Filmajánló: Train to Busan (18+)

Sokáig csak ültem a film felett és vártam a megfelelő alkalmat, hogy megnézzem. Első terv az volt, hogy még az utazásunk előtt megnézzem, de mivel vidámpark előtt sem nézünk Végső állomás filmet,így nálam is inkább az utazás utánra maradt a megtekintés. Úgyhogy vágjunk is bele és nézzük is meg, hogy milyen egy nem mindennapi út Busanba.

Cím: Train to Busan (부산행)

Rendező: Yeon Sang Ho

Játékidő:  118 perc

Műfaj:  thriller, akció, zombi, dráma

Dátum: 2016. július 20.

Szereplők:

Seok Woo - Gong Yoo

Soo An - Kim Soo Ahn

Sang Hwa - Ma Dong Seok

Sung Kyung - Jung Yu Mi

Young Gook - Choi Woo Shik

Történet:

Seok Woo válása után munkájába temetkezik így szinte semmi időt nem szán lányára. Volt felesége visszaköltözött Busanba, így a lány a két szülő között őrlődik és semmire sem vágyik jobban, minthogy szülinapján találkozhasson anyjával. Így Seok Woo teljesíti is a kívánságát és vonatra szállva el is indulnak Busan felé. Azonban eközben egy furcsa jelenség üti fel fejét északon, aminek következtében sorra változnak át a fertőzött személyek észnélküli vadállatokká. Vajon elérnek Busanig?

Whalemény:

Hármunk közül én vagyok az egyetlen, aki hajlandó és szeret is horrort/thrillert nézni, így vártam is már, hogy mikor tudok egy újabb parás alkotásról írni :) Nem kis elvárással ültem le a képernyő elé, mivel a film híre szinte mindenhova eljutott és a Cannes-i Filmfesztiválon is vetítésre került. Koreai zombis történetet eddig még úgysem láttam, így kíváncsian vártam, vajon ők milyen zombikat alkotnak. Meg is lepett azonnal, hogy szerintük a zombiknak itt szupergyors lényeknek kell lenniük. Amerikai verziós zombikban megszokott a tény, hogy még egy járókeretes mama is kényelmes tempóban tudja lehagyni az agyatlan agyvadászokat, itt viszont még a városi baseball csapat "kigyúrt" legényeinek sem sikerült lesprintelnie a koreai Usain "zombie" Bolt-okat. De ne rohanjunk ennyire előre.

Először még az egész macska-egér játszma előtt kapunk egy gyors felvezetést a szereplőink jellem leírásáról, így már előre sejteni lehetett a csoportok összetételét. Tetszett az apa-lány közti "veled is de nélküled is" felvezetés illetve a Sang Hwa - Sung Kyung pár összetétele is. Ma Dong Seok jelenléte egy filmben mindig jót jelent és itt sem lehetett csalódni benne. Az is tetszett, hogy nem vették át az amerikai "most akkor ketten megmentjük a világot és mindenkit elintézünk" stílust, hanem igenis hullottak az emberek és sajnos kedvenc szereplőink is. Ezt addig fokozták, hogy szinte már kezdtem megkérdezni magamban, hogy véletlenül nem George R. R. Martin nézte át a forgatókönyvet? Senkiben sem lehettünk biztosak, hogy túléli-e, és pont ez tette hozzá a legnagyobb lelki lökést. 

Viszont így a végére volt egy hatalmas űr bennem az egész sztorit illetően, mivel már az elején sem kezdtek nagy felvezetéssel, szinte csak belekaptak egy szelet sajtnyi sztoriba, és mire befejezte az ember csak simán ránéztek az alkotók, hogy: "igen, ez ennyi volt...nincs több...még mit vártál?" Persze meg van a szokványos befejezés, de az sem igazi lezárás, inkább csak egy lekerekítés. Így nem tudom azt mondani, hogy nálam teljesen betalált a sztori, mert inkább olyan érzésem volt, mintha félidőben kapcsolódtam volna be egy sorozatba, aztán pedig az utolsó záró részről kizavartak volna.

De nézzük is csak szereplőinket:

Seok Woo: A tipikus koreai apát akarja bemutatni, aki a "lányáért" értsd saját magáért a munkába menekül és nem is figyel más emberre csak saját magára. Saját beosztottjaitól kér tanácsot, hogy mit is vegyen a lánya születésnapjára és persze a sulis fellépésére is elfelejt elmenni. Mikor megint csak beég az egyik ajándékkal, akkor már nem mer újra nemet mondani, így belemegy az útba és pont ez lesz az egész sztori iróniája, hogy egy apának már egy ekkora erejű sokk kell, hogy rá tudjon jönni, mi/ki is az igazán fontos a számára.

Gong Yoo nagyon nem erőltette meg magát, de hát igazából ideje sem volt a filmben kibontani a karakterét, így egy szokvány apukát láthattunk tőle aki a végére azért csűr egyet a szívünkön.

Soo An:

Végletekig jószívű lány, az a tipikus naív, mindenkinek segítő kis angyal. Apja próbálja is arra nevelni, hogy néha önmagát helyezze előre, de nála ez nem számít. Ő is az út alatt jön rá, hogy mennyit is jelent neki az apja és hogy mennyire is hiányzik neki az anyja.

Soo Ahn-t én még másban nem nagyon láttam eddig, pedig fiatal kora ellenére szép kis filmlista van a háta mögött. 

Játékában annyira eget rengetőt én nem bírtam felfedezni, de amennyi kellett, azt szépen hozta is ehhez a szerephez.

Sang Hwa és Sung Kyung:

Egy hatalmas kétajtós szekrény férj egy kis virágszál terhes feleséggel...első ránézésre. Majd aztán kiderül, hogy ki is hordja azt a bizonyos alsót a családban és megint csak oda jutunk el, hogy sose ítéljünk elsőre csak a megjelenésből. Sang Hwa a végletekig védi családját és barátait és sosem próbálta a saját épségét prioritásba helyezni. Mindene a felesége és születő babájuk, így persze ő az, aki Seok Woo-nak egy kis példát hozhat az apaság fogalmáról. Sung Kyung egy harcos feleség, ám mindene a férje és Soo An-hoz is azonnal anyai gondoskodással fordul még mindennek a legelején. 

Ő lesz az az anyatípus, aki szintén mindent megtesz gyermekéért. Ezért a párosért mindenképpen érdemes a filmet megnézni, mert nagyon szépen hozták a szerepeket.

Összegezve:

Amit szerettem volna ettől a filmtől azt megkaptam. Amit meg nem, azt talán majd valahol kifejtik és elmagyarázzák :D Így igazából aki szereti a zombis filmeket annak úgyis tetszeni fog, aki meg nem, az meg nem tudom hogy fogja kibírni, mert itt aztán tényleg adtak a zombiknak jópár vágóképet.

Trailer:

Magyar felirat

Pontozás:

Cselekmény: 7/10

Szereplők: 8/10

Zene: 8/10