Műfaj: romantikus, vígjáték
Epizódok száma: 16
Év: 2018
Csatorna: KBS2
Szereplők:
Yoon Doo Joon - Ji Soo Ho
Kim So Hyun - Song Geu Rim
Yoon Park - Lee Gang
Yura - Jin Tae Ri
Kwak Dong Yeon - Jason
Kim So Hyun - Song Geu Rim
Yoon Park - Lee Gang
Yura - Jin Tae Ri
Kwak Dong Yeon - Jason
Történet:
Song Geu Rim segédíróként dolgozik a KBC rádióállomáson, azonban egyszer csak elbocsátják onnan. Egy különc, azonban nagyon tehetséges producernek köszönhetően visszatérhet immár főíróként, ha sikerül meggyőznie napjaink legnagyobb sztárját Ji Soo Ho-t arról, hogy egy napi műsorban vállalja el a műsorvezetést tök kevés gázsiért, cserébe napi fix elfoglaltságként.
Soo Ho kisebb huzavona után vállalja a feladatot, Geu Rim személye miatt, akinek köszönhetően az igencsak rideg és erős kötöttségek között felnőtt sztár elkezd kicsit kinyílni.
Whalemény:
Még mindig úgy érzem kicsit kiégtem sorozatok terén, valamiért nem jön be szinte "semmi" az idei felhozatalból, így megfeszítvén magam választottam egy romantikus komédiát. Ugyan az világosan látszott mekkora nagy bukás volt kint a sorozat a nézettséget tekintve. De hát ugye nem minden a nézettség, gondoltam én.
Így megnézve nem tudom pocséknak értékelni a sorozatot, ami indokolná bukását, de jónak se mondanám. Röviden egy néhol unalmas, szokványos (avagy klisés) romantikus történet, a szokványos karakterekkel a szokványos fordulatokkal és véggel. Semmi többet nem tartogat a nézőknek a Radio Romance. Az előzetest látva és asianwikis adatlapja alapján nem is számítottam nagy zsákbamacskára.
A rádió mint téma feszegetése izgalmas kérdést adott volna a sorozatnak, de ezt teljes mértékben kiaknázatlanul hagyták (lásd korábbi rövid whaleményem a kdramák másodlagos jelentéséről itt) és letudták annyival, hogy a főhősnőnek látássérült édesanyja miatt lett nagy szerelem a rádiózás, ami manapság már kezd kimenni a "divatból". Pont. Ennyi. A rádiózás igazi szépsége és varázsa igazán számomra nem lett bemutatva. Mondogatni mondogatták a karakterek hogy ilyen lassú, erre hasonlít, arra hasonlít, de nekem jött át a magic (varázs) sehogy sem.
Végig gondolva szinte semmi többet nem tudnék kiemelni az egész műből, mert annyira átlagos és annyira fix dolgokkal operál, hogy kb. szerintem alig gondolkodtak az írók ezen a történeten. A pasi a szokásos lelki sebekkel, amit a "cuki" főhősnő old fel benne, a szegénysorból jött lány az álmaival, és megkérdőjelezhető tehetséggel, a főhős gazdag szüleinek gonoszkodása, csapatépítő túra, a főszereplők között kötött szerződés... és sorolhatnám napestig.
Főhőseink aranyosak voltak, így a romantikus cicázást könnyen élvezheti a néző és mivel nagyobb drámára nem számíthatunk kapunk ebből bőven. Illetve amennyire örültem Kwak Dong Yeon megjelenésének, mint pszichiátere Soo Honak annyira múlt is el bennem a varázs látva mennyire félresikerült pszichiátert kerítettek belőle. Nem csodálom, hogy Soo Ho még nem gyógyult ki. :D Sajnos a színészekkel voltak bajaim, és ez a teljesen tétnélküliség mégiscsak rátett a sorozatra és annak 16 részére.
Ji Soo Ho
Kiskorától megtanulta, hogy ne mutasson érzelmeket és teljes kontroll alatt tartsa az életét. Falakat emelt maga köré, mert senkiben sem bízhatott és hóbortos pszichológusa sem ért el nála átütő sikereket, egészen addig, míg a múltjából vissza nem tért Song Geu Rim. A lány miatt ok nélkül tesz komfortzónán kívüli lépéseket, amik ha elsőre nem is tetszenek neki és nem is érti őket, idővel meglátja jót az "új világban" amit kap.
Sajnos senki nem fog tudni meggyőzni arról, hogy Doo Joon-nak bármi keresnivalója lenne a színész világban. Egy másik sorozatban még kíváncsi lennék rá, de amit itt nyújtott nagyon közel volt a nullához.
Song Geu Rim
Látássérült édesanyjával kiskorában sokszor hallgatott rádiót, ami miatt igazi szívügye lett az ottani munka. Mélységesen elítéli azokat akik nem látják varázsát, és talán emiatt sem győzött meg arról, hogy lenne bármilyen létjogosultsága a mai világban a rádiónak, mint fő médiaeszköznek.
Ez volt Kim So Hyun első sorozata, amiben már felnőtt korú és nem gyerekszínész, sajnálatos, hogy végül "bukás" lett a vége. So Hyun ügyes mint színész és remélem a későbbiekben bátrabban választ szerepeket, amiben picit tudja tehetségét kamatoztatni.
Összefoglalva:
Háááááááát.... összességében ez egy kevéssé felkavart limonádé. Nem tudom teljesen negatívan értékelni. Iszonyatosan átlagos lett. Talán a semmilyen színészi játék és karakterek miatt is alakulhatott így, vagy annak köszönhető, hogy úgy igazán semminek a mélyére nem ment le a sorozat. Egyszer szerintem meglehet nézni, mert akadnak benne aranyos pillanatok, amik jól esnek a női szívnek, de ennyi. Ha valaki minőségibb darabok érdeklik semmiképp ne fogjon bele.
