket látó nő" közös szál miatt, de ennek a legnagyobb előnye a Who are you-val szemben, hogy rengeteg benne az oly sokszor emlegetett humor. Élek-halok érte, és itt nagyon sok tréfa répát reggeliztek az írók, készítés közben.
Épp ezért nem tudom komolyan venni sokszor Gong Shil nagy szellemektől való ijedtségét. (főleg, hogy szándékosan nem is hangsúlyozták ezt kellőképpen) Hiába volt ez a legnagyobb ok az elején a két főhős összeboronálásának, átsiklik felette az ember. Mivel nem éreztem, hogy ügyetlenül horrort vagy ijesztgetést akarnak lenyomni a torkomon, hanem könnyed stílusban tálalt verziót kapok, ezért nem is lehet vagy inkább nem is tudom a műfajban kritizálni. Nem akartak igazi horror/thrillert alkotni, míg a Who are you esetében azért érezni ezt a szándékot.
Mindegyik rész általában egy szellem, és annak története köré épül, közben pedig hőseink évődnek, jobban megismerik egymást és bontakozik ki lassan-lassan a karakterek tragikus háttere, és az hogy mennyire megvesznek a másikért. A szellemek problémái szerintem sokszor szívfájdítóak voltak. Kifejezetten kiborultam a gyermekét verő anyán, vagy a halott kisfiú történetén, a katonai kutyás sztorit pedig inkább nem is említem. Lekötött az összes apró történet, amit beleszőttek, és szívesen néztem volna még pár részen át, ahogy Gong Shil a szellemek ügyeit bogozza ki.
A karakterek a megszokott bunkó milliárdos és elveszett nő is megvoltak, de a színészek jól mutattak együtt, hitelesek voltak szerepeikben és nem utolsósorban szerethetőek voltak. Oké, elismerem amikor már tök nyilvánvaló volt, hogy oda vannak egymásért, de mégis többedjére tárgyalták újra a kapcsolatukat, akkor már én is így néztem: -_- Vannak dolgok, amit egy ideig lehet húzni, de sokadjára már elég fárasztó és kiöli a lendületet a doramából. Szerintem, ha kevesebb hangsúlyt fektettek volna a végén szereplők szerelmi kálváriájának egy jobb sorozatot kaptunk volna.
Tae Gong Shil:
Állandó rettegésben él a szellemek miatt, akik mindig a legrémisztőbb formájukat mutogatják a parás hölgyeménynek és hogy ez ne legyen elég, ha Gong Shil elveszti öntudatát a testébe költöznek és fura dolgokat művelnek.

Joon Woonban menedékre talál. Ezért a védelemért képes neki két nap után könyörögni, hogy aludjon vele, és beállni dolgozni a Kingdomhoz. Gong Shil sokszor helyezi előtérbe a szellemek érzéseit és akaratát, tetteivel pályázhatna szociális munkásnak és/vagy nyomozónak.
Nagyon imádtam a különböző feliratokat a felsőin/ruháin, itt az egyik legjobb.:D
Az őt megformáló színésznőről igaz korábban azt mondtam, hogy mindig ugyan azt  karaktert hozza és számomra levesz a teljesítményéből, de rájöttem szeretem a játékát és az általa megformált karaktereket. Külsőre, hangilag ezek a karakterek állnak hozzá a legközelebb, hát éljen a képességével. :D
Joo Joon Woon:
Fentebb már adtam rövid leírás, hogy mennyire szimpatikusnak tűnik az elején, de természetesen, róla is kiderül (mert miért ne derülne ki?) hogy elvesztette szerelmét fiatalkorában, és emiatt nem enged magához közel senkit és ezért használja oly sokszor kedvenc felszólítását: Tűnés! (avagy Menj a %&+"!@-ba.)

Nagy meglepi volt, hogy a fiatal kori Joon Woont az Infinite-ből ismert L játszotta. (így jár, aki nem néz stáb listát mielőtt elkezd egy doramát :D)

Az elején azért írtam, hogy megtudok bocsátani a sorozatnak, mert az idő elteltével kezdtek jönni a hibák, lefutották a negyvenedik kört is, és jöttek "én ezt nem értem miért csinálja" mondatok, ezért a végével nem tudok kibékülni. Totálisan a semmiről csináltak két részt. Nem érteni, hogy mit akar a női főszereplő, mert teljesen logikátlan, csak sajnáljuk szegény szinte már papuccsá változott milliárdosunkat, hogy még mindig nem kapja meg a nőt... Nagyon kár érte, pedig nagyon jó sorozat.

Összességében tudom ajánlani, mert nem egy hétköznapi doramáról van szó. Minket eléggé durván leültetett a monitor elé, ezért aki nem borul ki a tipikus "koreai" befejezéstől az mindenképp nézze meg. :)

Felirat: d-addicts
Pontozás:
Cselekmény: 9/10
Színészek: 9/10
Zene: 9/10