21 nap Koreában - 1. rész ~Előzmények~

Órákat tudnék tölteni azzal, hogy elmeséljem,  hogyan is kerültem ki Koreába :)

Röviden (vagy nem is :D ) nézzük is csak meg, hogy kezdődött minden: 

2011. tavaszán a tv-ben láttam A palota ékköve (대장금) című sorozatot.  Elvből nem álltam neki soha sorozatokat nézni, mert a hosszú szenvedéseket nem bírom. Az első pár részt nem is láttam, véletlenül kapcsolódtam be kb a közepén. Pont főztek, kíváncsivá tett. De sok mindent nem értettem. Tehát  el kezdtem böngészni a netet, hátha találok valamit, mi történt az elején. (Később mutatok fotókat a forgatási helyszínről) 

Belebotlottam egy blogba, ahol erről a sorozatról beszélgettek. Csatlakoztam, majd újabb sorozat jött, aminek szintén nem álltam neki rögtön, mert gladiátor jellegű részt láttam. És persze az összes Spartacus és társai filmek sem a kedvenceim :D . De a csoportban felkeltették az érdeklődésemet.  Úgy a 10. résznél kezdtem el nézni a Silla királyság ékkövét.(선덕여왕) (Igen , megvettem az első részt is könyvben később).
A csoportban A-tól Z-ig kiveséztünk minden mozdulatot, párbeszédet, díszletet, hátteret, ki mit talált. De történelmileg maradtak homályos foltok. Egyik társunkban megfogalmazódott, írjunk a Nagykövetségnek. Vagy válaszolnak vagy sem. Válaszoltak.  

Majd egyszer csak jött egy levél, hogy itt élő házaspárnál lehet nyelvet tanulni. Tényleg, ez komoly? Nézzünk utána. Szóval nekiálltam a nyelvnek. ……
(A kezdeti sikerek hajtottak. Sajnos az elmúlt 2 évben nem mélyedtem bele a tanulásba, bár szinte minden nap foglalkoztam vele, ez csak tingli-tanglizás volt, mint amikor a háttérben szól a rádió, de nem emlékszel, mit hallottál. A tudás nem haladt..Sőt :( )

És akkor eljött a tavalyi év.  Tanáraim megkérdezték, hogy az idei hazalátogatásukkor páran velük tarthatunk, lenne-e kedvem?  Micsodaaaaaaaaaaa? Viccelnek? Naná, persze, csodás, fergeteges…. (persze sok mindent át / meg kellett beszélni)

Én ugyan nem vagyok babonás, kivéve egyben: ha valamit korán elmondok, az nem sikerül. De akkor most mi lesz? Még is csak kikiabálnám országnak-világnak, hogy  ilyen lehetőségem van. Meg hát az ember a családjának, legjobb barátjainak csak elmondja, vagy nem?  De ugye a babonám nem engedi.  Iszonyú nehéz volt majd egy évig nem beszélni róla.  Azért persze az emberek pletyósak, imitt-amott kiszivárgott a hír. De én tartottam magam az elvemhez, csak akinek „muszáj”.

Aztán eljutottunk a jegyvásárlásig.  Átnéztük a lehetőségeket, ár-idő-pogyászsúly-biztonság-megbízhatóság kategóriában. Így döntöttünk az Emirates mellett. Indulás 2015.07.21-én 15:25-kor. Dubaiban átszállás, majd érkezés Incheonba ottani idő szerint 22-én 16:55-kor.

Érdekes utazás lesz minden téren. Hiszen három különböző korosztályú, stílusú, vérmérsékletű, szóval szinte minden tekintetben különböző ember fog együtt tölteni 21 napot egy távoli, idegen, más kultúrájú országban (+ a tanárok).

Már itt elmondom, hogy nem bántam meg. 

Az idő haladt, éltük hétköznapi életünket, Koreával majd foglalkozunk.  Aztán már azt vettük észre, hogy mindjárt indulunk és még egy csomó mindent el kellene intézni .  Útlevél, biztosítás, bőrönd, gyógyszerek stb. 

A leghosszabban a biztosításon agyaltunk, legalábbis én. Mi legyen a csomagban (minden, ez nem a Balaton, ahonnan kúszva-mászva csak haza jutunk, ezen nem spórolunk). Ismerősök zaklatása, persze, hogy mindenki mást ajánlott xD Ne legyen nagyon kicsi biztosító, mert , ha kint „nem ismerik el”, akkor ugyanott vagyunk, ahonnan indultunk, majd utólag biztos fizetnek, de addig nekem kell perkálni. Aztán volt olyan, amelyiket én nem szerettem volna.  Végül is , kiderült, hogy az Allianznak van kint kirendeltsége, őket választottuk.  (És tényleg, véletlenül  szembejött velünk az épület kint).
Szerencsére nem volt szükség rájuk :)  Tehát biztosítás ok. (utólag bevallom, kicsit túlspiráztam, lehet )

Útlevél megérkezett ( lehetőleg olyan helyre rakjam, ahol megtalálom – csak ilyen helyek vannak, ezért borítékostul rajzszöggel a polcra rögzítettem ).  Útlevél pipa.

Gyógyszerek. Pffff. Legnagyobb szerencsémre egészséges vagyok, nem ismerem a gyógyszereket. Max a C vitamint . Mit vigyek? Akkor ismerősökre fel és induljunk el fejtől és haladjunk a lábig. Gyógyszerek pipa. (mennyi helyet foglalnak)

Útiterv. …. Ehhez röviden csak annyit pluszba, hogy egy-két dolog érhető legyen. Tanáraim lelkészházaspár. Ez azt jelenti, hogy ha velük megyünk, akkor nem csak a turistáskodásban veszünk részt, hanem az úgynevezett kötelező körökben is.   Mi ezt vállaltuk, elfogadtuk.  Ettől függetlenül persze nyújtottunk be listát, hogy lehetőleg mit szeretnénk látni…  (Mondjuk úgy, hogy mindent :D ).  98%-át sikerült is teljesíteni (és most nem sírok), de kaptunk pluszba rengeteg más helyet, érdekességet. Tanáraink mindent megtettek, hogy lehetőleg mindent megmutassanak, amit látni szeretnénk és azt is, ami nem jutott eszünkbe.  Illetve 2 nagyon extra kérést is teljesítettek.

Kaptunk kész tervezetet. Táblázatban. Juhúúúúúúúúúj, ezt szeretem, átlátom….. Jah, hogy koreaiul van az egész? Nem baj, még is csak tanulgatom ezt a nyelvet :) Megígértem a lányoknak, hogy megcsinálom magyarul, térképet rakok hozzá stb. Szeretek az ilyenekkel foglalkozni. És akkor legalább felkészülve tudunk kint csatangolni.
Azt hittem, hogy gyorsan fogok haladni, hiszen rendelkezem mindenféle fordítóval (nyomtatott szótár, netes daum, naver). Nos igen-igen, látszott a rutin hiánya. Elkezdtem a szavakat boncolgatni, amelyik még csak ismerős sem volt: toldalék, rag, szótő. És persze ennek következtében érdekes és szórakoztató dolgokba futottam.  Szóval bitang jól szórakoztam, csak egy kicsit lassan haladtam, miközben jókat röhögtem hangosan. ( Szerencsés az ember, ha ilyenkor egyedül van otthon, nem kérdez át senki a másik szobából: Jól vagy? xD ). Egy idő után aztán rájössz, nem kell mindent fordítani, nyomjuk be a hangülös dolgokat a googléba és jéééé ez egy város, egy helyszín neve. De jó, így gyorsan meglesz a térkép is.  Kivéve, ha pl. olyanba futsz bele, hogy 공주 - Gongju.  Első nekifutásra nem is érted, hogy mi közöd is lesz kint a Disney Princessekhez.  Nem baj. Google az én barátom. Megvan azért „a város Koreában” rész is :)

A magyar táblázat is elkészült, de azért még is csak jó lenne egyeztetni, pontosítani.
Még egy hét van az indulásig. Utolsó egyeztetések (muszáj volt elmesélnem a többieknek a táblázat készítésének hátterét, ezzel jó pár vidám percet szereztem nekik is :) ). Eni meg készített egy tök jó kis térképet. Ibolya meg a látnivalókból készült. SZUPER. Jó lesz ez. KEZDEK IZGULNI!!!!!!

És akkor elérkezett az „anyukámjajjnégy-három-kettő-holnap” indulunk rész. Tanáraink Incheonban fognak várni (hűnye, dubai átszállás kezdőknek – úgy kell nekünk)

Először repülök, fogalmam sincs, mit-hogyan-merre-meddig. Az elmúlt napokban tuti a barátaim idegeire mentem. :D Bár ők kifele jól tolerálták.  KÖSZI NEKTEK.

Kicsit kocka lévén bőröndbe szögletesen, listázva, pipálva pakolok, fóliázok és extra uv színű különcségeket ráragasztok, hogy már messziről felismerjem.  De jó, hogy senki nem látja, hogy néz ki a szoba padlója :) Hajnal 3-kor lefekszem és, hogy biztosra menjek, reggel bőröndmérlegelésre elhúzom a dögöt a zöldségeshez (még fér bele kb 4 kg….juhúúúújjjjjjjjj),  (az ajándékok miatt kicsit necces volt ). Még van egy nap hátra.   Jajjajjajjjajjajjjjj

Holnap indulunk, kézipoggyászt rakjuk össze…. Jó lesz a hátizsák, semmi felesleges cipelni való. Jöhet a lista. Kiszsinór-nagyzsinór-elemtöltő-aksitöltő-külsőtöltő-átalakító-átjátszó-elosztó-pendriveok (kb 84 GB)-memóriakártyák (kb 50 GB)- csak elég lesz...
Mily meglepő, 2-kor már kényszerítettem magam, hogy fekvés, mert HOLNAPINDULUNKVANMÁR!  Reggel a kézipoggyászt is lemértük….Hűha, 6,15 kg. Pfff. Határon belül vagyunk, mehetünk.

Goooooooooo Korea!!!!!!!

További képeket és videókat láthattok ezen a  >> Drive link <<-en :) (folyamatosan frissül majd, csak várjatok egy kicsit, hogy betöltődjenek a mappák)

Írta: ~msandingo~