Trailer
Magyar Felirat
Pontozás:
Cselekmény: 5/10
Színészek: 5/10
Zene: 6/10
Song Geu Rim segédíróként dolgozik a KBC rádióállomáson, azonban egyszer csak elbocsátják onnan. Egy különc, azonban nagyon tehetséges producernek köszönhetően visszatérhet immár főíróként, ha sikerül meggyőznie napjaink legnagyobb sztárját Ji Soo Ho-t arról, hogy egy napi műsorban vállalja el a műsorvezetést tök kevés gázsiért, cserébe napi fix elfoglaltságként.
Soo Ho kisebb huzavona után vállalja a feladatot, Geu Rim személye miatt, akinek köszönhetően az igencsak rideg és erős kötöttségek között felnőtt sztár elkezd kicsit kinyílni.
Whalemény:
Még mindig úgy érzem kicsit kiégtem sorozatok terén, valamiért nem jön be szinte "semmi" az idei felhozatalból, így megfeszítvén magam választottam egy romantikus komédiát. Ugyan az világosan látszott mekkora nagy bukás volt kint a sorozat a nézettséget tekintve. De hát ugye nem minden a nézettség, gondoltam én.
Így megnézve nem tudom pocséknak értékelni a sorozatot, ami indokolná bukását, de jónak se mondanám. Röviden egy néhol unalmas, szokványos (avagy klisés) romantikus történet, a szokványos karakterekkel a szokványos fordulatokkal és véggel. Semmi többet nem tartogat a nézőknek a Radio Romance. Az előzetest látva és asianwikis adatlapja alapján nem is számítottam nagy zsákbamacskára.
A rádió mint téma feszegetése izgalmas kérdést adott volna a sorozatnak, de ezt teljes mértékben kiaknázatlanul hagyták (lásd korábbi rövid whaleményem a kdramák másodlagos jelentéséről itt) és letudták annyival, hogy a főhősnőnek látássérült édesanyja miatt lett nagy szerelem a rádiózás, ami manapság már kezd kimenni a "divatból". Pont. Ennyi. A rádiózás igazi szépsége és varázsa igazán számomra nem lett bemutatva. Mondogatni mondogatták a karakterek hogy ilyen lassú, erre hasonlít, arra hasonlít, de nekem jött át a magic (varázs) sehogy sem.
Végig gondolva szinte semmi többet nem tudnék kiemelni az egész műből, mert annyira átlagos és annyira fix dolgokkal operál, hogy kb. szerintem alig gondolkodtak az írók ezen a történeten. A pasi a szokásos lelki sebekkel, amit a "cuki" főhősnő old fel benne, a szegénysorból jött lány az álmaival, és megkérdőjelezhető tehetséggel, a főhős gazdag szüleinek gonoszkodása, csapatépítő túra, a főszereplők között kötött szerződés... és sorolhatnám napestig.
Főhőseink aranyosak voltak, így a romantikus cicázást könnyen élvezheti a néző és mivel nagyobb drámára nem számíthatunk kapunk ebből bőven. Illetve amennyire örültem Kwak Dong Yeon megjelenésének, mint pszichiátere Soo Honak annyira múlt is el bennem a varázs látva mennyire félresikerült pszichiátert kerítettek belőle. Nem csodálom, hogy Soo Ho még nem gyógyult ki. :D Sajnos a színészekkel voltak bajaim, és ez a teljesen tétnélküliség mégiscsak rátett a sorozatra és annak 16 részére.
Ji Soo Ho
Kiskorától megtanulta, hogy ne mutasson érzelmeket és teljes kontroll alatt tartsa az életét. Falakat emelt maga köré, mert senkiben sem bízhatott és hóbortos pszichológusa sem ért el nála átütő sikereket, egészen addig, míg a múltjából vissza nem tért Song Geu Rim. A lány miatt ok nélkül tesz komfortzónán kívüli lépéseket, amik ha elsőre nem is tetszenek neki és nem is érti őket, idővel meglátja jót az "új világban" amit kap.
Sajnos senki nem fog tudni meggyőzni arról, hogy Doo Joon-nak bármi keresnivalója lenne a színész világban. Egy másik sorozatban még kíváncsi lennék rá, de amit itt nyújtott nagyon közel volt a nullához.
Song Geu Rim
Látássérült édesanyjával kiskorában sokszor hallgatott rádiót, ami miatt igazi szívügye lett az ottani munka. Mélységesen elítéli azokat akik nem látják varázsát, és talán emiatt sem győzött meg arról, hogy lenne bármilyen létjogosultsága a mai világban a rádiónak, mint fő médiaeszköznek.
Ez volt Kim So Hyun első sorozata, amiben már felnőtt korú és nem gyerekszínész, sajnálatos, hogy végül "bukás" lett a vége. So Hyun ügyes mint színész és remélem a későbbiekben bátrabban választ szerepeket, amiben picit tudja tehetségét kamatoztatni.
Összefoglalva:
Háááááááát.... összességében ez egy kevéssé felkavart limonádé. Nem tudom teljesen negatívan értékelni. Iszonyatosan átlagos lett. Talán a semmilyen színészi játék és karakterek miatt is alakulhatott így, vagy annak köszönhető, hogy úgy igazán semminek a mélyére nem ment le a sorozat. Egyszer szerintem meglehet nézni, mert akadnak benne aranyos pillanatok, amik jól esnek a női szívnek, de ennyi. Ha valaki minőségibb darabok érdeklik semmiképp ne fogjon bele.
Trailer
Pontozás:
Cselekmény: 5/10
Színészek: 5/10
Zene: 6/10
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése