21 nap Koreában - 17. rész ~ Gyeongju, Busan Tower

2015. 08. 06. Csütörtök

Úgy döntöttünk, hogy majd Gyeongjuban (경주) eszünk, hiszen jó 2 órás az út megint. Mai napig rejtély hogy kitől kaptunk gyümölcsöt és ivóleveket, de köszönjük szépen, az útra tökéletesek. Az ivóléről jut eszembe. Ha vmit tasakban ehetővé – ihatóvá lehet tenni, azt biztos, hogy a koreaiaknál megtalálhatjuk. Egyik ilyen meglepő dolog volt a hagymalé :D Mi a fügelé mellé lilahagymalét kaptunk, de van természetesen vöröshagymalé is. 

 

Gyeongjuba egy hagyományos tetős kapun keresztül léphettünk be. Szeretem az ilyen dolgokat. Kicsit azt az érzést kelti, mintha egy másik világ várna rád, ami most nem is áll messze a valóságtól. Gyeongju volt kb. 1000 évig a Silla –királyság (i.e. 57-935) fővárosa Sorabol néven, így rengeteg dolog őrzi az ősök titkait, emlékeit. Legyen szó akár a híres sirályi sírokról, vagy a Buddha templomról. Gyeongju egy olyan hely, ahol a Silla és a Joseon - dinasztia buddhista kultúrája megmaradt, és így az egész várost a világ kulturális örökségeként ismerik el.

Kevesen ismerik a gyeonjui Yangdong falut (양동 마을), amely 2010 óta UNESCO örökség. Gyönyörű természeti környezetben mutatja be a hagyományos Joseon - dinasztia örökségét. Kb. 160 ház mutatja be eredeti állapotban a régi kort. (képek a netről)

Az ember, ha Gyeongjuban jár, hajlamos csak a királyi sírokat, csillagvizsgálót meglátogatni. De érdemes betérni a Silla Művészeti és Tudományos Múzeumba (신라 역사 과학관) is, ahol nemcsak a csillagvizsgálóról tudhat meg bővebb információt, de megkongathatja a Sangwonsa templom bronz harangjának modelljét. A második emeleten Silla és Baekje arany koronája, a Haeinsa-templom Tripitaka Koreana van, de megtalálható a Seokguram Grotto miniatúrája is. (képek netről)

A Gyeongju Nemzeti Múzeumot (국립 경주 박물관) a látogatók és a helyiek egyaránt szeretik, mivel a Silla-dinasztia számos történelmi és kulturális leletét tartalmazza. Nemcsak a Silla időszak csillogó tartozékait (koronák, övek, fülbevalók), hanem a korabeli földműves tárgyakat, kézműves alkotásokat, háztartási cikkeket is bemutatnak. (képek a netről)

Illetve a különleges Woljeonggyo – hidat (월정 교) is érdemes megnézni. 2008-ban kezdték felépíteni (rekonstruálni) az 1300 évvel ezelőtti épületet. A híd 66,2 m hosszú, 9 m széles és 8,3 m magas, mindkét oldalon egy 9 méter magas pavilon áll. Kb. 16500 t gránitot használtak fel. (képek a netről)

A Gyerim-erdő (경주 계림) a Cheomseongdae Obszervatórium és a Wolseong-erőd között található, melyet japán gyertyánszilek (zelkova) és fűzfák sokasága alkot egy kis patak mentén, tavasszal repcék ezrei sárgítják a tájat. A legenda szerint Seok Tal Hae király uralkodásának negyedik évében, miközben az erdőt fény árasztotta el, csibék hangos csipogása keltett zajt. A király szolgáit elküldte megnézni, mi az a fényesség. A szolgák egy zsinóron lógó aranyládikát (tojást) találtak, mely alatt egy kakas hangoskodott. A ládikában egy kisfiú volt. Al Ji nevet kapta, vezetéknévként pedig a Kimet, mivel arany tojásból származott (Kim ~ 김 ~ 金 ~ arany), akit  a király fiaként nevelt. Így függ össze az erdő Kim Al Ji (김알지) , a klán alapítóját körülvevő mítoszokkal. 1963-ban a 19-es számú történelmi helyszínként regisztrálták. (képek a netről)

Anapji-tó (안압지) egy mesterséges tó a Donggung palotánál (ez igen kicsi), melyet Munmu királysága alatt hoztak létre különlegesen gyönyörű virágjaival, ritka állataival. A régészeti ásatások szerint 3 sziget is volt egykoron a tóban. A Silla Királyság bukása után a tó is lassan kiszáradt, de a ’70-es években elkezdték helyre állítani.(képek a netről)

Ne feledkezzünk el a királyi sírokról se a Tumuli parkban, azaz Daereungwonról (대릉원). Az itt található sírok a sillai királyok és más kiemelkedő személyek nyughelyei. A ’70-es évek közepén tárták fel a legtöbb sírt. Híres Michu király (262-284, Silla 13. királya) sírja, az úgynevezett „Bambusz sír”. Állítólag a 14. király uralkodásakor a japánok támadását a sírból kijövő halott katonák űzték el, akik a fülük mögé bambuszleveleket tűztek. Másik híres sírhalom a dupla sír, a Hwangnam Daechong (황남대총), egy királyi páré, melyben több mint 30 000 leletet, köztük több aranytárgyat találtak. Az egyik leghíresebb egy aranykorona (188. nemzeti kincs). Az egyetlen látogatható sír a Cheonmachong (천마총), avagy a „Szárnyas ló sírja”, amely nevét a sírban található nyírfakéregre festett szárnyaslóról kapta. A sír nagyon gazdag volt leletekben, másolataik helyben megtekinthetők, az eredetiek a helyi Nemzeti Múzeumban láthatók. (képek a netről)

Rengeteg filmet, doramát forgattak Gyeongjuban, hiszen a város, mint óriási nyitott múzeum rengeteg csodálatos történelmi épületet rejt. Pl Queen Seondeok (2009), Princess Hours (2006), The King's Dream (2012), Wonderful Days (2014), Gyeongju 2014, Kick the Moon (2001), A Shilla Millennium Parkban található Hotel Ragung pedig szerepelt a Boys over Flowers (2009) című drámában.
A mi első utunk a híres Bulguksa templom (불국사) volt a Toham-hegy lejtőinél, mely 1995 óta Világörökségi helyszín. Dél-Koreának hét nemzeti kincse is megtalálható itt. A templomi feljegyzések szerint az első templom 528-ban épült ezen a helyen. Az alapok és a pagodák még eredetiek, melyek a Silla korszakban épültek (a jelenlegi templomot 751-ben építették a Samguk Yusa szerint, amely egy 13. századi szöveg, ami a koreai alapítás történetét és legendáit öleli fel egészen a 10. századig). A többit az évek alatt hozták rendbe, mivel a fából épített templomot sokszor megsemmisítették, kifosztották, csak a kőből készült részek maradtak meg. Teljesen csak a ’60-as években sikerült helyreállítani. A templom Buddha földjét képviseli.

3 fő része van. Egyik fő része a  Birojeon (비로전) kis templom / csarnok , ahol a Vairocana Buddha főszobor ül (26. nemzeti kincs). Mellette áll a Sarithapsztúpa, ami egy ereklyetartó (사리탑), állítólag vagy 8 pap vagy egy királyné maradványait tartalmazza.
Másik nagy része a Daeungjeon (Nagy Megvilágosodás, azaz főtemplom) (대웅전), ahol Sakjamuni Buddha aranyozott bronzszobra található. A hozzávezető lépcső szintén nemzeti kincs, a  „Kék felhő híd” (청운교- Cheongungyo) és a „Fehér felhő híd” (백운교- Baekungyo). Udvarában bal oldalon a Seokgatap (석가탑 / 삼층 석탑 – 21. nemzeti kincs), azaz 3 szintű kőpagoda és a jobb oldalon Dabotap (다보탑) kőpagoda (20. nemzeti kincs). A Seokgatap 8,2 m magas, sajnos ottlétünkkor épp felújították. Shadow Pond-nak is nevezték. Az akkori kőfaragó, Asadal felesége az építkezés alatt meglátogatta a férjét, miután több éve nem hallott róla hírt, de Bulguksaba nem mehetett be nő, amíg a pagodákat be nem fejezték. Egy szerzetes megsajnálta és azt mondta neki, hogy tudni fogja, mikor készül el a pagoda, mert az árnyéka meg fog jelenni a tó felszínén. De az árnyék nem volt látható. Ráadásul a pletykák szerint férje egy Shilla hercegnőt akart feleségül venni, bánatában a tóba vetette magát és megfulladt. Ezt követően a Seokgatapot „Árnyék nélküli pagodának”(그림자없는 탑), a tavat pedig „Árnyék/tükörkép tavacskának” (그림자 연못) kezdték hívni. A Dabotap egy 3 szintes pagoda 10,4 méter magas, és díszesebb stílusban épült, mint a Seokgatap. A 10 wonos érmén láthatjuk.
Harmadik része a Geungnakjeon (극락전), ahol az aranyozott bronz Amitábha (27. nemzeti kincs), a  „Tiszta Föld Buddhája” található. A csarnokhoz vezető lépcsők a Lótuszvirág híd (연화교 -  Yeonhwagyo) és a Hét kincs / fénysugár/szerencse híd (칠보교 - Chilbogyo).
A Birojeon és a Daeungjeon közötti oktató csarnok a Museoljeon (무설전). Nevét abból a meggyőződésből kapta, miszerint Buddha tanításait nem lehet egyedül puszta szavakkal megtanítani.

A tavak felé a Cheonghwanmunon áthaladva 4 óriási őrző, azaz a ” Négy mennyei őrző” (사 대천왕 - Sadae Cheonwang ) figyelő szemei között sétál az ember. A nyugati Virūpākṣa (서방 광목천왕 – seobang gwangmog - cheonwang), „aki mindent lát”. A harmonikus és együtt érző keleti Dhṛtarāṣṭra (동방 지국천왕 – dongbang jigug - cheonwang) "aki fenntartja az államot", vagy "a földek figyelője". A szelet uraló déli Virūḍhaka (남방 증장천왕  - nambang jeungjang-cheonwang) "a növekedés védőszentje", „ a gonosz elleni küzdő” , „az igazság ura„. És a negyedik, a vezető, az északi Vaiśravaṇa (북방 다문천왕 – bugbang damun-cheonwang), „aki mindent hall „ , akinek kezében a  kis pagoda az isteni kincsházat jelképezi, amelynek tartalmát őrzi és átadja.

Kifele sétálva már nagyon szomjasak voltunk a hőségben, a kisüveg vizünk igencsak felmelegedett, de szerencsénkre egy mesterséges kutat építettek, mely mellett merőedények lógtak, amit mindenki használhatott. A helyiek pedig bőszen mutogatták, hogy nyugodtan igyunk mi is, hiszen azért van. Ááááá, de jó hűs volt, igazi kúthideg. Az ajándékboltnál láttuk, hogy lehet kapni tasakban hideg turmixot (설레임 밀크쉐이크), méghozzá olyat, amit a tanárnőnk nagyon szeret. Természetes volt, hogy meglepjük vele. A gond csak az volt, hogy az öreg eladóbácsi azt mondta, elfogyott.  Szomorúan vettük ezt tudomásul, ő megpróbált mást ránk sózni. Mondtuk neki, hogy köszönjük, de ez a fajta shake, amit a tanárnőnk nagyon kedvel, neki szerettünk volna venni ajándékba. Hogy a szomorú ábrázatunk, a nyelven való csetlő – botló próbálkozásunk, vagy a tanárnőnk iránti szeretetünk hatotta – e meg (szerintem utóbbi :D ), nem tudjuk, de megállított minket és megkérdezte, hogy biztosan ezt kérjük?  - Igen.  – válaszoltuk. Elfordult, vmit magyarázott egy másik ajussinak, majd visszafordult és közölte, akkor a ház mögött a kollegámtól kaptok, menjetek oda. (őőőőőő hogy is van ez, nem azt mondta, hogy elfogyott?) Mindenestere a bódé mögött valóban kaptunk shaket, az ajussi egy faládából kotorta elő. Sűrű meghajlások, köszönések közepette hagytuk el a templomot. Hát így szereztünk mi pult alól turmixot egy idegen országban :D :D 

Ha már itt vagyunk, megnéztük a közelben lévő Seokguram Grottot (석굴암), a Bulguksa templomhoz köthető sziklabarlangot, melyben egy gránit Buddha ül (24. nemzeti kincs). ’95 óta az UNESCO Világörökség része, geometriájának, vallásának, művészi értékének és egyedi építészetének elismeréseként. Csodálatos kilátás miatt hajnalban sokan sétálnak fel a hegyre, hogy a napfelkeltét a tengernél innen nézhessék meg. Ezt a kb. 15 perces sétát mi is megtettük, de legnagyobb szomorúságunkra magát a szobrot nem fotózhattuk, a Buddha szobor egy üvegfal mögött ül egy 1,34 m magas lótuszállványon és 305 m magas. 10000 wonért lámpásra, vagy cserépre írhatunk (pont egy magyar írásba botlottunk), vagy a nagy harangot is egyszer megkongathatjuk. Na azért itt felszaladt a szemem, 1 ütésért 10000 wont? Mindenki maga dönti el persze, h milyen élmény mennyit ér meg, én kihagytam. :D A sok színes lampion nagyon jól nézett ki.

A buddhista templomoknál újra megcsodálhattuk a palotákra is jellemző dancheong (단청) technikát, amely a színeket (kék / piros /sárga / fehér / fekete) alakzatba rendezve használja

Innen átmentünk Seondeok királynő sírdombjához (경주 선덕여 왕릉). Jól eldugták az erdőben. Nem olyan egyszerű megtalálni a leágazást. De ha megvan, akkor már az erdő - melynek közepén ott áll a domb - békét, nyugalmat áraszt. Deokman hercegnő, Jinpyeong király legidősebb lánya, Seondeok néven lett a Silla Királyság első királynője (632 – 647). (A róla készült sorozatot a magyar tv is vetítette Silla királyság ékköve címen - Queen Seondeok – 선덕여) . Számos erőfeszítést tett a Három királyság (Baekje, Goguryeo, Silla) egységének megalapozására, miközben uralmát lázadások nehezítették. Bár háborús és erőszakos korban uralkodott, Silla kultúráját is előmozdította, illetve új korszakot hozott a női uralkodás szintjén. Mivel apjának fiú utódai nem voltak a „szentcsont” kötelék miatt lehetett királynő. Ügyes diplomáciájának köszönhetően erős szövetséget alakított ki a kínai Tang - dinasztiával. Érdekelte a buddhizmus, mely később államvallássá lett. Bár a lázadók szerint egy nő nem tudja vezetni a királyságot, az hogy egy újabb nő követte a trónon, az ellenkezőjét bizonyította. A lázadás után nem sokkal később hunyt el. Seondeok „előrejelző” képességeiről, népe iránti szeretetéről szájról-szájra terjedő legendák és néhány szétszórt írásos feljegyzés árulkodik. Egyszer fehér békák kórusa tűnt fel a  Yeongmyosa templomnál (영묘사) /( egy elmélet szerint a mai Heungnyunsa-templom – 흥륜사). Állítólag Seondeok ebből tudta, hogy a békák katonákat jelentenek, akik a Jade-kapun keresztül akarnak betörni. Ezért katonákat küldött, akik a valóban ott állomásozó baekjei támadókat megsemmisítették. Ott van Jigwi legendája (지귀) is. Egy ffi, aki látta Seondokot, teljesen figyelmen kívül hagyva az életkor és a társadalmi státusz közötti különbséget, beleszeretett. Közeledni próbált a királynőhöz, de az őrök letartóztatták. Seondok, megkérdezte, mi ez a zűrzavar. Amikor megtudta, egy templomba hívta Jigwit, aki hamarabb ért oda, mint a királynő. A fáradtságtól elaludt. Seondeok nem akarta felkelteni, ezért karkötőjét a mellkasára helyezte. Jigwi amikor felébredt, annyira meghatódott ettől a kedvességtől, hogy szíve lángra lobbant, amelyben elégett Jigwi és a templom is. Megépítette a Bunhwangsa-templomot (분황사) és a Cheomseongdae Obszervatóriumot, az első csillagvizsgálót (첨성대), a Hwangyongsa-templom (Sárga Sárkány Temploma 황룡사 지) híres kilencemeletes pagodáját, amely Buddha kívánságára épült, hogy Sillát senki ne támadja meg. 

Visszafelé akadt egy apróbb problémánk, elromlott a GPS-ünk. Vagy egy félóra szenvedés után még mindig nem akarta az igazságot, úgy döntöttünk előbb eszünk, majd közben nyugodtan keresünk megoldást. A kis étteremig simán visszataláltunk :D Nagyon jópofa volt a kajálda tele apró szobrokkal, melyek a mindennapi élet különböző eseményeit illusztrálták. Legyen szó kimcsi készítésről, játékról. Még egy csodás arany koronát is láttunk. Na, itt találkoztunk először egy kicsit unszimpatikus felszolgálóval. Bár az ő oldala is megérthető. Mint kiderült, kérhetünk 4 vagy 6 adagosat, mi 5-en vtunk. Mondtuk, nekünk elég a négyszemélyes, csak kérünk egy plusz rizst. Néni inkább a 6 személyes adagot szerette vna ránk tukmálni, de aztán sikerült meggyőzni, hogy elég a négy adag és megkaptuk az ötödik rizst. A kiszolgálásnál azért érezhető volt a visszafogott kedvesség. De ezen hamar túllendültünk, meglátva a mennyiséget, örültünk, hogy nem engedtünk. :D És nem utolsósorban minden nagyon finom volt.

Bőséges ebéd után átsétáltunk a híres Cheomseongdae obszervatóriumhoz (첨성대), amely Ázsia legrégebbi meglévő csillagvizsgálója, amelyet Seondeok királynő építtetett. Az ősi épület megőrizte eredeti formáját. A vizsgáló magassága 9,17 méter, 362 gránitkőből áll, amely a holdév 362 napjával egyenló.  Az ablak felett 12 sor, amely a hónapokat jelképezi. Állítólag azért 27 sor magas, mert Seondeok a királyság 27. uralkodója volt. Belülről egészen az ablakig homokkal és egyéb törmelékkel töltötték fel. Kívülről egy létrán felmásztak az ablakig, majd bent a felhalmozott homokról ismét egy létra segítségével másztak fel a vizsgáló tetejéig a tudósok. 1962 decembere óta nemzeti kincs (31.).

A parkban szintén található néhány sír. Ezeket a látogatók elöl elkerítették, de azért sikerült megcsodálni így is. Sajnos majd egy órát elvesztettünk azzal, hogy telefonra vmi használható gps-t letöltsünk, mert vmiért egyik sem akarta beazonosítani a környéket. Így nagyobb séta ezen a területen kimaradt , de aztán az egyik változat kegyes volt hozzánk. Útnak indultunk Busan felé.

Menet közben a naplementébe is belefutottunk, egyértelmű volt, hogy megállunk. A távolban pedig feltűntek a busani házak. Szállásunk megint jó helyen volt :D A lejtős úton már meg sem lepődtünk :D A magas téglafalkerítés többfordulós lépcsősort rejtett magában, mire magához a lakáshoz értünk. Miután csomagjainkat lepakoltunk, kiderült, ha kicsit sietünk, akkor a Busan Towert még nyitva találjuk és csodás éjszakai látványban lehet részünk. Hát akkor?! Hajrá! :D

Az ember nagy lelkesedésében mindig elfelejti egy pillanatra, hogy csak óvatosan a „go-gok-kal”, mert érheti meglepetés :D . Már csak nevettünk, amikor kiderült, hogy a kilátóhoz a Yongdusan Parkban (용두산 공원) vagy lépcsőn jutunk fel, vagy felfelé szépen körbesétáljuk a hegyet. Sétálunk :D Van még egy lehetőség, a közeli a metróállomástól lépcsőn lehet megközelíteni a parkot. A hegy állítólag hasonlít egy sárkányfejre, nevét is valószínűleg erre való utalásként kapta. A yongdu (龙头) jelentése sárkányfej. A bejáratnál látható is a sárkány. A park 69000 nm-en terül el. Akit érdekel a népzene, annak érdemes betérnie a hangszermúzeumba (세계 민속 악기 박물관), ahol a világ különböző népi hangszereit nézheti meg és próbálhatja ki a látogató. Vannak gyümölcsökből, emberi csontból ( :O ), még patkánybőrből készült hangszer is. Ez a múzeum a torony melletti kétszintes épület. Innen letekintve a parkoló közepén ott áll Yi Sun Sin admirális szobra. A parkban minden szombaton március és november között hagyományos művészeti előadásokat tartanak. Nappal érdemes megcsodálni a virág-világórát. A torony aljában van egy hajómodell kiállítás, ahol a világ minden tájáról mutatnak be hajókat. A hagyományos régi koreai kender hajóktól a teknős hajókon át egész a luxusvitorlásokig, hadihajókig több mint 80 modellt mutatnak be. A koreai háború idején a menekülők a hegy oldalába húzták fel házaikat, de a környék már kétszer leégett. Azóta házak nem, de fák nőnek a hegy oldalán. (képek a netről)

Mire a toronyhoz értünk, már csak negyedóra maradt a nyitvatartásból, de a kedves ajussi még megengedte, ha gyorsak leszünk, felmehetünk. Naná! :D Mindenbe belementünk, csak hadd lássuk az éjszakai várost. Fent már nem annyira kedves ajussiba futottunk. A koreai lányok méterenként szelfisztek különböző pozícióba, ablaknak dőlve, párkányra állva stb. Amíg őket csak megmosolyogta a bizti őr, addig nekünk nonstop a vállunkat kocogtatta, hogy a fényképezőgépet ne közelítsük annyira az üveghez, mert kitörik és a párkányhoz se támaszkodjunk….(?????) . Ez annyira nem esett jól, de este 10-kor tuti nem állok neki külföldön értetlenkedni.

Busan torony (부산 타워)  1973-ban épült a 120 m magas torony. Semmi extrát nem tartalmaz, de a városra nyíló csodálatos kilátás miatt nem szabad kihagyni. Este kicsit nehezebb körbenézni, de ez nem von le semmit abból, hogy mennyire szép. Ha már korlát, nem hiányozhatnak a lakatok sem :D és a szívespad sem :D

Hazaérve már mindenki csak a légkondi bekapcsolását és a hűs zuhanyt várta.

További képeket és videókat láthattok ezen a  >> Drive link <<-en :) (folyamatosan frissül majd, csak várjatok egy kicsit, hogy betöltődjenek a mappák)

Írta: ~msandingo~